Budapest, 1969. (7. évfolyam)

3. szám március - Murányi—Kovács Endréné: Kedvező fordulat a fővárosi gyermekvédelemben

A Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteménye Sírkő a középbirodalom korából Az elhunytat megszemélyesítő uscbti szobrocska az újbirodalomból 4000 éves sírnielléklet. Fa szolgaszcbrocskák Gink Károly fotói 30 évvel ezelőtt nyílt meg a Szépművészeti Múzeum egyiptomi kiállítása, és a gyűjtemény születésnapját mégsem ettől az időponttól, — és nem is hazai tudományos eseménytől számítjuk. 1902-ben Hamburgban tizenharmadik alkalommal gyűlt egybe a Nemzetközi Orientalista Kongresszus. A résztvevők közt volt az ókori Kelet kutatásának magyarországi úttörője, a budapesti tudományegyetem akkori magántanára, később az ókori Kelet történetének európai hírű professzora, Mahler Ede. A kongresszuson nagy tetszéssel fogadták előadását, amelyben felvetette hazánk különböző múzeumaiban— főleg raktárakban őrzött — egyiptomi műtárgyak egybegyűjtésének és állandó kiállításának tervét. Három évtizednek kellett elmúlnia, míg Mahler Ede gondolata a Szépművészeti Múzeumban rendelkezésre bocsátott kiállítási helyiségekben megvalósulhatott. 1939-ben nyílt meg az egyiptomi kiállítás, ez azóta is a múzeum egyik leglátogatottabb gyűjteménye. Az egyiptomi műtárgyak nemsokára ismét költözni fognak, de most csak a múzeum területén belül, közvetlen kapcsolatot létesítve a Görög-Római kiállítással. Már Mahler Ede felhívta a figyelmet néhány budapesti egyiptomi műtárgy különleges régészeti és művészeti értékére. Jelenleg Közép- és Kelet-Európában, a bécsi Kunsthistorisches Museum, a leningrádi Ermitage és a moszkvai Puskin Múzeum Egyiptomi Gyűjteményeinek kivételével, a budapesti Egyiptomi Gyűjtemény a legjelentősebb. Anyagának jelentős részét a múlt századtól kezdve Egyiptomban járt hazánkfiainak adományai képezik. A felszabadulás óta több hazai vétel és egy Egyiptomban történt kiegészítő vásárlás gazdagította a gyűjteményt. Első rendezői, Dobrovits Aladár és Oroszlán Zoltán által írt katalógusát már négy tárlatvezető füzet követte. A jelenlegi kiállítást még az eredeti elképzelés határozta meg. A földszinti, a lépcsőfeljárati és emeleti helyiség szűk térfogata a tárgyak kiállítási módját is erősen befolyásolta. A földszinti helyiség az egyiptomi kultúra és világnézet egyik jellegzetes megnyilatkozásának, a halotti kultusznak emlékeit őrzi. Az ember-, illetve múmia alakú koporsók ábrázolásainak színezése és változatossága még ma is élénken hat. A halotti kultusz érdekes emlékanyaga: az elhunytat múmiaformában ábrázoló halotti szobrocskák. Alúmiaalakban jelenik meg az alvilág istenkirályának, Ozirisznak sok-sok szobrocskája is. A jelenlegi kiállítás lépcsőfeljárójának falán a múmiát borító színes kartonázsokat, a falba süllyesztett vitrinekben sirmellékleteket láthatunk. Az egyiptomi régészeti és művészettörténeti emlékeket időrendi elhelyezésben is bemutatja a kiállítás. A kőkori kultúráknak az egész földkerekségen nagyjából egyező eszközeit a Nílus mentén egy sajátos és rendkívül gyorsan kibontakozó és magasba szökellő kultúra váltja fel az i. e. 3. évezredben. 25