Budapest, 1968. (6. évfolyam)

12. szám december - Szili Géza: 75 éves a fővárosi villamosenergia-szolgáltatás

A főváros életéből Új terv készült a Mátyás templom melletti szálló építésére. A régi tervet idegenforgalmi szakemberek kívánságára módosították. Eredetileg az egykori llletményhivatal épületét alakították volna át szállodává, hozzáépítve északi irányban egy új szárnyat. így a szobáknak csak egy része nézett volna a Dunára. Az új terv szerint az llletményhivatalnak csupán a Hess András téri homlokzatát és északi falát hagyják meg, s a régi épület maradványa mögött, Dunára néző homlokzattal építik a csupaüveg hotelt. A főbejárat a Hess András tér felől lesz, s a barokk épületszárny emeletén egy sor olyan lakosztályt építenek, amelyek kiképzése és berendezése összhangban lesz a történelmi környezettel. Rákosszentmihályon hónapokig foglalkoztatta a közvéleményt egy kút, amelynek iszapjából csillogó, aranyos port mertek. A tulajdonos és a környék lakói sokáig aranynak vélték a kimosott csillámokat. Hivatalos vizsgálat állapította meg, hogy az anyag muszkovit és biotit; csillogása valóban emlékeztet az aranyéra. Tudományos szempontból ennél érdekesebb a másik eredmény: a kútban levő homok folyami homok. A rákosszentmihályi kút alatt valamikor folyómeder húzódhatott, s ez őrizte meg a muszkovitot, illetve biotitot. Az Országos Széchényi Könyvtár érdekes új szerzeménnyel gyarapodott. A magyarországi származású IbrShim Müteferrika isztambuli nyomdász kiadványaként 1730-ban megjelent mü Egyiptom kétkötetes történetének második kötete. Ibrahim Müteferrika Rákóczi tolmácsa volt Rodostóban, majd a török hatóságok engedélyét megszerezve, nyomdát alapított. A kötet különösen becses azért is, mert korábban a Széchényi Könyvtárnak egyetlen olyan kiadványa sem volt, amely a török könyvnyomtatás megalapítójától származik. Ugyancsak nemrég került a könyvtár birtokába egy másik érték, amely három XVI. századi magyar nyelvű nyomtatványt tartalmaz. A legérdekesebb közöttük Decsi Gáspár „Az utolsó időben egynéhány rengáló bűnökről való prédikációk, tudni illik, első az bűnről, második az részegségről, harmadik az paráznaságról, negyedik az táncról" című munkájának 1582-ben Debrecenben megjelent első kiadása. Az 1968—69-es tanév első hónapjában 82 fővárosi gyereket ért közlekedési baleset, Ketten meghaltak, 18-an súlyosan, 62-en könnyebben megsérültek. 1967 szeptemberében 47 gyereket ért közlekedési baleset: közülük egy sem volt halálos kimenetelű, a súlyos és a könnyű sérülések aránya pedig mindössze fele volt az ideinek. A balesetek elemzése azt bizonyítja, hogy a fegyelmezetlenség, a felelőtlenség, a közlekedési szabályok megsértése az elsőszámú előidéző ok. Igaz, hogy a balesetek többségét éppen a gyerekek szabálysértése okozza: 31 esetben a gázoló járművezető már tehetetlen volt, féktávolságon belül ugrottak a kicsik a jármű elé. Mégis, a szeptemberi balesetstatisztikában húsz gyereket ért baleset olyan fielyzetben, amikor az úttesten nekik lett volna elsőbbségük. Négy kisgyerek az egyik legsúlyosabb szabálytalanság, a gyorshajtás miatt jutott kórházba. A járművezetőkön kivül a szülők felelősségét is szóvá kell tenni. Nemcsak abban a vonatkozásban, hogy jobban ügyeljenek az utcán kicsi gyerekeikre, hanem arra is gondolniuk kell, hogy az iskolás gyermeket például időben indítsák útnak, nehogy a sietés végül is tragédiához vezessen. A fővárosi gyermekbalesetek négy kerületre koncentrálódnak: a legtöbb karambol a XXI., a VIII., a III. és a XIV. kerületben történt, s majdnem minden esetben délután. A fővárosban már-már tűrhetetlen a liftek körüli anarchia. A népi ellenőrzési bizottság vizsgálati adatai — bár csupán a kelenföldi lakótelep liftjeit vették alapul — megdöbbentőek. 