Budapest, 1969. (7. évfolyam)

6. szám június - A címlapon: A Palatinus Szálló makettje (Heltai László felvétele)

a jövőben is számolnunk kell. Jelenleg a vas­úti és mindenfajta más áruszállítás 55 száza­léka a fővároson keresztül bonyolódik. A tö­megközlekedési eszközök felszín alá helye­zése, nagy távlatban pedig valamennyi su­gár irányú úton a gyorsvasúti és gyorsvilla­mosvasúti hálózat kiépítése megoldja majd ezt a kérdést. Előzetes számítások szerint az imént felsoroltakkal két és félszeresére emel­kedik majd a forgalom kapacitása, a közúti forgalom területe pedig 30—50 százalékkal növekszik. Ez a szám még akkor is érvényes, ha tekintetbe vesszük, hogy 2000-re a fővá­' ros jelenlegi lakossága 20,2 százalékkal gya­rapodik, és 12,8 százalékkal növekszik a munkahelyek száma. Ez utóbbit azért érde­mes megjegyezni, mert a fővárosi forgalom 63 százaléka a munkával kapcsolatos. BUDAPEST: — Köztudomású, hogy ok­tatási intézményeink is sokban hozzájárul­nak a forgalomhoz. Kifejezhető ez százalék­ban? VÁLASZ: — Bár önmagában csekélynek tűnik, ez a szám is eléri a 6 százalékot. BUDAPEST: — A már megvalósuló lé­tesítmények közül melyek vagy melyik ígéri a legtöbbet a közlekedés javulásában ? VÁLASZ: — A metró és a Hungária kör­úti körgyűrű. Az új földalatti vasút fokoza­tosan lehetővé teszi, hogy megszűnjenek a párhuzamos járatok — villamos, autóbusz —, a sínhez kötött közlekedés elkülönüljön a közúti forgalomtól, az új lakónegyedek be­kapcsolódjanak a közlekedési vérkeringésbe; s nem utolsó sorban a földalattival oldható meg leginkább mind a férőhely, mind az el­jutási sebesség növelése. A távlati tervek szá­mai talán jeleznek valamit a metró jelentősé­géből: 110 kilométer gyorsvasúti vonalból 50,2 kilométer a föld alatt vezet majd. A Hungária körúti körgyűrű szerepe sokirá­nyú : részben innen oszlik majd szét a forga­• lom a sugár irányú utakra, összeköt egy sor bevezető autópályát és összeköti a bal parti városrész északkeleti, délkeleti, déli oldalát, illetve Csepelt és Dél-Budát. A személykocsiforgalom BUDAPEST: — A tervezők milyen meg­oldást találtak a már most égető és világvi­szonylatban is meglevő parkírozási gondok megszüntetésére ? VÁLASZ: — Nálunk sem lehet máskép­pen elképzelni, mint hogy lemondunk jelen­legi kényelmességünkről: nevezetesen, hogy mi kaputól kapuig, háztól házig akarunk kocsival eljutni. Erre a jövőben nem lesz mód. Követnünk kell a már kialakult gya­korlatot, amely egyedüli megoldás szerte a vüágon: a csomópontokon és a városon kí­vül nagy parkolóhelyeket kell építenünk, ahonnan bizony gyalogosan, ületve valami­lyen tömegközlekedési eszköz igénybevéte­lével kell megközelíteni a közvetlen úticélt. BUDAPEST: — Müyen tervek készül­tek a szervízhálózat, illetve a töltőállomások fejlesztésére ? VÁLASZ: — Ez a tervezés egyetlen pont­ja, amely még kidolgozatlan. Elképzeléseink sokfélék, helyet is biztosítottunk, azonban annyi szubjektív és objektív körülmény be­folyásolja a részletes tervkészítést — például egyszerűen nincsen vállalkozó, akire mint szolgáltató iparosra ebben a vonatkozásban számítani lehetne —, hogy még nem tudunk megnyugtató választ adni erre a kérdésre. BUDAPEST: — A várható kocsilétszám­nak megfelelően hogyan alakulnak az útvi­szonyok? VÁLASZ: — Az előbb csupán a személy­gépkocsikról beszéltünk, holott ezeknél sok­kal jelentősebb tényező a teherjárműállo­mány alakulása. 