Budapest, 1968. (6. évfolyam)

11. szám november - Kőmíves István, Ecsery Elemér, Puruczki Béla, Pászt Róbert írásai

A józsefvárosi helytörténeti kiállításokról 1967. április 28-án adta át rendeltetésének a VIII. kerületi Tanács a Bródy Sándor utca 23/b sz. alatti helytörténeti kiállítótermet, amelyben ugyanekkor a kerület múltját, fejlődését ismertető kiállítás nyílt meg. A Józsefváros múltjának kutatása és bemutatása céljából a Hazafias Népfront józsefvárosi szervezetén belül 1961-ben Helytörténeti Bizottság alakult, amely tevékenységének súlypontját a Tanács Népművelési osztályának támogatásával gyűjtő, kutató munkája mellett mindinkább az ismertetés, népművelés területére tette át. A Helytörténeti Bizottság első, 1967-ben bemutatott kiállítása rövid áttekintést nyújtott a Józsefváros történetéről a Rákóczi-szabadságharcot követő évektől napjainkig. A Józsefváros kialakulását számos térkép illusztrálta, ezek részben rekonstrukciók, részben korabeli térképek másolatai voltak. A lakosság számának, foglalkozásának, nemzetiségi megoszlásának alakulását több grafikon ismertette. Rajzok ábrázolták a lakóházak számának szaporodását, a növekvő házszámot különböző nagyságú, az idők változását különböző stílusú házak érzékeltették. Kiállításunkon számos, levéltárban őrzött irat reprodukciója szerepelt, ezek általában a Józsefváros történetének egy-egy fontos mozzanatát dokumentálták; így 1733. január 5: Pest város tanácsa Pindter Mátyást nevezi ki a Pacsirtamezőnek, a Józsefváros ősének első bírájává; 1777. november 7.: városrészünk felveszi a Józsefváros nevet; 1873. december 15.: létrejön a VIII. kerületi Elöljáróság; 1919. április 12.: megalakul a VIII. kerületi Munkás- és Katonatanács; 1950. augusztus 15.: először ül össze a VIII. kerületi Tanács. Két vitrin és egy tabló foglalkozott a munkásosztály helyzetével és kialakulásával. A Józsefvárosban már a múlt század közepén több kisüzem, így szeszgyár, gyufagyár működött. A gyufagyárakban — amint ezt egy 1860-as jelentés bizonyítja — 10 éven aluli gyermekek is dolgoztak. 1868-ban — száz évvel ezelőtt a Józsefvárosban alakult meg a magyar munkásság első osztályharcos egyesülete, az Általános Munkásegylet. Ugyanebben az évben létesült a Ganz-MÁVAG egyik elődje, az Államvasutak Gépgyára. Két tárlóban a Tanácsköztársaságra vonatkozó anyagot állítottuk ki, elsősorban a VIII. kerületi Munkás- és Katonatanács iratairól készült másolatokat. A kerületünk életében nagy szerepet játszott kispolgárság életmódját a Jázmin utca egyik lebontott házában lakott Stipek család gyűjteménye tárta elénk. A Józsefváros történetét bemutató kiállítás 1968. április 5-ig volt nyitva, s addig mintegy négyezren nézték meg. Idén áprilisban ugyanitt új kiállítás nyílt, „írók, költők a Józsefvárosban" címmel. Kiállításunkon mintegy 50 író és költő szerepelt. Katona József Karacs Ferenc rézmetszőnek a Szentkirályi utca 23. sz. ház helyén állott otthonában lakott. A Karacs-ház udvari szobájában született meg a Bánk bán. Fáy András az 1820-as években a Tavasz utcában (most Krúdy Gyula és József utca) lakott. Kultsár István hírlapíró házában (ez a Szentkirályi utcában, a Tornacsarnok helyén állt) született 1827-ben Vajda János költő, mint Kultsár szolgájának és szobalányának a gyermeke. Petőfi Sándor két helyen lakott hosszabb ideig a Józsefvárosban: 1843 nyarán a Stáció (Baross) utca 7. szám alatt, egy volt aszódi osztálytársánál, Fekete Lajosnál, majd 1844 júniusától szeptemberéig a Természettudományi Kar helyén állott Kunewalder-féle házban. Ez utóbbi helyen írta szinte teljes egészében „A helység kalapácsát". Jókai Mór 21 évet töltött kerületünkben, ebből 14 évet (1868 — 1882) Külső-Stáció utcai kúriáján élt le. Ezek voltak írói pályafutásának szinte legtermékenyebb esztendei. 1875-től 1878-ig a Józsefváros polgárságát képviselte a Sándor utcai parlamentben. 1882 és 1889 között a Kerepesi út 21-ben, majd a Sándor utca 36-ban és 17-ben bérelt lakást. A Bródy Sándor utca 36. sz. házon (itt Jókai az 1885 —1887. években lakott) a közelmúltban helyeztetett el a Fővárosi Tanács emléktáblát. Mikszáth Kálmán 1874 és 1910 között 18 évet töltött a Józsefvárosban, hat helyen. Legtovább azon a téren lakott, amit később róla neveztek el. Gyulai Pál közel 50 évig lakott a Sándor utca 13. sz. alatti, előbb földszintes, később többemeletes házban. Pálífy Albert 40 évig élt a Sándor utca és Zerge utca sarkán épült házban. Tolnai Lajos a tisztviselőtelep alapítótagjai közé tartozott, a Rezső tér 7. számú ház volt az övé. A Józsefvárosban talált otthonra Kiss József, Bársony István, Krúdy Gyula, itt töltötte gyermekkorát Molnár Ferenc és pályakezdő éveit (1905 - 1911) Kosztolányi Dezső. A Reviczky utcában tábla jelzi azt a házat, amelyben 1916-tól 1931-ig Babits Mihály lakott. Babits 1912-től 1916-ig a tisztviselőtelepi gimnáziumnak volt a tanára, és az említett években a Szabóky (most Bíró Lajos) utca 54-ben lakott. Hosszabb-rövidebb időt töltött kerületünkben Ambrus Zoltán, Benedek Elek, id. Gaál Mózes, Rákosi Viktor, Cholnoky Viktor, Ignotusz Hugó, Péterffy Jenő, Kabos Ede. A társadalmi haladásért küzdő, szocialista világnézetet valló íróink és költőink közül többek életpályája kapcsolódik a Józsefvároshoz. A Zerge utcai alreál (most Vörösmarty gimnázium) növendéke volt Gábor Andor, ugyanide járt Hidas Antal. Körmendi Zoltán és Knopp Imre a kerület munkásmozgalmának voltak élenjáró harcosai. József Attila életútja is találkozott a Józsefvárossal. A költő 1916- 1919-ben az Üllői út 54. sz. alatti polgári iskolának volt a tanulója, 1920 júliusában pedig a Homok utcai polgáriban (most ugyanott általános iskola működik) magánvizsgát tett a IV. osztályból. Sokan prózai vagy költői alkotásaikban örökítették meg a Józsefvárossal kapcsolatos élményeiket, emlékeiket; így többek közt Krúdy Gyula, Ambrus Zoltán, Gábor Andor, Szentessy Gyula, Knopp Imre. A Józsefvárosi Helytörténeti Bizottság további kiállítások rendezésére készül. Ezeket egy új, nagyobb helyiségben szándékozik bemutatni, amit a VIII. kerületi Tanács a József körút és Nap utca sarkán levő épület földszintjén utalt ki számára. Dr. Turányi Kornél Az „írók, költök a Józsefvárosban" című kiállítás egy részlete A Józsefvárosban hosszabb időn át élt irók és költök otthona. 32