Budapest, 1968. (6. évfolyam)

11. szám november - Dr. Gerelyes Ede: A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása

A Visegrádi utca 15. dalom küszöbén áll, és felkészíteni erre a feladatra. Visegrádi utca 15. A Kommunista Párt mindennapi munkájának központja a Visegrádi utca 15. számú ház félemeletén volt. A Körúttól néhány percnyire, valahol a félúton a Belváros és a munkáskerületek között fekvő épület néhány nap alatt fogalommá vált a szocialisták között. A módosabb kispolgárságnak épült, kaszárnya nagyságú hatalmas bérházzal kapcsolatban talán furcsa a „genius loá"-t, a hely szellemét emlegetni, de mégis érdekes és feljegyzésre méltó, hogy a magyar haladó gondolkodás milyen sok emléke fűződik ide. Azokat a helyiségeket, amelyekben a KMP dolgozott, 1917. május elsejétől az aktivista művészek folyóirata, a „Ma" bérelte. Itt dolgozott a szerkesztőség, és a termek nagyobb részét kiállítási célokra hagyták meg. Csak néhány név azok közül, akik itt állítottak ki: Bortnyik, Rutkai, Pátzai, Uitz; de még sokan mások is. A két nagy teremből álló helyiség végén kisebb — lakásra is alkalmas — szobák voltak. Ezek egyikében dolgozott a „Ma" egyik szerkesztője, Kassák Lajos, ő hosszú ideig itt is lakott. A háború éveiben itt készült a Forradalmi Szocialisták röplapjainak egy része. Korvin Ottó gyakran fordult meg ezekben a helyiségekben. A ház harmadik emeletén volt egy ideig a Szabad Gondolat szerkesztősége is. Érdekes tény, hogy alig másfél évtizeddel később e házban működött az illegális Kommunista Párt folyóirata, a „Társadalmi Szemle" szerkesztősége. A KMP 1918. december első napjaitól költözött a Visegrádi utcába. Egy idő múlva ide jött át a Vörös Újság szerkesztősége és kiadóhivatala is. A „visegrádiba" megyek: azt jelentette: a kommunistákhoz megyek. A párt Központi Bizottságának irodahelyiségeit először az Ügynök utcában akarták elhelyezni, de az ottani lakás kicsi lett volna erre a célra. Végül is a Kun család költözött oda. A K. B. a „visegrádiban" kapott helyet. Bár Kun Béla hivatalosan jelentkezett a rendőrségen, és visszavette valódi családi nevét—a„dr. Sebestyén" helyett—,ez nem jelentett abszolút szabadságot. Öt és a munkatársait — ezt a fennmaradt detektív jelentésekből tudjuk — állandóan figyelték. Megfigyelés alatt állt a Visegrádi utca 15. szám is. Sőt, a mellette levő ház is, ahol Szamuely bérelt magának lakást. Szamuely neve kapcsán el kell mondanunk, hogy ő ugyan nem volt jelen a Városmajor utcában, amikor a párt alakuló ülése lezajlott, mégis már az első időszakban fontos tevékenységet töltött be. November 24-én még Moszkvában az internacionalisták fegyveres egységeinek a szervezésében vett részt, majd Lenin megbízásából Berlinben járt, s decemberben tért haza. A KMP akkor már aktívan dolgozó első központi bizottsága, nem sokkal megérkezése után kooptálta tagjai sorába. Közismert tény, hogy a párt vezetőinek 1919 februári letartóztatása után Szamuely igen sokat tett az illegalitás körülményei közé taszított KMP munkájának továbbviteléért. A „visegrádi" igen hamar szűknek bizonyult. A pártmunka konkrét feladatai mellett naponta több százan jöttek ide érdeklődni, beszélgetni, híreket hallani. Mozgalmas 5 A Vörös Újság első száma