Budapest, 1969. (7. évfolyam)

6. szám június - Dr. Berti Béla: Lakásépítkezésünk az elmúlt 20 év alatt

1968-ban kerültek átadásra a dán Larsen—Nielsen szabadalom alapján épített budapesti II. sz. házgyár termékeiből készült lakások, mégpedig Újpesten 132, Csepelen 528 és a táblázatban feltüntetett Árpádhídfőnél 396 lakás. Az itt röviden elmondottakból is következik, hogy a paneles technológia széles körű alkalmazása és a koncentráltan történő lakásépítések területeinek csökkentése teszi csak lehetővé a mennyiségi lakáshiány felszámolását és a lakásállomány minőségi összetételének javítását. Jelentős szerepet töltenek be a kerületi központok, illetőleg a városrész rekonstrukciók. Közülük Kőbánya városközpontja befejezés előtt áll: eddig 1073 lakást adtak át (1968-ban 683-at); az 1962 óta épülő pesterzsébeti városközpontban eddig 1214 lakásra adtak ki használatba vételi engedélyt; a csepeli városközpontban 1057 lakás készültel (1968-ban 600, ebből 528 a már említett házgyári lakás). Az állami erőforrásból történő lakásépítéseknél nem hagyhatók figyelmen kívül az Országos Takarékpénztár túlnyomórészt foghíj jellegű telkeken, hagyományos technológiával épülő öröklakásai, továbbá az ugyancsak döntő mértékben hagyományos technológiával — a különböző beruházások igényének megfelelően egyes telkeken vagy telektömbökön — megvalósuló ún. alaptevékenységen kívüli lakásépítések. Ez utóbbiak közé soroljuk az államigazgatási szervek, testületek, intézmények, vállalatok lakásépítéseit, azokat is, amelyeknél csupán a bérlő első kijelölési joga illeti a szervet (vállalatot), a lakások egyébként az IKV kezelésébe mennek át. Állami és magánépítkezések A II. ötéves terv során megépült lakások éves átlaga 10 164 volt. A III. ötéves terv első három évében ez« szám 10 841-re emelkedett. E két szám magában foglalja valamennyi lakásépítési konstrukciót, a már ismertetett állami erős és a most következő magánerős, valamint egyéb — nem új — lakásépítéseket is, amilyenek az emeletráépítés és tetőtérbeépítés, lakásmegosztás és leválasztás, toldaléképítés, átalakítás. Az alábbi táblázatban a különféle állami erős lakáskonstrukciókban épült lakások számáról adok tájékoztatást. Budapesten az 1961—1965 11 198 10 084 2972 4137 1966—1968 évek között 7 953 tanácsi rendelkezésű bér-, 5 938 lakásszövetkezeti, 2 441 OTP öröklakás, 2 091 alaptevékenységen kívüli. szolgálati, átmeneti stb. lakás épült, illetőleg lakásra adtak ki használatba vételi engedélyt. Nemcsak állami, hanem magánerőből is több lakás épült az utolsó 9 év alatt, mint az azt megelőző 11 év során. Az 1949—1959. évek között közel 35 ezer, i960—1968 között pedig közel 38 ezer lakás épült fel magánerőből; ehhez még hozzátehetjük, hogy az említett 11 év alatti magánerős lakásépítések családi házakban, vagy toldaléképítésekben, lakásleválasztások és megosztások, átalakítások útján valósultak meg. Ezekkel szemben a társasházas lakásépítési konstrukció — ahol egy lakóépületen belül legalább négy, de legtöbbször annál jóval több (8—12—16) lakás épül — a II. ötéves tervidőszakban kezdődött el és azóta is kedvező mértékben fejlődik. Családiházas Társasházas formában a II. ötéves tervidőszakban a III. ötéves terv első három évében az 1961 — 1968. évek között összesen 8936 4 601 2973 6497 13 537 9470 lakás épült. A családiházas lakásokból 2822, a társasházakéból 6280 jut a budai oldalra. 14 000 13 000 12 000 1 000 10 000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 14 000 13 000 12 000 11 000 10 000 9000 8000 7000 6000 5000 1000 3000 2000 1000 Állami erőből épült lakások J Magánerőből épült lakások H Megszűnt lakások Az épített és megszűnt lakésok száma Budapesten az 1949—1968. években