Budapest, 1969. (7. évfolyam)

5. szám május - Kereszty András: Angyalok és gyárak földje

kezdődik a Nyugati pályaudvar építése. 1876: megnyílik a Margit-híd. 1894: elindul a BUR, a Budapest—Újpest—Rákospalota villamosvasút. 1896: elkészül az újpesti vasúti híd. A nagy forgalom miatt már 1908-ban elhatározzák az Árpád-híd építését, de több mint 4 évtizedet várni kellett. Közbejött két világháború. A jövő üzenete Angyalföld területe 15,22 négyzetkilométer, lakóinak száma 155 ezer. Leghosszabb útja a Váci út: 4 kilométer és 80 méter. Keleti tengelye, a Frangepán utca 2,4 kilométeres. Központja még nincs. Néhány esztendőt várni kell erre. Az Árpád-híd környékén toronyházak emelkednek majd. Tornyok a mai 11 emeletesekhez képest. A korszerű városrendezési elvek alapján itt fonódik majd össze a világvárosi forgalom és a csend, a gépek zakatolása és a nyugalom. Itt dolgoznak majd a főváros legkorszerűbb nagyüzemei. Innen kerülnek a piacra világszínvonalú termékeink. Már most sok látszik ebből. Angyalföld a jövő üzenetét hordja magában. De a házgyári lakótömbök tövében elavult bérkaszárnyák terpeszkednek, és amíg a zajtalanul sikló lifthez ér az ember, gerendákat, meszesgödröket, agyagdombokat kell kerülgetnie. leten még csak a mai Váci út, a Lehel utca (akkor Nagylőportorony utca), a Fóti út és a Dózsa György út nyomát lehet fölfedezni. Mindenütt másutt szántóföldek és szőlőskertek voltak. Nem egészen egy évtizeddel később már gyárak sorakoznak errefelé. Az első magyar gépgyár, a Láng Gépgyár, a Danubius Hajógyár, a Höcker vasöntöde. Itt van az Erzsébet, a Viktória, az Unió és az Árpád gőzmalom. Néhány nevezetes dátum a múlt század végéről. 1873: meghadakat látta, hanem a veszekedő köznemesek és főurak fényes seregeit és Dózsa népét. 1514-ben innét indult a felkelés. A történelem Angyalföldön élte át legújabb fejezeteit is. A Váci út munkásai: a Frangepán utca, a Röppentyű utca, a Fáy utca, a Tripolisz bérlakásaiban meghúzódó tízezrek. De a munkásosztályt már az ipari forradalom szülte, Angyalföld legújabbkori fellendülése. 1836-ban mindössze néhány dohányraktár volt errefelé. Az 1838-as nagy árvíz, amely a város belsejében annyi pusztítást okozott, nem tudott sokat rombolni: nem volt mit. Említésre méltó esemény talán csak az, hogy 1846. július 15-én délután 4 órakor megindult az első vonat Vác felé. Angyalföld keleti határán futott végig az országban először vonat. Az első házak is a Váci út és a Lehel út mentén az Osztrák— Magyar Vasúttársaság épületei voltak. 1870-ben, amikor a Sugár út építése miatt elkészítik Budapest térképét, ezen a terü— Fényes Tamás felvétele A Lehel téri piac. MTI Budapesti pedagógusok seregszemléje A STATISZTIKA adatai szerint az 1968/69-es tanévben fővárosunkban 12 730 pedagógus neveli gyermekeinket. Egy kis hadsereg. Megoszlásukról a statisztika a következőképpen vall: 9150 az általános iskolában működő pedagógusok száma, s közülük 82,3%, összesen 7522 a nő. Középiskolai diákjainkat 3580 pedagógus oktatja, arányuk valamivel kedvezőbb, mert csak 1962 tartozik a szebbik nemhez, ez pedig 54,8%. Az iskolák egymástól térképen is elég messze esnek, hiszen a Fóti úttól Nagytétényig, Pesthidegkúttól Rákoskeresztúrig kisebb utazást tehet az ember. Távolság azonban nemcsak térképen található