Budapest, 1969. (7. évfolyam)

1. szám január - dr. Reischl Antal: Lakás és család

szociológus. Schelsky szerint pedig ez a stabilitás jellemzi még a kis családok fejlődését is.* A lakás elsődleges rendeltetése erősíteni a családnak mint a társadalom alapsejtjének fejlődését. Ezért alapelv: egy lakás egy családé. Minden más, az albérletek, a társbérletek csak átmenetnek tekinthető kényszermegoldások. Tagadhatatlan, hogy a fejlődésben a család strukturálisan átalakul. Kortünet a civilizált családokban a családnagyság általános csökkenése, s ezzel a családok számának növekedése. A múlthoz képest egyrészt általában csökkent a sokgyermekes családok száma, másrészt a fiatalok korábban házasodnak, s így mint önálló családok, új lakásigénylőként már korábban jelentkeznek. A többi között ez a demográfiai változás — hogy ti. a fővárosban ugyanannyi ember ma több családban él, mint a háború előtt — is oka, hogy a lakáshelyzetben nem tapasztalunk oly mértékű javulást, mint amit lakásépítési eredményeink alapján elvárhatnánk. A mai családot tagjainak helyesen értelmezett egyenjogúsága, az egyén jogainak és kötelességeinek újszerű viszonya jellemzi. A korszerű lakás - a primér szükségleteken túl - a gyermekek és a felnőttek, a nők és a férfiak számára egyaránt biztosítja az önművelés, a kulturált szórakozás, az egyéni kedvtelések lehetőségét is. A háztartás egyszerűsödése Az ún. harmadik műszak problémája elsősorban a nő helyzetének megváltozásából következik. A cél: megszabadítani a nőt a felesleges és értelmetlen házimunkától, megőrizni a nők egyéniségét, s biztosítani az anyák legfelemelőbb feladatának, a gyermeknevelésnek feltételeit. A sokat vitatott ifjúsági problémák nap mint nap rámutatnak a kisgyermekkor jelentőségére az ember formálásában. Ezt ismerte fel társadalmunk azzal a rendelettel, amely biztosítja a kisgyermekes anyák fizetett szabadságát. Ez lehetővé teszi a dolgozó nőnek, hogy elsősorban neveléssel foglalkozhasson, legalább a gyermeke két és féléves koráig. A harmadik műszakba tartozó teendők jelentős része: a bevásárlás, élelemtárolás, főzés, sütés, tálalás, étkezés, mosogatás a család élelmezésével függ össze; a másik része, a mosás, vasalás, az ágynemű, fehérnemű, ruházat javítása stb. a család öltözködésének rendbentartásából áll. A teendők harmadik nagy része a lakás tisztán- és rendbentartása: a rendszeres takarítás, fűtés, szemételtávolítás stb. A harmadik műszak terhei különböző módon csökkenthetők. Bár a vendéglőben étkezés átlagcsalád számára ma még elsősorban gazdasági okokból korlátozott, mégis a felszabadulás óta, a közétkeztetés kiszélesedésével általánossá vált, hogy a család tagjai hétköznapokon a munkahelyen, a napköziben, vagy másutt étkeznek. Ugyanakkor az élelmiszeriparban nő a félkész- és készételek választéka, ezek egy-* Bahrdt, Hans^Paul: "Die moderne Gross-stadt. Hamburg. 1964. Rowohl Verlag A Rózsadomb Duna-parti oldalának elképzelt teraszházas beépítése szerűsítik az élelem tárolását, valamint a főzést-sütést. Fejlődik a háztartások ellátottsága elektromos hűtőszekrényekkel; ez a bevásárlás egyszerűsítésének alapfeltétele. Csökken a naponkénti élelemvásárlás igénye, az nagyobb időszakokra koncentrálódik és mindezzel általánossá válik az áruk hetenkénti hazaszállíttatásának rendszere. Az új lakások korszerűen beépített típuskonyháiban racionalizálttá és gépesítetté válnak a munkák. Ma már univerzális konyhai gépek segítik a tisztítás, aprítás, feldolgozás, előkészítés minden munkafolyamatát. Automatikus beállítással működő gáz vagy elektromos tűzhelyek, sütői? és grillsütők teszik lehetővé, hogy az étel az asszony távollétében is gyorsan elkészüljön. A szintetikus alapanyagú fehérneműk és az egyre hatékonyabb mosószerek alkalmazása, a korszerű mosógépek és centrifugák, valamint a ruhajavító és a „Patyolat" hálózat mennyiségi és minőségi fejlődése gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a ruhaneműk rendbentartását. A takarítás egyszerűsítése csak részben érhető el korszerű takarító eszközök (porszívó, padlókefe) és vegyszerek elterjesztésével. E téren nagyobb a jelentősége annak, hogy a korszerű lakásból igyekezzünk mindazt kizárni, ami sok piszokkal jár (pl. a kályhafűtést), és könnyen tisztán tartható burkolatokat, berendezéseket meg bútorokat használunk. Bár egyre terjed a központi fűtés és melegvíz-szolgáltatás, mégis a takarítás korszerűsítésében a legáltalánosabb az elmaradás. Ezért alakult ki a bejárónő mai túlértékelt helyzete. Létre kell hozni a lakások és lakóházak takarításának korszerű hálózatát. A kisgyermekes anyák szociális támogatása mellett, e témakörbe tartozó feladat a lakótelepeken a gyermekgondozási és az ifjúságfoglalkoztató hálózatok továbbfejlesztése. Sajnos, jelenleg a harmadik műszak ellátása a legdrágább a háztartás többi költségeihez viszonyítva. Hogy e szolgáltatások hálózatát fejleszthessük, először pontosan meg kell határozni a valóban harmadik műszakba tartozó összes teendőket, csak azután dönthetjük el, hogyan lehet azokat gazdaságosabban megoldani. El kell végezni a következő gazdasági számításokat: egyfelől ki kell számítani a nők termelőmunkájával elérhető gazdasági eredményeket; ezt azután összehasonlítani a közös szolgáltatások kiterjesztéséből a népgazdaságra háruló terhekkel. Másfelől: meg kell állapítani, hogyan viszonyul a dolgozó nők átlagkeresete a szolgáltatásokért fizetendő térítések összegével. További vizsgálatok folynak annak megállapítására: mi mindenre terjeszthető ki a közös szolgáltatások hálózata, s milyen nagyságú legoptimálisabb vonzásterületük ? A kooperációs együttműködés távlatai Szociológusok és orvosok mutatnak rá, hogy a lakáskomplexumok még nyugaton is — minden előző szándék ellenére — a kooperatív irány-Beépített konyha a kelenföldi lakótelep házgyári lakásaiban 29