Budapest, 1969. (7. évfolyam)

7. szám július - Tarnóczi Lóránt: Szállodaiparunk helyzete

FÓRUM Tarnóczi Lóránt Szállodaiparunk helyzete és problémái A második világháború folyamán közhasználatú vendégszállásaink jelentős része megrongálódott vagy elpusztult. A megmaradtaknak a berendezése avult el. A helyreállítás hosszú évekig elmaradt, sőt, néhol a még használható vendégszállást is más célra vették igénybe. Szarvason például a jelenlegi „szálloda" (legalábbis ez van rá kiírva) egy nyomorúságos vityilló, míg a volt Árpád szállóban a járási tanács rendezkedett be. Az idegenforgalmi szemlélet kibontakozása A Budapesten elpusztult, illetve más célokra igénybe vett szállodák teljes listáját nehéz lenne összeállítani. Igen hiányzik a Carlton, a Hungária, a Ritz-Dunapalota, a Vadászkürt, a Fiume — hogy csak a legjelentősebb elpusztult szállókat említsem. Megszüntették a Bellevue-t, a Pannóniát, az Esplanade-ot, az Erzsébet Sósfürdő szállodáját, a Lukács gyógyszállót, a Ferenc József szállodát stb. És se szeri, se száma a megszüntetett kisebb szállodáknak, nagyobb és kisebb penzióknak. A patinás kávéházakat ugyancsak bezárták és átalakították. Budapesten 1957-ben mindössze 16 szálloda működött, s még 1965-ben sem számolhattunk össze többet 19-nél. A szálláshiány országszerte olyan méreteket öltön, hogy egy kétágyas szobát gyakran három vadidegen embernek is kiadtak egyszerre. Vendégforgalomról, turizmusról ilyen körülmények között, természetesen, szó sem eshetett, sőt, még a hivatalos kiküldöttek is hihetetlen szállásgondokkal küszködtek. Persze, ma már a háború előtti ágyszám sem lenne elégséges. Az sem vitatható, hogy számos (pl. gangos) kisebb szállodát előbb vagy utóbb amúgy is meg kellett volna szüntetni. A helyes sorrend azonban: előbb üzembe helyezni az újat, s csak azután kitenni a „megszűnt" táblát a régire . . . A változás a korábbi idegenforgalom-ellenes szemléletmódban i960 óta mutatkozik, de kézzelfogható eredményekre csak 1966-tól kezdve vezetett. 1957-ben az országos szállodaszám 113 volt, s ez még 1965-ben sem emelkedett 120 fölé. Először, főként valutaszerzési célzattal, csupán a külföldi vendégek fogadásá-A Sóstó-gyógyfürdői kényelmes turistaszálló A szarvasi szálloda ra gondoltak. Amióta azonban egyre több szó esik az ötnapos munkahétről s mind több konkrét intézkedés közelít bennünket ehhez az ideális célhoz, a belföldi vendégek igényeinek a kielégítésére is kezdenek fölkészülni. Kitűnő építészgárda specializálta magát a szállodatervezésre. Elképzeléseik megvalósítását azonban előnytelenül befolyásolja az a körülmény, hogy a kivitelezésbe alig van beleszólásuk. (Azt is kifogásolnunk kell, hogy a tervezők nevét a legritkább esetben lehet fölfedezni az általuk megálmodott és világra segített alkotásokon.) Az 1968-as esztendőt a „szállodák évének" lehetne nevezni Magyarországon. Sok jelentős szállodaipari beruházás valósult meg vagy kezdődött el, másoknak a tervezési munkálatai zárultak le, illetve indultak meg. 1969-ben mintegy 2000 új szállodai ágy áll majd rendelkezésünkre, s ezzel megközelítjük a 20 ooo-es szállodai ágyszámot. (1957-ben országosan mindössze 11 000 szállodai férőhellyel rendelkeztünk, s ebből csupán 2842 esett Budapestre. Az ún. férőhelyek száma azonban mindig magasabb a tervezés alapjául szolgáló ágyszámnál, mert a pótágyak és egyéb lehetséges szükségmegoldások is beleszámítanak.) 1968 szeptemberében az Építőipari Tudományos Egyesület és a Magyar Építőművészek Szövetsége Balatonfüreden szállodaépítési tanácskozást rendezett. 1968 végén az Építőművészek Szövetségének budapesti székházában fotókiállítás mutatta be a közelmúlt legjelentősebb vendéglátóipari létesítményeit, közöttük elsősorban az új szállodákat. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium országos pályázatot írt ki munkás-, üdülő-, turista- és diákszállók terveire. Mindmáig nincs azonban átfogó vendégszállás-kataszterünk. A jól működő „Pannónia Service" csak a Pannónia Vállalat szállodáit propagálja. Hasonlóképpen jár el a Hungária Vállalat saját szállodáival. Az utazási irodák dolgozói csak azokat a szálláshelyeket ismerik és ajánlják, amelyekkel vállalatuk előnyös szerződéses viszonyban áll. Az idegenforgalmi hivatalok, a megyei és városi vendéglátóipari vállalatok, valamint a szövetkezetek vendégszállásairól általában senki sem tud semmit. A fentiek ismeretében örvendetesnek mondható, hogy a Budapesti Természetbarát Szövetség megbízásából, Bagossy László gondozásában, egy állandóan bővülő, országos nyilvántartás van kiépülőben. A Szövetség kiadásában 1968-ban már meg is jelent az első magyarországi szállásjegyzék. Ez a kiadvány egyelőre csak a természetjárók igényeit szolgálja. Ha azonban a szálláshelyek vezetői adatszolgáltatásukkal segítik teljessé tenni a nyilvántartást, rövid időn belül megjelenhet a teljes magyar vendégszállás-jegyzék. Ezt azután idegen nyelveken is érdemes lesz kiadni. (A munka elvégzése az Országos Idegenforgalmi Tanács féladatát képezte volna, de az a fő, hogy volt, aki elvégezte és finanszírozta.) Szükséges, hogy az utazási irodák dolgozóit, vállalatuk költségén, végigvezessék a gondjaikra bízott terület látnivalóin, éttermein és szállodáin. Csakis ilyen személyes élmények alapján tudnak Kisvárda szállodája 32