1965-ben 19 ezer tehergép­kocsi volt Budapesten; 1985-re 40 ezerrel, 2040-ben pedig 65 ezerrel kell számolnunk. Ehhez járul még az átmenő forgalom. Az előzetes kalkuláció szerint 1985-ben pél­dául csak a lakosság számára 2543 tonna iparcikk, szüárd tüzelő és élelmiszer szállí­tása várható — 2040-re ez remélhetően 2112 tonnára csökken —, s ebben a mennyiség­ben nincsen benne a már említett átmenő, illetve ipari és külkereskedelmi áruforgalom. Igaz, ez megoszlik a hajózás és a vasút kö­zött, azonban az úthálózat kialakításában is komolyan kell vele számolni. Először is, fo­kozatosan meg kell szüntetni a ma még meg­levő, részben vasúti, részben HÉV kereszte­ződéseket, melyekből több mint 100 aka­dályozza a forgalmat. E kereszteződéseket állandó és ideiglenes — amilyen a Szent­endrei úti — felüljárókkal hidaljuk át. A cso­mópontok tehermentesítését három módon tervezzük: az első kategóriába tartoznának a többszintű, a másodikba a kétszintű, a har­madikba az egyszintű, jelzőlámpás megoldá­sok. BUDAPEST: — Milyen új utak, illetve autópályák lesznek ? VÁLASZ: — Elöljáróban: Budapesten még 1100 kilométernyi földút van, s a hegy­vidéki utak rendkívül rossz állapotban van­nak. Ehhez járul, hogy a legutóbbi nagyon kemény tél roppant sok felfagyást okozott — a fővárosnak tehát igen nagy anyagi megter­helést jelent a már meglevő utak karbantar­tása, felújítása. Az új utakra készült tervek szerves részei az országos úthálózat távlati elgondolásainak. Ilyenek: az M3 autópálya első ütemének kiépítése a Hungária körútig, az M4, M5, és M5i-es autópálya első üte­mének kiépítése, ugyancsak a Hungária kör­útig. Ezek új, országos főutak lennének. Ter­vezésük előzetes forgalombecslés alapján készült. A fejlesztési előirányzatoknak meg­felelően kiépül majd a Thököly út — Csömöri út folytatása a tervezett új lakótelepig, illet­ve az M3 autópályáig. A tervezésnél már számoltunk azzal, hogy addigra az Erzsébet­hídon, a Kossuth Lajos utcán, a Rákóczi úton, a Szabadság-hídon, a Kiskörúton, a Váci úton és az Üllői úton megszűnik a vil­lamosközlekedés. Pályaudvarok, repülőtér BUDAPEST: — Több ellentmondó véle­mény hangzott el a budapesti pályaudvarok­ról. Végül is mi lesz a sorsuk? VÁLASZ: — A helyükön maradnak. Rendkívül nagy a szerepük az áruszállítás­ban, a személyszállítást pedig szinte lehetet­lenné tenné egy esetleges városon kívülre helyezés, mert nem tudnánk megfelelő jár­műparkot építeni hozzájuk, felborulna a fő­város eddig kialakult tömegközlekedési rend­szere. BUDAPEST: — Megmarad az Engels téri MÁVAUT-pályaudvar is ? VÁLASZ: — Igen, de nemzetközi autó­buszpályaudvar lesz. A hazai járatok végál­lomása folyamatosan átkerül a Baross térre. Mint ahogy a negyedik ötéves terv szerint a Ferihegyi repülőtér is — az egészen távoli jövőben már interkontinentális használatra — nemzetközi, szuperszonikus légikikötővé válik. A belföldi személy légiforgalomnak meg kell szűnnie, mert a modern repülőgé­pek már nem alkalmasak kis távolságok kö­zötti közlekedésre. A személyhajózás jelen­tősége is csökken — csak kirándulunk, dc már nem közlekedünk hajóval. Annál na­gyobb lesz viszont a víziutak — és a fővárosi kikötők — szerepe a teherszállításban. BUDAPEST: — Az egészen távoli jövő­ről nem hallhatnánk valami érdekes tervet? VÁLASZ: — Előbb-utóbb eljön az ide­je, hogy valamelyik sugár irányú főútvona­lunkat még egy hiddal meghosszabbítsuk. Városképileg a Duna fölött szinte elképzel­hetetlen még egy híd — alagútra lesz tehát szükség a folyam alatt. így is fogalmazha­tunk : földalatti közúti hidat kell építeni. BUDAPEST: — Visszatérve a jelenhez: a negyedik ötéves terv közlekedésfejlesztésé­hez müyen anyagi feltételeket szab a fővá­ros? VÁLASZ: — Vagyis mennyibe kerülne a teljes megvalósítás? Az igény: ix milliárd forint. Ez az összeg a további ötéves tervek­ben átlag 2—3 milliárddal növekednék — a lehetőségeket mindig az adott költségvetési meggondolások szabják majd meg. Nóti Ilona .2

Next

/
Thumbnails
Contents