Budapest, 1968. (6. évfolyam)

10. szám október - Nagy Lajos: „Amatőr-szállodáink”

— Az a legfontosabb — adja át Róza néni a tapasztalatát —: ne azt nézzük, hogy mit lehet lehúzni a vendégről, hanem elsősorban azzal törődjünk, hogy jól érezze magát ná­lunk, és akkor örömmel jön vissza. Nálam nemigen maradnak üresen a szobák. Jelentkezett a konkurrencia A Fővárosi Idegenforgalmi Igazgatóság a szobák számának csökkentésével a kihasz­náltsági fok javítását kívánta elérni, hogy ez­által nagyobb bevételhez juttassa a szállás­adókat, s anyagilag is ösztönözze őket az el­látás színvonalának javításában. A csökken­tés azonban azzal is összefügg, hogy amíg korábban az Idegenforgalmi Igazgatóság e téren „egyeduralkodó" volt, január elsejé­től konkurrenciát kapott az IBUSZ-ban. — Már í joo férőhelyünk van — mondja Elek Tivadar kereskedelmi főosztályvezető. — Úgy látjuk, érdemes volt bevezetni nálunk is ezt a szolgáltatást. Korábban igényelni kel­lett ügyfeleink számára a szobákat. Most sa­ját „árualappal" rendelkezünk és kevesebb át­tétellel bonyolítjuk le a forgalmat. Szobáink kihasználtsága a fő szezonban megközelítette a 90 százalékot, és az a célunk, hogy éves át­lagban is legalább 70—75 százalékos legyen, így a szállásadók is jobban megtalálják számí­tásaikat. A téli időszakban csak a központi fűtéses szobákra hosszabbítjuk meg a szerző­déseket. Fizetővendég-hálózatunkat a követ­kezőkben még tovább fejlesztjük. Jelentkezett tehát a konkurrencia. Bár vannak olyan vélemények, hogy nem gazda­ságos a szobák nyüvántartására és elosztásá­ra két apparátust fenntartani, az IBUSZ ke­reskedelmi főnöke tagadja ezt, mondván: „Ha nem keresnénk jól ezen az üzleten, nem is csinálnánk". Magunk is úgy látjuk, hogy e versengés, ez az egészséges rivalizáció fel­tétlenül a szolgáltatás színvonalának emelé­sét eredményezi és az érdekelt vállalatok „kénytelenek" olyan újításokat bevezetni, amelyek révén lépést tarthatnak a verseny­társsal. Az első nagy lehetőség már megvan: kor­mányrendeletet hoztak arról, hogy bizonyos keretek között magánosok is bevezethetik a panzió-rendszert. Ez a megoldás azt jelente­né, hogy a szállás mellett étkezést is nyújta­nak a külföldi vendégnek. Az Idegenforgalmi Igazgatóságnál azt az információt kaptuk: úgy látják, a gyakorlati bevezetésnek egyelőre még nincsenek meg a feltételei. Az IBUSZ-nál viszont közölték: „Már foglalkozunk a témával, és szállás­adóink körében megkezdtük a felmérést a pan­zió-szolgálat bevezetésére. Tudjuk, ez a vállal­kozás sok veszélyt rejt magában, mégis az a véleményünk, hogy még további lehetőségeket nyújt az idegenforgalmi ellátás javítására. A jövő évi idegenforgalmi szezonban már meg­próbálkozunk ezzel az újítással, és ott, ahol megvannak az alapfeltételek a panzió-rend­szer bevezetésére, magunk is segítséget nyúj­tunk a szállásadóknak az új vállalkozáshoz". Az új mechanizmus első idegenforgalmi éve feltette a kérdést, a következő pedig már nyüván választ is ad arra: hogyan javít­hatjuk, bővíthetjük az olcsó elhelyezést ke­reső turisták „szállóinak", a fizetővendég­szolgálatnak a hálózatát ? Kassai Ferenc Lágymányos Négyszögű házak geometriája, pázsit nyújtózó háromszögei, itt vívtunk dzsungelháborút, Lágymányoson a füvek égig értek, gyerekkorom itt bontott szúrós sátrakat ahol csalán és égett illatok lebegtek fülledten, keményen s a rezdületlen égen hajlongott a dárda, nevüksevolt óriás gyomok kínálták szárukat s mi naptól színesek megverekedtünk ellenségeinkkel, nem volt igazabb háború, naponta százszor itthagytuk fogunk, fogatlan jártunk iskolába, mint a vének, naponta feltámadtunk száz halálból, itt hagytuk tejfogunk, ahol az új lakótelep áttetsző ablakokkal mint nagy szitakötő, rátelepült a Holdra. Hegedűs László Nagyvárosi pillanat Nézed a lányt s ő a kocsit nézi, arcán földöntúli mosoly, vagy nagyon is már csak evilági. Milyen csinos, álmélkodol. Gondolatban ő már messze száguld, valakivel, mindegy, ki az, fő, hogy kocsija van. S te kopottas ruhában, mig hull a vigasz, bágyadt őszi napfény a tetőkre s aszfaltra, bandukolsz tovább, fakó arcodra gyűjtve a fáradt, vén nap gyógyító mosolyát. Káldi János A Vidámparki délután A „Robogó"-t, a „Hullámvasut"-at és „Velencé"-t itt találod; nagyobb családod az ország sürög itt; a júniusi rét ilyen, kavarog a sokaság gyeplőtlen kedvében, mégis szelíden, de nekem legkedvesebb az a ritkán megszólaló nénike, aki Békésből jött ide, — vezeti három lánya — nézi-nézi az „Óriáskerek"-et százszor-tört emlékek mosolyával; ki ne tudná, hogy — először látja. Hajnal Zsuzsa r-r-l " " 1 / I unodes alapjában véve tényleg meg kell tanulni etiópul különösen mikor ilyen hideg a tavasz — fütyülni támad kedvem hogy úgy becsapja a világot és még a ronda aszfalt is csillog a házmester öntözőkannájától — a házmesterétől aki mezítláb van és olyan kócos mintha libákat őrizne de lehet hogy nem is kócos aki a libákat őrzi — még sose láttam libapásztorlánykát azért fogok elmenni teát szedni Grúziába mert a teacserje olyan zöld mint némely könyv borítólapja és mégis egészen más rögzítsd most a tavaszt mielőtt tovafutna a széllel még mielőtt a komoly felnőtt nyár lép a nyomába jaj ne feledd hogy imádtad a reggelt s hátrafelé is tudtál futni a lépcsőn

Next

/
Thumbnails
Contents