85 felszerelt lift közül az átadás-átvételi eljárás során egyetlen lift sem felelt meg a használati és biztonsági követelményeknek. A szakemberek liftenként átlag 12 komoly hibát találtak. Az elrendelt javításokat felületesen végezték el, a felvonókat csak méltányosságból — tízemeletes házról van szó! — engedik használni. A vizsgált időszakban volt olyan nap, amikor a telepen 26 lift romlott el. A liftek azért olyan rosszak, mert nincsen olcsó, könnyen javítható felvonótípus, az építők abból választanak, ami kapható. „Az érvényes hatósági előírások alapján — írja a népi ellenőrzés jelentése — bármely, az utóbbi években gyártott felvonóberendezést le lehetne állítani, mert az alkatrészeket, elsősorban a mechanikai és a villamosbiztonsági szerkezetedet, kapcsolókat az illetékes minőségellenőrző intézettel nem vizsgáltatták meg. Amit pedig megvizsgáltak, annak gyártását és forgalomba hozatalát a minőségellenőrző intézet nem engedélyezte." Kérdezzük: mikor lesz végre rend a liftek körül? A Fővárosi Tanácsnak a budapesti városrendezési szabályzatról szóló rendelete ismételten meghatározta a kiemelt főútvonalakat. Ilyen például a Lenin körút, a Tanács körút, a Rákóczi út, a Baross tér, a Thököly út stb. A rendelet részletesen megszabja a kiemelt főútvonalakon telepíthető üzletek illetve műhelyek fajtáit, sőt, külső formáját is. A rendelkezés alapján felülvizsgálták a főútvonali portálokat. A VII. kerületben több mint 100 olyan szabálytalanságot találtak, amelyet a városképi előírások értelmében sürgősen meg kell szüntetni. Elégtelen az üzletek kivilágítása is, sokhelyütt ma sincs neonreklám, vagy ha igen, hibásan, rosszul működik. Azt is rendelet írja elő, hogy a főútvonalakon legalább éjjel 11 óráig kell égve tartani a neonberendezéseket; ennek ellenére nagyon sok helyen már jóval korábban sötét a kirakat vagy a portál. A másodrendű főútvonalak, továbbá a mellékútvonalak városképi helyzetét vizsgálva főleg azt kifogásolják a tanácsok, hogy az ingatlankezelő vállalatok csak a sortatarozásra vagy a teljes felújításra váró épületeknél gondolnak a portál tatarozásra is. Elkészült a tervezet a Nemzeti Panteon — Kerepesi temető — végleges rendezésére. A Hazafias Népfront budapesti elnöksége javasolta, hogy a Nemzeti Panteon csakis működő temető lehet, ahová közvetlenül temetjük elhunyt nagyjainkat, vagy ahová áthantoltatjuk hamvaikat. A Panteon létrehozása és fenntartása országos feladat, célja és működése ugyanúgy törvénybe iktatandó, mint a Nemzeti Múzeumé a múlt század elején. Gondozása a Hazafias Népfrontra tartozik. Külön intézőbizottság tesz majd javaslatot az országos tervpályázat kiírására, amelynek alapján rendezik a Kerepesi temetőt A Népfront javaslatát a Fővárosi Tanács V.B. elé terjesztették, sa közös álláspontot majd a kormány vitatja meg-Budapest nyugati kapujában, a régi balatoni út mentén, a Boldizsár és a Neszmélyi út között az eddigitől eltérő, újszerű városrészt terveznek. Három tervezőintézetet és egy kivitelező vállalatot bízott meg a Fővárosi Tanács Beruházó Vállalata az új városrész beruházási programjának elkészítésével. Az új negyed alapközművesítése és távfűtő hálózatának lefektetése után indul meg a főváros nyugati kapujának építése. A pesti levegő, a növényzet és a madarak védelmére módosították a zöldterületek védelméről szóló rendeleteket. Ennek értelmében egész Budapest területén meg akarják szüntetni a szén, a brikett és az egy százaléknál több ként tartalmazó folyékony tüzelőanyagok felhasználását. 