Budapest, 1969. (7. évfolyam)

7. szám július - dr. Ábrahám Kálmán: Emlékezés Sávoly Pálra

A Margit-híd se és a munkálatok irányítása. Ezek között is szívügyének tekintette Budapest hídjainak helyreállítását. Tervei alapján épült újjá a Szabadság-híd, majd fővárosunk történelmi tradíciókkal rendelkező hídja, a Széchenyi Lánchíd. Sávoly Pálnak a híd újjáépítésére készített tervei megőrizték a történelmi híd nemes vonalait, az eredeti arányokat, ugyanakkor kielégítették a várható nagyobb forgalom és terhelés követelményeit is. A kormány Kossuth-díjjal jutalmazta Sávoly Pált az újjáépített Lánchíd tervezéséért. 1948-tól a hidak újjáépítésének munkáját, később az új hidak építését az Út-, Vasúttervező Vállalat hídosztályának vezetőjeként, majd a vállalat főtechnológusaként végezte. A 20 évvel ezelőtt alapított tervező vállalat, a szellemi nagyüzem lehetőségei megsokszorozták Sávoly Pál alkotó munkáját. A többszáz főnyi tervező mérnök kollektíva, a szaktervező csoportok a különböző méretű folyami, völgy és autópálya hidak százait tervezték meg az ő vezetése alatt. Irányításával készültek el a komáromi Barátság, a bajai, dunaföldvári Duna-híd, a tokaji, szolnoki Tisza-híd tervei. Nevéhez fűződik a legészakibb fővárosi híd, az újpesti híd tervezése is. A vezetése alatt álló hídtervezö iroda időközben világhírnévre tett szert. Ennek köszönhető, hogy az UVATERV megbízást kapott az egyiptomi helwani híd tervezésére. A híd, 1958. évi átadása után oly nagy elismerést váltott ki, hogy a magyar vállalat több egyiptomi, iraki, pakisztáni híd tervezésére kapott megbízást. Az Erzsébet-híd 1964. november 23-i ünnepélyes átadását követő napon írta Sávoly Pál: „Az Erzsébet-híddal 1951 óta foglalkozom. Általános tervét számos változatban elkészítettem. Elképzelésem az volt, hogy ez az alkotás a tudomány és a művészet diadala legyen. Felemelő elégtétel számomra, hogy a szívemhez legközelebb álló életművem itthon nyert felavatást." Csak a beavatottak előtt ismeretesek azok a viták, melyek az Erzsébet-híd körül folytak, s tervezését megelőzték. Számtalan tervet készített, rengeteg számítást végzett Sávoly Pál és fáradhatatlan volt az új, korszerű, modern kábelhídért folytatott küzdelemben. Már 1961-ben a Mélyépítéstudományi Szemle hasábjain a korszerű hatnyomú kábelhíd építésé-A Petőfi-híd nek szükségessége mellett érvel. A korszerű és gazdaságosabb megoldású, a várható nagy forgalomra méretezett hídszerkezet építésének szükségessége melletti szívós érvelésevégül is győzött. A hídtervezés hatalmas munkájában és később a kivitelezésben, munkatársai élén Sávoly Pál fáradhatatlan volt. A híd szimbólummá vált, fővárosunk és egyszersmind a magyar mérnöktársadalom és ipar büszkesége, „a tudomány és a művészet diadala". A kormány az Államidíj I. fokozatával tüntette ki az akkor 70 éves Sávoly Pált. Az idős alkotó a szívéhez legközelebb álló életmű elkészülte után sem pihent meg. Változatlan energiával, hosszú, munkás életének gazdag tapasztalatával, hatalmas tudományos, technikai felkészültséggel irányította az UVATERV hídirodájának munkáját. Közben maradt ereje átfogó tanulmányok, országos jelentőségű közlekedésfejlesztési koncepciók kidolgozására. 1966 novemberében a korszerű közúti főközlekedési műtárgyakról készített tanulmányt. Munkájában különös nyomatékkal foglalkozott Budapest közúti közlekedésének problémáival. Felhívta a figyelmet a forgalmi csomópontok megoldásának szükségességére, a keresztezések rendezésére, az országos főközlekedési utak megfelelő bevezetésére a fővárosi közlekedésbe. Egy másik, 1966 decemberében készült tanulmányában az ideiglenes jellegű, úttest fölé emelt, gyárilag előregyártható lábakon álló acélszerkezetű magaspályáknak a városi közlekedésben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. Tanulmánya hozzájárult a városi gyorsvasút keresztezés felett kiépített első magaspálya felépítéséhez, a Szentendre felé vezető úton. Utolsó nagy munkája, melyet 1968 júliusában fejezett be, a Csepel és Budafok között létesítendő új közúti Duna-híd előtanulmánya volt. Ez a munka is példaképe a gondos műszaki-gazdasági elemzésnek. Az új közúti híd létesítésének szükségességét részletekbe menően indokolva, a követelmények aprólékos elemzéséből kiindulva készített több műszaki változatot, boncolgatva ezek előnyeit, hátrányait. Az általa legelőnyösebbnek ítélt hídszerkezetet gazdasági elemzés után jelölte meg. Az új budapesti híd végleges terveinek elkészítése Sávoly Pál munkatársaira vár, azokra a tervező mérnökökre, akik két évtizeden át együtt dolgoztak vele, tőle tanulták a hídtervezés tudományát, akiknek példaképe volt, s akik magukévá tették Sávoly Pál életszemléletét és halála után is vallják: „az alkotás a tudomány és a művészet diadala". Dr. Ábrahám Kálmán 19