Budapest, 1968. (6. évfolyam)
12. szám december - Szamos Rudolf: Hagyományok nélkül (Zugló)
Hagyományok nélkül Zugló Anonymus szobra a Városligetben (Haris László felvétele) Budapest XIV. kerületéről még lakói is keveset tudnak. Más városnegyedekhez képest itt egy kicsit elmaradt a helytörténet kutatás is. Az egyik zuglói iskola vezetője ezt így indokolta: „Nem csoda. A kerület annyira új és olyan gyors ütemben fejlődik, hogy lakói sem számolhatják hetediziglen elődeiket, mint a régebbi városrészekben." Ha nem kezdődne a televízióban decemberben a kerületek vetélkedője, talán Zugló múltjának feltárása is váratna még magára. Sokan vélekednek itt hasonló módon azok közül is, akiknek nem csupán lakóhelyük ez a kerület, hanem érdeklődnek is szűkebb pátriájuk múltja, jelene és jövője iránt. Talán a zuglóiakból hiányzik a Pesten annyira élő helyi lokálpatriotizmus ? — Nem lehet erre egyértelmű igennel, vagy nemmel válaszolni — töpreng a kérdésen Lengyel Józsefné, a kerületi tanács művelődési osztályának vezetője, és nyomban hozzáteszi: másfél évtizede dolgozik ebben a kerületben, mint „bejáró." Ugyanis a szomszédos Angyalföldön lakik, a XIII. kerületben. A gyökerek azonban itt is a múltból táplálkoznak. Zugló sokáig a főváros „keleti Érdje" volt. Kertes-ligetes földszintes előváros, amely 1950-ben a város határainak nagyarányú kitágulásával egyszerre — földrajzi helyzetét tekintve — „belső kerületté" vált. * Zugló történelmi múltja lényegében a VI., VII. és X. kerület múltjához kapcsolódik. Hiszen a kerület megalakításáról az 1930. évi XVIII. tc. rendelkezett. Ám a gyakorlatban csak öt évvel később, 1935-ben alakul önálló közigazgatási egységgé. A mai 18,74 km2 területből 4,75 — zömmel a Városliget és Hermina-mező — a Vi. kerületé, 9,2 km2 pedig — a Dózsa György úttól a Körvasúiig — a VII. kerületé volt; és Kőbányától is kapott egy akkora részt, mint amekkorán az egész I. kerület elterül. Az új kerület alakulásának idején lakóinak száma 67 000. (A legtöbben — 52 ezren — a VII. kerülettől kerültek Zuglóhoz.) 1968. januárjában pedig 140 ooo-ren laktak Zuglóban. 1941-ben 6111 lakóépületből állt a kerület, 1967-ben viszont 12733-ból. Ezek abszolút többsége is 1950 — 67 között épült. E néhány szám is igazolja, hogy Zugló mind a mai napig a főváros leggyorsabban fejlődő kerülete. Ez a fejlődés az elkövetkező években tovább gyorsul. Mindennél jobban szemlélteti ezt az a tény, hogy míg 1950 — 70 között tíz és félezer lalás épül, addig 1970 — 74 között — tehát a húsz évvel szemben öt év során — mintegy 15 000 új lakás készül el Zuglóban. A hallatlanul gyors növekedés üteme, az évről évre történő bevándorlások magas száma az alapvető oka, hogy Zugló inkább jelenével és jövőjével, semmint múltjával foglalkozik. A már felépült nagy lakótelepek (Nagy Lajos király út, Újvidék tér, Kacsóh Pongrác út, Egressy tér, Thököly út stb.) lakói bizonyos helyi „lokális büszkeséget" (és néha bosszúságot) éreznek. Mivel azonban zömük a kerületen kívül dolgozik, és a telepek egymástól is távol esnek, nem „zuglóiak" a szó olyan lokálpatrióta értelmében, mint tapasztalható ez a vízivárosiaknál, ferencvárosiaknál, újpestieknél. . . + A kerületnek nincs egységes városközpontja, nincs történelmileg kialakult magja. Kicsit az afrikai országok mesterségesen, vonalzóval meghúzott egyenes vonalú határaihoz hasonlít. Talán egyetlen természetes választóvonala a Kerepesi út, és egyedüli jelentős főútja a kerület földrajzi tengelyét kelet-nyugati irányban átszelő Thököly út. Hiányzik a település egysége és a különböző városrészek harmonikus kapcsolata. A Városliget és a köréje települt elegáns villanegyed a Thököly út, Hungária körút, Vágány utca és Dózsa György út négyszögében a kerület legősibb része: és ez is alig két évszázados múltra tekinthet vissza. Az Istvánmező, a Népstadion út (a hajdani Stefánia) és a Keleti pályaudvar között Budapest „sportvárosává" lett. A Hungária körúttól a Nagy Lajos király útig pedig kertes, villaszerű, egy-két emele-A Műcsarnok (Szalay felvétele) \ \\ V M ' I I r/A>V\l \ I . I ! .1 1 \\l • • • A I •a'.-J • . .. . '^.'L-^aÉBasff ipfflr^-£.:• sr* 3, ^jtÜjÉiÜ —M—I •!«—— II I III II ' li li •! IIÉMÉMMl 'IHM ÍHMÉÍ IÜi II '—' lirtiÉÉH' 11'—' , _ , *Jd 12