Budapest, 1968. (6. évfolyam)

10. szám október - dr. Balogh Imre: Telek kisajátítási kártalanítás

személyes szükségletének kielégítése céljából másikat szerezhessen. A kártalanítás tehát akkor megfelelő, ha ezt a célt a tulajdonos — a közérdek által indokoltan korlátozott mértékben — meg is tudja valósítani. A jogszabály nem nevezi meg az ingatlannak azt az értékét, amely a kártalanítás megállapításának alapjául szolgál, csak azokat a tényezőket jelöli meg, amelyeket figyelembe kell és lehet venni a kártalanítás alapjául szolgáló érték meghatározásánál. A jogszabály szerint meghatározható ellenérték nem forgalmi érték, nevesítetlen érték. A jelenlegi jogszabályok hatályba lépését (1965. október 1.) követő időben az volt az első tapasztalat, hogy a telkek kisajátítási kártalanítása általában a forgalmi érték alatt maradt, ami akkor volt különösen szembetűnő, amikor 400 négyszögölet jóval meghaladó nagyságú telek kisajátítására és kártalanításának megállapítására került sor. Ezzel szemben az épületeknél a részletesen meghatározott irányárkeret alkalmazásával a tulajdonosok gyakran nagyobb értékhez juthattak. Forgalmi érték — és a spekuláció Az ítélkezési gyakorlat mindig következetesen hangsúlyozza, hogy az ingatlanforgalom spekulációs jelenségeit nem lehet figyelembe venni. Tény azonban, hogy a jogszabály hatályba lépése óta ettől mentes emelkedés következett be az ingatlanok — elsősorban az építési telkek — áraiban, és tény az is, hogy már magasabbak azok az építési költségek is, amelyeket a jogalkotó az épületekre megszabott irányártáblázatnál alapul vett. Ez olyan következményekkel járhat, hogy az épületeknél a kisajátítási kártalanítás összege most már lényegében megegyezik a reális, spekulációtól mentes ingatlanforgalmi adatokkal, míg ezzel szemben a telkeknél az eltérés az eddiginél is nagyobb lehet. A kisajátítási kártalanítási perek tárgyalásánál a telektulajdonosok lépten-nyomon hivatkoznak is arra, hogy a felajánlott árral szemben a szabadforgalmi ár — ideértve az Országos Takarékpénztár eladási árait is — magasabb. így merült fel és várt megoldásra a kisajátítási kártalanítási perekben a forgalmi érték figyelembevételének kérdése. Az ítélkezési gyakorlat hangsúlyozza, hogy az egyenértékűség elvének a kisajátítási kártalanítás körében is érvényesülnie kell. Ehhez képest a megfelelő érték megállapításánál a forgalmi érték nem közömbös tényező. Nem mellőzhető tehát a forgalmi érték vizsgálata, de mert ezt nem ritkán esetleges konjunkturális körülmények befolyásolják, a vizsgálódásnak ki kell terjednie a forgalmi áralakulás okaira is. Forgalmi érték megállapításáról természetesen csak akkor lehet szó, ha az konkrét forgalmi adatokkal van alátámasztva. Ezen túlmenően csak az a forgalmi ár vehető figyelembe, amely huzamosabb időn át, szélesebb körben alakult ki. Egykét elszigetelt adás-vételből nem lehet valóságos és irányadónak tekinthető forgalmi értéket megállapítani. Hasonlóképpen a mesterségesen felduzzasztott, a konjunkturális módon jelentkező, esetleg spekulációs célzattal felhajtott árak sem vehetők figyelembe. Csak az ilyen keretek között megállapított forgalmi érték befolyásolhatja a kisajátítási kártalanítás összegét. Magától értetődik azonban, hogy ezt a forgalmi értéket is az irányárak szem előtt tartásával, a jogszabályban kiemelt és az esetleges egyéb tényezőkkel való kölcsönhatásában, ezekkel összefüggésben kell értékelni. A jogértelmezés a forgalmi érték szerepét, a kártalanítás összegének meghatározásánál jelentkező hatását nyugvópontra helyezte. Nem téveszthetjük azonban szem elől, hogy a gazdasági élet fejlődése, az alapul szolgáló gazdasági viszonyok lényeges változása a jogszabály rendelkezéseit és az azokhoz kapcsolódó jogértelmezési tételeket elavulttá teheti. Ha ez következnék be, a kisajátítási kártalanításról rendelkező jogszabályokat revízió alá kell vetnünk. Dr. Balogh Imre a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese Legnagyobb szaküzletünk Legnagyobb választék Női, férfi és gyermek konfekcióban, . gyermek kötöttáruban, fehérneműben: Nyugati Ruhaház XIII. kerület, Váci út 4 37