Budapest, 1969. (7. évfolyam)

3. szám március - Dr. Szekeres József: A Tanácsköztársaság első napja a Városházán

Dr. Szekeres József A Tanácsköztársaság első 27 napja a Városházán 1919. MÁRCIU S 21 -ÉN a budapesti Városháza a várható nagy változások előjeleit tükrözte. Az események igen erős hatást gyakoroltak a tisztviselőkre s mindannyian feszült figyelemmel várták a további fejleményeket. Az első napon azonban még nem történt semmi s a Városháza ódon épületében, a zegzugos folyosókon a robbanásig feszült várakozás légköre alakult ki. A március 22-én, szombaton megjelent újságok azután közölték, hogy a Forradalmi Kormányzótanács három népbiztost küldött ki a fővároshoz. A háborgó kedélyek megnyugtatását szolgálta, hogy a kinevezettek közül dr, Dienes László fővárosi könyvtáros és Preusz Mór, a Néptanács tagja, többékevésbé ismertek voltak, s az is, hogy a kormányzótanács külön felhívással fordult a hivatali dolgozókhoz, kérve őket a munka továbbfolytatására. E nap délelőttjén az akkori polgármester, Bódy Tivadar szobájában üléseztek a városvezetők, amikor Preusz Mór és Vincze Sándor, a szociáldemokrata párt részéről kiküldött népbiztosok megjelentek s közölték az egybegyűltekkel, hogy egyelőre helyükön maradhatnak. Majd ismertették megbízatásukat s hangsúlyozták, hogy jövendő működésükben sem a kapitalista rendszer törvényeit, sem kiváltságait nem ismerik el, hanem egyedül a proletariátus érdekeit tartják szem előtt. Első intézkedésként megszüntették a fővárosi pénztárak kifizetéseit s hozzákezdtek egy, a városi dolgozókhoz intézendő kiáltvány elkészítéséhez. IDŐKÖZBEN, MÍG A NÉPBIZTOSOK felhívásukat fogalmazták, mintegy 300 főnyi, tisztviselőkből álló tömeg gyülekezett a polgármester szobája előtt s Bódy, valamint az alpolgármesterek azonnali eltávolítását követelte. A már-már tettlegességhez folyamodó tisztviselőket a népbiztosok erélyesen leintették, mondván, hogy a szakszervezettel egyetértésben ők fogják megtenni a szükséges intézkedéseket. E váratlan közjáték után ült össze a tisztviselői tanács a városi alkalmazottak szakszervezetének vezetőivel. A népbiztosok a tanácsülésen felkérték a A főváros valamennyi hivatalának, intézetének, üzemének és iskolájának vezetőihez és összes alkalmazottaihoz! A forradalmi" kormányzótanács akaratából átvettük a főváros vezetését. E tisztünkben egyetlen törvényt ismerünk csak, ós ez: a főváros dolgozó népének érdeke, a proletárság hatalmának és felszabadulásának biztosítása! Semmi más törvény, szabály, vagy szerzett jog bennünket nem kötelez. Felszólítjuk a főváros összes alkalmazottait, hogy munkájukat fokozott kötelességtelj esitéssel végezzék, mert most valóban proletártestvéreiknek dolgoznak. Mindenki köteles utasításainkat ellentmondás nélkül végrehajtani. További intézkedésig mindenki marad a helyén ós végzi a dolgát. Aki az üzemekben most rendbontó, zavart vagy fennakadást okoz, az a proletárság érdekeit és hatalmát veszélyezteti, áruló, akit rögtöni telő bíróság elé állítunk! Ezt a felhívásunkat minden hivatal, intézet, üzem és iskola vezetője tartozik az összes alkalmazottakkal a bizalmiak bevonásával közölni és azután megfelelő helyen kifüggeszteni. Budapest, 1919. évi március 22. Dianes László Preusz Mór Vince Sándor jelenlevőket munkájuk folytatására, továbbá közölték, hogy megszűntnek tekintik a volt Néptanács és a bizottságok működését, majd ismertették a főváros valamennyi alkalmazottjához intézett felhívásukat. Ennek bevezető mondatai így hangzottak: „A forradalmi kormányzótanács akaratából átvettük a főváros vezetését. E tisztünkben egyetlen törvényt ismerünk csak, és ez: a főváros dolgozó népének érdeke . . ." Hasonló felhívással fordult a szakszervezet is a főváros dolgozóihoz: „Budapest városi alkalmazottai! Többé nem a kizsákmányolók zsebeinek megtömésére, hanem munkástestvéreitek és magatok javára fogtok dolgozni." A tanács tagjai és a künn várakozó tömeg nagy lelkesedéssel fogadta a felolvasott közleményeket, majd átvonultak az Újvárosháza nagytermébe, ahol Kun Béla beszélt. A szónok ismertette a pártegyesülést s hangoztatta: ha az egyesülési okmányban foglalt intézkedéseket megvalósítják, úgy Magyarország lesz a világon a második szovjetköztársaság. Kun Béla ezen a gyűlésen — a többi között — a szocialista társadalom felépítésének útjában álló nagy akadályokról és nehézségekről is beszélt. MÁRCIUS 24-ÉN, HÉTFŐN a Kommunisták Magyarországi Pártja által kiküldött népbiztos, Dienes László is csatlakozott társaihoz s így megkezdődhetett a Városházán is a forradalom és a proletárdiktatúra megszervezésének, a kapitalista rendszer lerombolásának munkája. Amikor a népbiztosok az ügyek átvételére megjelentek Bódy polgármester szobájában, ő a rémülettől elfúlt hangon érdeklődött sorsa felől, s amikor közölték, hogy nem lesz bántódása, azonnal új beosztása felől tudakolódzott. A népbiztosoké tekintetben még nem rendel-18