1972. október 1-től az V. kerület egészét és a XIII. kerületnek a Duna-Szent István körút—Váci út és Dráva utca által határolt részét védetté nyilvánítják. A következő időben a főváros más-más részére is fokozatosan kiterjesztik a védelmet. Ezekben a kerületekben nem szabad a levegőt erősen szenynyező tüzelőanyagot használni. Ugyanakkor a főváros egész területén tilos lesz — a családi házak kivételével — szénnel, brikettel működő kályhát, berendezést tervezni és felállítani. A parkokban, a ligetekben, a ligeterdőkben és más fásított helyeken élő vagy száraz fát csak a kerületi tanács építési osztályának engedélyével szabad kivágni. Aki a növényzetet megrongálja, vagy a hasznos madarakat bármely eszközzel irtja, fészküket elpusztítja, ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az új Duna szállót 1969 végén megnyitják. Addigra rendezni kell az új hotel környékét. A Március 15. tér sorsát tervpályázat dönti el. Erzsébet királyné márványszobra helyére ugyanis szökőkút kerül; megtervezésére a Fővárosi Tanács pályázatot írt ki. A szökőkút szobrász és építész közös alkotása lesz. Öt szobrászt és öt építészt hívnak meg a 100 ezer forintos pályázatra. A szálló miatt át kell alakítani a Vigadó teret is, a Duna-part további rendezésekor pedig le kell bontani a Thonet-házat. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vizsgálata nyomán a Fővárosi Tanács közlekedési osztálya elrendelte valamennyi útkereszteződés felülvizsgálását: jól láthatók-e az előírt jelzések, helyükön vannak-e és kielégítő-e megvilágításuk? A vasutak és a közutak kereszteződése Budapesten sok baleset forrása, ezért a keresztutak vizsgálatát rendkívüli sürgősséggel rendelték el. A Lánchíd díszvilágítása körül csitulóban a vita: a Fővárosi Tanács eldöntötte, hogy új világítási effektusokra van szükség a híd eredeti szépségének kiemelésére. Most már csak két változat kerül szóba. Az egyik szerint mindkét pillért szinte a víztükörtől, teljes magasságában megvilágítják, megmaradnak a pillért övező jelenlegi fényfüzérek és a diadalívszerű kapuzat erősebb fényt kap. A láncszerkezetet szórt fénybe öltöztetik, távolról tehát mintegy sziluettként bontakozik ki. A másik verzióban is hasonló lenne a pillérek világítása, de a láncszerkezeten esetleg fényfüzér vezetne végig. A helyszíni kísérletekhez szükséges berendezéseket már felszerelték, s a döntés előtt a lakosság véleményét is meghallgatják. A teljesen új díszvilágítás felszerelésére még nincs kijelölt határidő. A Budapesti Pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya összefoglalót készített a főváros lakosságának zöldség- és gyümölcs-ellátásáról. Megállapították, hogy a szeszélyes időjárás és az aszály természetesen az áruforgalomban is éreztette hatását. A nagy meleg miatt egyes primőráruk két-három héttel korábban, de kisebb mennyiségben jutottak piacra, mint a múlt évben. Burgonyából az év első hét hónapjában 23 százalékkal több volt az üzletekben, mint tavaly, a zöldségfélék forgalma azonos volt az egy évvel ezelőttivel, de kevesebb uborka, zöldborsó, zöldbab és sóska került a piacra. Gyümölcsből 62 százalékkal értékesítettek többet, mint 1967 első hét hónapjában, s a forgalomba került összmennyiség 54,6 százaléka alma volt. A kajszibarack, a földieper és a málna kivételével valamennyi gyümölcsből több került az üzletekbe. Egyébként ugyancsak sokkal több volt a paradicsom, zöldpaprika, paraj és a főzőtök. A zöldség, a gyümölcs és a burgonya fogyasztói ára az első hét hónapban 6,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban; az állami és a szövetkezeti kiskereskedelemben 3,1 százalékos, a szabadpiacon 9,6 százalékos áremelkedést tapasztaltak. A gyümölcs ára általában 17 százalékkal csökkent, a burgonyáé 10 százalékkal, a zöldségféléké pedig 22 százalékkal emelkedett. Ebben az esztendőben — év végéig — megfelelő lesz a gyümölcs-zöldség ellátás, kivéve a burgonyát, amelynek vetésterülete országosan csökkent s a várható termésátlag is alacsonyabb. December 19-én, csütörtökön du. 5 órai kezdettel a TIT Földrajzi és Történelmi Szakosztálya BUDAPEST ANKÉTOT RENDEZ a Kossuth Klub (Bp., VIII., Múzeum utca 7.) emeleti nagytermében. Az ankéton folyóiratunk történelmi tárgyú cikkeit vitatják meg. A vitában szerkesztőségünk részéről Mesterházi Lajos főszerkesztő, az MTA történettudományi intézetéből L. Nagy Zsuzsa, Bp. Történeti Múzeumból Vörös Károly, a Fővárosi Levéltárból Bónis György vesz részt. A nyilvános vitán szívesen látjuk érdeklődő olvasóinkat. 48