Budapest, 1969. (7. évfolyam)
1. szám január - dr. Reischl Antal: Lakás és család
A második házgyár terméke az Arpád-híd pesti hídfőjénél (Orlai Ágoston felvételei) Az emberi kapcsolatok, melyek a készítő, valamint a megrendelő és használó között évszázadokon át fennállottak, a személyes ismeretség közvetlen formáján keresztül biztosították a tisztes ipar minőségét, az igények választékos és magasfokú szolgálatát. A népesség rohamos növekedésével, a lakosság koncentrálódásával, a gyári tömegtermelés kifejlődésével a gyártó és a fogyasztó e közvetlen személyi kapcsolata megszűnt. Ma mindezt számos közbeiktatott szerv -nagy-és kiskereskedelem - hivatott más és mindig újszerűbb módokon pótolni. A kereskedelem a gyáraktól nem egyes konkrét személyeknek, hanem a társadalom bizonyos szempontok szerint (nem, kor, ízlés, fizetőképesség) meghatározható rétegeinek igénye alapján rendel gyártmányfajtákat, tehát típusokat. Széles körű tudományos vizsgálatokon alapulnak a véleménykutatások, valamint a piackutatások, éppúgy, mint az igények fejlődésének gazdaságítására szolgáló reklámfajták. A társadalom építési igényeinek helyes feltárásában, s azoknak fejlesztésében az építészet más módszerek kialakítását teszi szükségessé, természetesen az iparfejlesztés általános tapasztalatainak felhasználásával. Az épület - a lakás - olyan nagymértékű használati tárgy, amely mindenkor jelentős anyagi erők lekötésével jár. Ennek elhasználódási ideje általában csak emberöltőkoen mérhető, s így hosszú évtizedekre meghatározza a benne lebonyolítható életet; s amelynek - ma még - mindegyike maga a prototípusa. Az építészet a társadalom építési igényeinek és lehetőségeinek feltárásában, tehát az információ új építészeti formáinak kidolgozásában egyre inkább támaszkodik más tudományok eredményeire, így elsősorban a szociológiára. Építészet és szociológia Az építészet és a szociológia együttműködése mindannyiszor szükséges, amikor a felmerült problémák megoldásához a társadalom szerkezetének, összefüggéseinek és viszonylatainak szociológiai igényű vizsgálatai elengedhetetlenek. E vizsgálatok eredményeiben elsősorban az építész érdekelt, akinek nélkülözhetetlen kapcsolatai a megrendelőkkel, de még inkább a használókkal megszakadtak, és aki ezt a hiányt az informálódás más módszereivel kénytelen pótolni. Az építészek és a szociológusok együttműködésében jelentős tématerület a család, annak szerkezeti változásai, szerepkörének módosulása, a család összetételének és az életkoroknak alakulásai, a gerontológia, s mindezek hatása a lakásfajták kialakítására. Az együttműködés további területei: az egyén és a közösség, azok érintkezési felületei, határterületei, kölcsönhatása; az intimitás igényeinek meghatározása; a mozgásformák és az ellátási rendszerek szerkezete stb. A lakás és a közösségi intézmények - szolgáltatások viszonya mindenkor nagy-Dr. Reischl Antal Lakás és család Építőiparunk forrongó problémái mértékben összefügg azzal az értékeléssel, hogy az adott társadalom keretei mekkora szerepet juttatnak a családnak. Ez meghatározza a lakás nagyságát és formáját az igények oldaláról. A korszerű lakások, lakóházak kialakításában - a társadalmi igény oldaláról nézve - döntő hatású az alábbi három kérdéskomplexum: változások a család rendeltetésében; a mai, modern család igényei; az ún. harmadik műszaktól megkímélt háztartás; a családi kötelékek és szomszédsági csoportok kooperációs jellege. Változások a család rendeltetésében Világszerte foglalkoznak a család szerepkörének értékelésével. „A család még a nagyvárosokban is szilárd intézményként létezik, sőt ha lehetséges, a stabilitása növekvő" állapítja meg Bahrdt nyugatnémet Házgyári lakás lakószobái a kelenföldi lakótelepen 28
