Budapest, 1969. (7. évfolyam)

3. szám március - Dr. Szekeres József: A Tanácsköztársaság első napja a Városházán

Dr. Szekeres József A Tanácsköztársaság első 27 napja a Városházán 1919. MÁRCIU S 21 -ÉN a buda­pesti Városháza a várható nagy változások előjeleit tükrözte. Az események igen erős hatást gyako­roltak a tisztviselőkre s mind­annyian feszült figyelemmel vár­ták a további fejleményeket. Az első napon azonban még nem történt semmi s a Városháza ódon épületében, a zegzugos folyosó­kon a robbanásig feszült várako­zás légköre alakult ki. A március 22-én, szombaton megjelent újsá­gok azután közölték, hogy a For­radalmi Kormányzótanács három népbiztost küldött ki a főváros­hoz. A háborgó kedélyek meg­nyugtatását szolgálta, hogy a kine­vezettek közül dr, Dienes László fővárosi könyvtáros és Preusz Mór, a Néptanács tagja, többé­kevésbé ismertek voltak, s az is, hogy a kormányzótanács külön felhívással fordult a hivatali dol­gozókhoz, kérve őket a munka továbbfolytatására. E nap dél­előttjén az akkori polgármester, Bódy Tivadar szobájában ülésez­tek a városvezetők, amikor Preusz Mór és Vincze Sándor, a szociál­demokrata párt részéről kiküldött népbiztosok megjelentek s kö­zölték az egybegyűltekkel, hogy egyelőre helyükön maradhatnak. Majd ismertették megbízatásukat s hangsúlyozták, hogy jövendő működésükben sem a kapitalista rendszer törvényeit, sem kivált­ságait nem ismerik el, hanem egye­dül a proletariátus érdekeit tart­ják szem előtt. Első intézkedés­ként megszüntették a fővárosi pénztárak kifizetéseit s hozzákezd­tek egy, a városi dolgozókhoz intézendő kiáltvány elkészítésé­hez. IDŐKÖZBEN, MÍG A NÉP­BIZTOSOK felhívásukat fo­galmazták, mintegy 300 főnyi, tisztviselőkből álló tömeg gyü­lekezett a polgármester szo­bája előtt s Bódy, valamint az alpolgármesterek azonnali eltá­volítását követelte. A már-már tettlegességhez folyamodó tiszt­viselőket a népbiztosok erélyesen leintették, mondván, hogy a szak­szervezettel egyetértésben ők fog­ják megtenni a szükséges intéz­kedéseket. E váratlan közjáték után ült össze a tisztviselői tanács a városi alkalmazottak szakszer­vezetének vezetőivel. A népbiz­tosok a tanácsülésen felkérték a A főváros valamennyi hivatalának, intézeté­nek, üzemének és iskolájának vezetőihez és összes alkalmazottaihoz! A forradalmi" kormányzótanács akaratából átvettük a főváros vezetését. E tisztünkben egyetlen törvényt ismerünk csak, ós ez: a főváros dolgozó népének érdeke, a proletárság hatalmának és felszabadulásának biztosítása! Semmi más törvény, szabály, vagy szerzett jog bennünket nem kötelez. Felszólítjuk a főváros összes alkalmazottait, hogy munkájukat fokozott kötelességtelj esités­sel végezzék, mert most valóban proletártest­véreiknek dolgoznak. Mindenki köteles utasításainkat ellentmon­dás nélkül végrehajtani. További intézkedésig mindenki marad a helyén ós végzi a dolgát. Aki az üzemekben most rendbontó, zavart vagy fennakadást okoz, az a proletárság érde­keit és hatalmát veszélyezteti, áruló, akit rög­töni telő bíróság elé állítunk! Ezt a felhívásunkat minden hivatal, inté­zet, üzem és iskola vezetője tartozik az összes alkalmazottakkal a bizalmiak bevoná­sával közölni és azután megfelelő helyen kifüggeszteni. Budapest, 1919. évi március 22. Dianes László Preusz Mór Vince Sándor jelenlevőket munkájuk folytatá­sára, továbbá közölték, hogy meg­szűntnek tekintik a volt Néptanács és a bizottságok működését, majd ismertették a főváros valamennyi alkalmazottjához intézett felhívá­sukat. Ennek bevezető mondatai így hangzottak: „A forradalmi kormányzótanács akaratából át­vettük a főváros vezetését. E tisz­tünkben egyetlen törvényt ismerünk csak, és ez: a főváros dolgozó népé­nek érdeke . . ." Hasonló felhívás­sal fordult a szakszervezet is a főváros dolgozóihoz: „Budapest városi alkalmazottai! Többé nem a kizsákmányolók zsebeinek megtö­mésére, hanem munkástestvéreitek és magatok javára fogtok dolgozni." A tanács tagjai és a künn várako­zó tömeg nagy lelkesedéssel fo­gadta a felolvasott közleménye­ket, majd átvonultak az Újváros­háza nagytermébe, ahol Kun Béla beszélt. A szónok ismertette a pártegyesülést s hangoztatta: ha az egyesülési okmányban fog­lalt intézkedéseket megvalósítják, úgy Magyarország lesz a világon a második szovjetköztársaság. Kun Béla ezen a gyűlésen — a többi között — a szocialista tár­sadalom felépítésének útjában álló nagy akadályokról és nehézségek­ről is beszélt. MÁRCIUS 24-ÉN, HÉTFŐN a Kommunisták Magyarországi Pártja által kiküldött népbiztos, Dienes László is csatlakozott tár­saihoz s így megkezdődhetett a Városházán is a forradalom és a proletárdiktatúra megszervezésé­nek, a kapitalista rendszer lerom­bolásának munkája. Amikor a népbiztosok az ügyek átvételére megjelentek Bódy polgármester szobájában, ő a rémülettől elfúlt hangon érdeklődött sorsa felől, s amikor közölték, hogy nem lesz bántódása, azonnal új beosztása felől tudakolódzott. A népbizto­soké tekintetben még nem rendel-18

Next

/
Thumbnails
Contents