Budapest, 1969. (7. évfolyam)

5. szám május - A címlapon: Gink Károly: Duna-part

Gink Károly felvétele szükségük, ami ugyancsak vonzza a vidéki munkaerőt. „BUDAPEST": Tudomásunk szerint nemcsak az egyén, hanem üzemek és vállalatok számára is előnyösebb volt és előnyösebb a budapesti település, mert a fováros ugyanolyan olcsón — sőt, sokszor lényegesen olcsóbban — juttatja vízhez például saját területén az ipart, mint a vidék. Ebben a vonatkozásban világviszonylatban mindenütt disztinkciók vannak életben. Ezzel kapcsolatban van valami koncepciója a jövő rendezési elveinek? VÁLASZ: Többféle megoldás kínálkozik. Ezekkel a távlati tervek már számolnak, gyakorlati kidolgozásuk azonban még részletezésre vár. Egyik lehetőségként mindjárt itt van az automatizálás, aminek következtében kevesebb élő munkára van szükség. „BUDAPEST": Van-e valami akadálya annak, hogy egy vállalat például adót fizessen a vidéki munkaerő után, hogy ne legyen kifizetődő számára a vidékiek alkalmazása, illetve nem lehetne-e olyan tarifákat bevezetni, hogy a felvándorló se találja meg számítását a fővárosban? VÁLASZ: Mindez elképzelhető, sőt, arra is van mód, hogy a Budapesten működni akaró vidéki vállalatok eleve szigorú bankhitel-kondíciókat kapjanak. „BUDAPEST": Az elmúlt tíz év markánsan jelezte, hogy a fováros számára létszükséglet a felvándorlás megállítása. Az előbb említett, remélhetőleg nemcsak elképzelésnek maradó lehetőségeken kívül mi a záloga annak, hogy az eljövendő években Budapest ne növekedjék ilyen nem kívánatos formában? VÁLASZ: Az egyik zálog az új gazdasági mechanizmus: amelynek feladata, hogy a termelékenység fokozását minél nagyobb arányú automatizálással biztosítsa. Ennek a jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni, s ebből adódik a már említett következmény is, hogy kevesebb emberi munkaerőre lesz szükség. A másik rendkívül fontos és el nem hanyagolható feladat, amelyet a jövőben az eddiginél sokkal komolyabban kell venni, hogy amikor Budapest meglevő és várható népsűrűségét kalkuláljuk, akkor a tanácsi és minisztériumi viszonylatokat egyeztetni kell. Vagyis: mind a Fővárosi Tanácsnak, mind a minisztériumoknak összbudapesti relációban kell gondolkodniok, hogy valamennyi, a főváros mai és jövő életét meghatározó kérdésben szigorúan egyeztessék a lehetőségeket és a gyakorlati végrehajtást. Nóti Ilona i