Budapest, 1968. (6. évfolyam)

11. szám november - Dr. Gerelyes Ede: A Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása

november 4-én elhatározták a hazatérést. A Tanácsköztársaság kikiáltásáig, 1919. március 21-ig a magyar kommunista csoportnak mintegy 300 tagja tért haza. Hibás lenne abszolutizálni a volt hadifogoly szocialisták ideológiai felkészültségét. Maga Kun Béla is reálisan ítélte meg fellépésüket: „Messze voltunk akkoriban még mi — ennek a mozgalomnak vezetői, harcosai — attól, hogy megértsük a maga mélységében és átfogjuk a maga szélességében teljesen a bolsevik párt lenini tanításainak egészét." De többek között két lényeges elvi újat hoztak haza: a Kommunisták Magyarországi Pártja feltétlen megalapításának gondolatát, és azt is, ami a továbbiakhoz kellett: a leninizmus alapvető tanításának ismeretét a proletár forradalomról és a proletárdiktatúráról. Az első Központi Bizottság Kun Béla 1918. november 17-én érkezett Budapestre. A kint kiállított papírjai dr. Sebestyén Emil ezredorvos névre szóltak. Később elmesélte családjának, hogy utazás közben a nála levő gyógyszerek segítségével valóban gyógyított is... Hazaérkezése után tovább ment Bécsbe, ahol Lenin üzenetét adta át Fritz Adlernek. Harminckét éves volt ekkor. A háború, a hadifogság nem törte meg. Hallatlan lendülettel, valóságos szenvedéllyel vetette magát a munkába. Ugyanezt kell elmondanunk harcostársairól is. Kun kapcsolatot keresett a Szociáldemokrata Párt vezetőségével, tárgyalt Kunfival, Vanczákkal, Weltnerrel — eredménytelenül. De nem hozott eredményt Landlerrel és Szabados Sándorral folytatott tárgyalása sem. Viszont — ha hosszas viták után is — eredményes volt tárgyalása a baloldali ellenzékképviselőivel. A szociáldemokrata ellenzék jelentős része — mint a „Szabó Ervin Kör" kapcsán már láttuk — ellene volt az új párt létrehozásának. De akkor is, és a Kunnal folytatott tárgyalásaik során is, fő problémájukat, gondjukat a szociáldemokrata tömegek magatartása, reagálása jelentette. Vajon ezek a tömegek megértik-e a régivel való szakítás szükségességét, felismerik-e következetesen igazi vezetőiket ? A kérdés jogos volt! Hiszen a baloldal a széles munkástömegek támogatását a döntő pillanatokban — január, június, október — megkapta, de mindig csak egyegy időre. A hazatértek szívás türelme, érveik súlya rövid idő alatt egységes álláspont kialakulását eredményezte. 1918. november 24-én Kelen Béla mérnök — Korvin Ottó testvére — lakásán, a Városmajor utca 42-ben megtartott értekezlet a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulását eredményezte. A párt első Központi Bizottságának elnöke Kun Béla volt. A KB tagjai lettek a volt hadifogoly kommunisták közül: Kun Béla, Jancsik Ferenc, Pór Ernő, Rabinovics József, Seidler Ernő, Vántus Károly; a szociáldemokrata baloldali ellenzék képviselői közül: Chlepkó Ede, Friedler Rezső, Vágó Béla, Hirossik János, László Jenő, Rudas László, Szántó Béla; a Forradalmi Szocialisták soraiból: Korvin Ottó és Mikulik József. Az értekezlet résztvevői, és természetesen a megválasztott Központi Bizottság is, egységesen foglaltak állást a fő feladatokban: tudatosítani a munkásosztályban, hogy a proletárforra-4 Kun Béla könyvének címlapja A Seeman Kávéház belseje. Tajthy Gyula felvételei A Dresden Szálló épülete Moszkvában. Itt alakult meg az OK(b)P magyar csoportja (MM Fényképtárából) A Városmajor u. 42. — ma