köztük, körülményeik is eléggé differenciáltak. Találunk köztük több évszázados hagyománnyal rendelkező gimnáziumot és testileg vagy szellemileg sérült gyermekekkel foglalkozó kisegítő iskolákat is. Ha azonos célokért, bár helyzetüknél fogva más és más feladatokkal küzdő intézmények egymástól bármilyen szempontból igen távol esnek, s nincs közöttük meg az élet eleven kapcsolata, munkájukat szinte szükségszerűen fenyegeti a provincializmus veszélye. Márpedig, ha ebből a veszélyből valóság lesz, minden tekintetben károkat okoz. A KAPCSOLATOK teremtésének sokféle eszköze van. Az ellenőrzés, továbbképzés, a tapasztalatcsere formái mind hozzájárulnak, hogy fővárosunk gyermekeit azonos elvek és összehangolt eljárások alapján neveljük a különböző iskolákban. Mindezek biztosítják azt is, hogy az intézetek, iskolák felelős vezetői helyi körülményeiknek, sajátosságaiknak legmegfelelőbben, önállóan tervezhessék, végezhessék és ellenőrizhessék a mindennapok emberformáló tevékenységeit. Időnkét igen fontos azonban, hogy ezek a vezetők is öszszejöjjenek, nyílt vitában megbeszéljék egymással és az oktatásügy fővárosi vezetőivel: mit értek el az elmúlt időszakban; hol jelentkeztek sikereik vagy kudarcaik; milyen feladatok állnak előttük, hogy a következő tanévben emelhessék a rájuk bízott ifjúság neveltségének és tudásának színvonalát. Az oktatási intézmények vezetőivel a fővárosi tanács oktatási főosztálya évek óta kiemelten foglalkozik. Az igazgatók, igazgatóhelyettesek, felügyelők eredményes munkájához elengedhetetlen a korszerű vezetéselméleti, társadalmi és pedagógiai ismeretek elsajátítása. Már harmadik éve működik a főváros Szakfelügyeleti és Továbbképzési Intézetében igazgatói és vezetőképző tanfolyam, ezt a fővárosi tanács VB határozata alapján valamennyi fővárosi igazgató köteles elvégezni. HÁROM ÉV óta az oktatási főosztály minden év májusában megrendezi a budapesti oktatásügyi vezetők Pedagógiai Tanácskozását is. Két-három napra összejönnek a kerületi oktatásügy irányitói, az intézetek igazgatói és felügyelői. Megtárgyalják a főváros közoktatásügyének helyzetét, soron levő feladatait. Immár hagyománnyá vált, hogy a főosztály és a Pedagógus Szakszervezet budapesti bizottsága által közösen szervezett tanácskozás első napján a fővárosi vezetők elemzik a megtett utat. A múlt évben Hantos János, a fővárosi tanács VB elnökhelyettese a pedagógiai irányítás és vezetés elvi és gyakorlati kérdéseiről tartott beszámolót a konferencia részvevőinek, akik azután hét szekcióban vitatták meg az általános iskoláktól a nevelő otthonokig a rájuk háruló sajátos feladatokat. Idén a megkezdett munka folytatásaként Mezei Gyula főosztályvezető áll a közösség elé, hogy elemezze, mennyit és hogyan valósítottak meg a kijelölt feladatokból fővárosunk nevelési intézményei. A TERVEZÉS, az intézmények vezetőinek önállósága, általában a helyi vezetés egyre inkább növekedő felelőssége olyan kérdések, amelyek minden pedagógust izgatnak, de fővárosunk valamennyi lakóját is érdeklik közvetve, hiszen gyermekei, unokái révén a legtöbben érdekeltek abban személyesen is, hogy fővárosunk iskoláiban, intézeteiben valóban emelkedjék a pedagógiai tevékenység színvonala. Ezért kívánunk valamennyien eredményes tanácskozást fővárosunk oktatásügyi vezetőinek. Kerékgyártó Imre 14