Budapest, 1969. (7. évfolyam)

6. szám június - A címlapon: A Palatinus Szálló makettje (Heltai László felvétele)

A FŐVÁROS FOLYÓIRATA Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: KATONA ÉVA Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20 Szerkesztőségi fogadóórák: szerda, péntek 16—18-ig Telefon: 351-918 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII., Blaha Lujza tér 3 Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1 sz.) Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft félévre ... 60,-Ft egy évre .. 120,—Ft 69.1156 Athenaeum Nyomda, Budapest (ves mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA Index: 25 151 A TARTALOMBÓL Fellegi Tamás: A szerkesztő-rendező a kerületek tv-vetélkedőjéről 4 Dr. Berti Béla: Lakásépítkezésünk az elmúlt 20 év alatt 6 Sulyok Katalin: Mindennapi szennyesünk ... 12 Bulla Elma: Kedves, jó Budapest 15 Nádass József: 1919 június 17 FÓRUM Gábor István: Színházi évad és új gazdasági mechanizmus 26 Márk Ferencné: A gondozásra szoruló öregek ellátása 28 Molnár István: Palatínus Szálló 30 Zsolt Róbert: Nagy kísérlet - fiatal sportolókká1

33 Zolnay László: Buda és a régi magyar ötvösművészet 35 A címlapon: A Palatínus Szálló makettje (Heltai László felvétele) A hátsó borítón: in Dyke: Szent János evan-•ta (A Szépművészeti ím tulajdona) Alfréd reprodukciója VII. ÉVFOLYAM 6. SZAM 1969 J U N I US Szerkesztő bizottság: BARCS SÁNDOR, az MTI elnöke; BARACZKA ISTVÁN, a Fővárosi Levéltár igazgatója; BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; HANTOS JÁNOS, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettese: NAGY RICHÁRD, a Budapesti Pártbizottság tagja; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; TARJÁNYI SÁNDOR, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója Alii I I If Ii ff a kozlekedes jovoje Ankét a szerkesztőségben Ezúttal a főváros közlekedésügyi szakembereit hívtuk meg szerkesztőségünkbe. Bartos István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese, Nagy Rudolf, a Fővárosi Tanács Közlekedési főigazgatóságának vezetője és Mészáros Károly közlekedésügyi miniszterhelyettes voltak a vendégeink. A már megvalósulófélben levő és még csak nagyon távoli, de már elképzelt új közlekedési koncepciókról beszélgettünk, azokról a tervekről, amelyek meghatározzák majd az öt-húsz-ötven év utáni Budapest közlekedési rendjét. A tömegközlekedésről, a teherszállításról, a közlekedési eszközökről és az úthálózat holnapjáról kérdeztük vezető szakembereinket, hogy olvasóinknak hozzávetőlegesen felvázolhassuk a már kialakult elgondolásokat. Tömegközlekedés BUDAPEST: — A közlekedésfejlesztés mennyiben változtatja meg a főváros külső karakterét? VÁLASZ: — Városunk külső arculatát nem változtatja meg a jövendő sem. Budapest jellegzetesen sugár-irányú és körutas város; nálunk a közúti és a tömegközlekedési csomópontok egybeesnek, s a tömegközlekedés többsége a sugár-irányú utakon zajlik. A távlati tervek kidolgozásakor a lakosság-szaporulattól kezdve a személygépkocsiállomány növekedésén keresztül a várható teherforgalomig, igen sok tényezőt kellett figyelembe vennünk. Egyik sem indokolja azonban, hogy a történelmileg kialakult kép megváltozzék. A tömegközlekedés jövőjét, az előrebecsült igényeken kívül, leginkább az a szándék alakitja, hogy felszámoljuk a pillanatnyilag meglevő elmaradottságot. A jelenleg ellátott területeken — tehát a főváros belső részein — például nincs is szükség hálózatbővítésre. Inkább a már meglevő közlekedési feltételeken kell javítani. Emelni kell az egyes vonalak kapacitását, növelni a férőhelyek számát és az eljutási sebességet, korszerűsíteni a járműveket. A tömegközlekedésben éppúgy, mint a főváros egész, minden ágazatot magában foglaló új közlekedési tervében két részre osztottuk a tennivalókat: az egyik 1982-ig, a másik 2040-ig valósítandó meg. Egyébként minden, a budapesti közlekedéssel kapcsolatos terv az országos közlekedési koncepciónak szerves része. BUDAPEST: — A fővároson áthaladó teherforgalom — mind az országos, mind a nemzetközi — a pestiek megítélése szerint a tömegközlekedés egyik fő akadálya. A távlati terv foglalkozik a teherforgalom elterelésével ? VÁLASZ: — Az ország gazdasági adottságai eleve meghatározzák, hogy Budapest legyen a centrum. Annak idején már Széchenyi is számolt ezzel, s az akkori földrajzi és egyéb tényezők ma is aktuálisak. Ezzel tehát .1