Budapest, 1969. (7. évfolyam)

3. szám március - Murányi—Kovács Endréné: Kedvező fordulat a fővárosi gyermekvédelemben

Imhotep, a bölcsesség istenének bronzszobra. Ptolemaios kor Ekkor jelenik meg az írás, a képszerű jegyeket alkalmazó és már az abc jeleit is használó monumentális, főleg kőbe vésett hieroglif és a kézírásban leegyszerűsített hieratikus írás. Hieroglifek borítják a sírköveket is, amelyek az elhunytat — gyakran családtagjaik társaságában — az áldozati asztal előtt ábrázolják. Sajátos szemléletében is megkapó az egyiptomi síkművészetben a test ábrázolása. Nemcsak festményeiken, hanem domborműveiken is a legjellemzőbb, legnagyobb felületet nyújtó részt mutatják be, tehát az arcot, a lábat oldal-, a mellet szemközt-nézetben. Monumentális szobraik sem a pillanatnyi állapotot jelzik, hanem — felfogásuk szerint — az örök időkre szólnak. Nem mozdulnak ki frontális helyzetükből. Mozgás, hajlás csak munkaábrázolásaikon, szolgaszobrocskáikon észlelhető. Az egyiptomi művészet érettségét a kiállításon is látható domborművek, nagyobb és kisebb szobrok is tanúsítják. A tudomány istenének, a kezében papírusztekercset tartó Imhotepnek, a mágikus szemléletet tükröző torzalakoknak és az elterjedt állatkultusz egy-egy kiemelt példányának bronz és fajansz szobrocskái a látogató figyelmét ma is megragadják. Wessetzky Vilmos Ptolemaios kori templomfal relief Sesonk trónörökös szentélyt tartó szobra. Késői kor Ápisz bika, a teremtő erő jelképe. Késői kor I