Budapest, 1968. (6. évfolyam)
1. szám január - Czagány István: Budavára középkori társadalma IV.
Czagány István Budavára középkori társadalma IV. A hanyatló város Budavára feudalizmuskori társadalomtörténetének hanyatlási korszakát (1490— 1686) a középkori rend felbomlása, majd fokozatos és végül teljes pusztulása jellemzi. A török hódoltság végére nemcsak a várost teremtő és azt háromszáz évig fenntartó társadalmi felépítés semmisül meg, hanem azok az etnikai rétegek is nyomtalanul eltűnnek, amelyek a feudális Magyarország pompás fővárosát létrehozták. A HANYATLÁS IDŐSZAKÁNAK ELEJÉRŐL két becses írott emlék maradt ránk, amelyek közül az első fényt vet Budavárának és a bal parti Pestnek viszonyára. Szapolyai István nádor 1496. június 15-i ítéletlevele teljes egészében átírja IV. Béla király 1244. november 26-i kiváltságlevelét és kijelenti, hogy az abban foglalt kiváltságok Budára valamint Pestre egyaránt érvényesek. Ebből kitűnik, hogy a pesti polgárok ezt megelőzően hosszú ideig függő viszonyban voltak a budai Várhegyen letelepedett polgárságtól. A Pest városi tanács is mindeddig alá volt rendelve Budavára tanácsának. A másik írott emlék a budai lakosság 1505. évi bordézsma-összeírási jegyzéke, amely hatvanhárom budai mesterség folytatóinak — vagyis csak a lakosság egy részének — anyagi életszínvonalát viszonyítja egymáshoz. Világos képet rajzol a munkamegoszlás fejlettségéről, amely vetekszik a korabeli európai nagyvárosok kézműipari színvonalával. Szembetűnően szemlélteti Buda lakóinak el magyarosodását, amennyiben a benne előforduló dűlőnevek mind magyarok, akárcsak a szőlőtulajdonosok nevei. 1510 körül ugyanis Buda lakosságának nagy többsége már magyar; ez azonban hosszú, több évtizedes fejlődési folyamat eredménye. Az iparosmesterségek mellett feltüntetett hordók méretszámai minden magyarázatnál ékesszólóbban beszélnek: Vasárus 13, mazsolások 8, zsemlyesütők 6, vasfazékgyártók 6, számszeríjj gyártók 434, gyógyszerészek 4YÁ , szűcsök 4, tegezgyártók 3%, szabók 3%, salétromgyártók 3 yA , padimentumgyártók 3 yA , ötvösök 3, erszénygyártók 3, sarkantyúgyártók 2%, mészárosok 2%, fafaragó szobrász 2V2 , pajzsos 254, asztalgyártók 2%. aranyművesek 2%, borbélyok 2%, vargák 2%, páncélgyártók iy2 , halászok 2%, takácsok 2%, gyertyaárusok iyA , cipészek 2, festő 2, kemencegyártók 13 /4 , szekeresek 1%, kalmárok 13 4 , vadvágók 1%, tűgyártók 1l /2 , csőgyártók 1 y2 , kőművesek 1 y2 , gyöngyfűzők V/2 , fazekasok 1 y2 , csaplárosok 1 yA , pintérek 1 kőszegők 1 yA , süveggyártók 1 y4 , könyvkötő 1J /io, molnárok l'/io. tímárok 1, olvasókészítő 34, kovács 3.4, hegedűsök %, fürdősök kötélverők 3 /4, ón korsógyártó 2 /3, fazékgyártó-/g, lantos 2 /3 , korcsolyások 2 /3 , szalmás l /2 , csiszár l /2 , cipósütő y2 , esztergályosok }/2 , kerékgyártó Yio-A KÖZBIZTONSÁG ROHAMOS CSÖKKENÉSE és az etnikai ellentét ennek a korszaknak fontos jellemzője, amely az egész középkoron keresztül kimutatható. Ismételten kiéleződik a több irányú társadalmi feszültség, amely megfelelő ideológiai irányítás nélkül, összefüggéstelen lázadások formájában tör ki. Az olasz tőke például ekkor még igen befolyásos a magyar fővárosban. Ezért az 1496. évi budai népmozgalom idején meg is támadják az olaszokat a város szegényei. Majd az 1514. évi parasztlázadás fosztogatásain kívül, 1520 körül a magyarországi fém bányászatot is kezében tartó Fugger—Thurzó társaság Mindszent utcai (Úri utca) házát is lerombolja a fellázadt Dominicas Custos: A budai Vár déli része nyugatról — metszet az 1 SS0 utáni évekből
