Budapest, 1968. (6. évfolyam)

10. szám október - Friss Gábor: A zene nevelőereje

A további elemzés számára a tanulók pszichológiai sajátosságainak négy fontos területét emeltük ki. Ezek a következők : I. Az emlékezés fejlettsége II. A gondolkodás rugalmassága III. Az érzelmi élet gazdagsága IV. Az aktivitás /. Az emlékezés fejlettsége Az ,,A" vizsgálatban a feladat annak a mondatnak az aláhúzása volt. amely a tanuló véleménye szerint a legjobban kifejezi a novella lényegét. A zenei általános iskolában, önálló szövegolvasás során (I. variáció) az 5. osztályos tanulók 91,1%-a, a 7. osztályos tanulók 95,8%-a ezt a feladatot rutinosan oldotta meg. Ez egyrészt abban nyilvánult meg, hogy a tanulók a novella elolvasása után azonnal hozzáfogtak a feladat megoldásához, nem kellett újra _ elolvasniok a novellát, másrészt az olvasás után azonnal értették a novella lényegét és emlékeztek azokra a helyekre, amelyeket alá akartak húzni. Ai általános iskolában a tanulók többsége az első feladat megoldása előtt még egyszer elolvasta a novellát. A kiválasztott mondat aláhúzása a második olvasás sal egyidőben történt. Ennek az volt az eredménye, hogy a tanulók egy része a novella cselekményének menete szempontjából fontos mondatokat, vagyis a novella vázlatát húzta alá. Az 5. osztályosok 21,2%-a és a 8. osztályosok 30%-a a novella csaknem valamennyi mondatát aláhúzta. Az emlékezet fejlettségének különbsége a tanulók további feladatmegoldásaiból is kitűnt. Az írásbeli munka közben a tanulóknak lehetőségük volt belenézni a szövegbe. A zenei általános iskolában ez csaknem egyáltalán nem fordult elő; a tanulók a novejla szövege nélkül, önállóan, emlékezetükre támaszkodva dolgoztak. Az általános iskolás tanulók minden újabb feladat előtt újraolvasták a szöveget. Ebből arra lehetne következtetnünk, hogy válaszaik pontosabbak, precízebbek voltak. A valóságban ez nem így volt. A szöveg állandó olvasgatása azt jelentette, hogy a tanulók válaszaikban mereven a szövegre tapadtak. II. A gondolkodás rugalmassága Abban az esetben beszélünk a tanulók gondolkodásának rugalmasságáról, ha adott feladatok megoldásához helyesen tudják felhasználni a megfelelő műveleteket, korábban szerzett ismereteiket eredményesen, gyorsan képesek aktualizálni, alkalmazni új feladatok megoldására, az egyes tantárgyakban szerzett tudásukat könnyen tudják más területen hasznosítani. A gondolkodás rugalmassága a novella megértése szempontjából is fontos szerepet játszik. Felsorolunk egy-két területet, ahol ez bebizonyosodott. a) A lényeg felismerése (a mondanivaló felismerése a novella egyes adataiban). 5. osztály 7. osztály 8. osztály zenei általános zenei általános 0/ O'' Oy /o /o /o O 1. variáció 36,2 I 31,1 54.2 40.0 II. variáció 71,3 33,3 81,8 54,2 b) A gondolkodás fegyelmezettsége (kilépés a novella kereteiből). Olyan feleletek, amelyek a novella kereteiből való kilépést jelentik, a zenei általános iskolában csak elvétve találhatók; zömmel az általános iskolásokat jellemzik. Adatok bekapcsolása szerepelt a zenei általános iskolások feleleteiben is, ezek azonban olyan új adatok voltak, amelyek a megoldás irányát nem befolyásolták, amelyekkel a tanulók csupán kiegészítették az adatokat. III. Az érzelmi élet gazdagsága Ha a tanulók gazdagabban, színesebben jelölnek meg bonyolultabb érzelmi szituációkat, írnak le jellemeket, az együtt jár a novella lényegének, mondanivalójának sikeresebb megértésével is. A zenei általános iskola tanulói nagyobb arányban használtak az érzelmek jelölésére szolgáló fogalmakat, mint az általános iskolások. Még az 5. osztályban is, ahol a tanulók a jellemzést még nem tanulták, a tanulók 87,5%-a az érzelmek kifejezésére szolgáló elvontabb fogalmakat alkalmazott (dacos, önérzetes, öntudatos, együttérző, fölényes stb.). Az általános iskola 5. osztályos tanulóinak 51,2%-a ezt külső sajátosságok leírásával helyettesítette (kövér, sovány, gazdag, szegény, rongyos, munkanélküli stb.). A 7. illetve 8. osztályban mindkét iskolában kisebb a külső leírások aránya, de az érzelmek kifejezésére szolgáló fogalmak alkalmazása a zenei általános iskolában 75 % az általános iskolában 63,3°,, Külön megvizsgáltuk azt, hogy az érzelmek jelölésére szolgáló fogalmakat helyesen használták-e a tanulók, íme: helyes fogalomhasználat zenei általános 5. osztály 50,3% általános iskola 5. osztály 25,5% zenei általános 7. osztály 60,5% általános iskola 8. osztály 51,5% IV. A tanulók aktivitása A tanulók aktivitásának tudatos, tervszerű és módszeres fejlesztése azt eredményezi, hogy a tanár és a tanulók közös munkájának teljesítménye kevesebb energiabefektetéssel is emelkedni fog. Eredmények a részterületekről : a) A tanári aktivitás és a tanulói aktivitás együttese Ebben az esetben a tanári kérdések és a tanulók feleleteinek aránya képezte az elemzés tárgyát. Tanári Tanulók Osztály kérdés felelete létszám Zenei 5. osztály . 25 65 22 Általános iskola 5. osztály 25 36 33 Zenei 7. osztály 25 47 24 Általános iskola 8. osztály 25 43 22 A tanári kérdések mennyisége és tartalma azonos a párhuzamos osztályokban. A számokból kiderül, hogy a zenei általános iskola tanulóinak több alkalmuk volt, hogy a tanult anyagot magán az órán begyakorolják. b) A tanulók aktivitása a munka megszervezésében A tanulók mindkét variációban 45 percet fordíthattak a novella feldolgozására. Az általános iskolában mindkét variációban kb. 10 percnyi időt vett el a munka megszervezése, az írószerszámok előkészítése, az írásbeli munka formája iránti kérdezősködés és a fegyelmezési problémák. A zenei általános iskolában hasonló szervezési nehézségek csaknem egyáltalán nem fordultak elő, ami a feladatok megoldására fordított tényleges időt növelte. c) A tanulók aktivitása Az általános iskolában a tanulók feleletei minden esetben a tanár kérdésére adott egyenes válaszok. A zenei általánosban a tanulók feleleteinek 25,8%-a nem a tanár kérdéseire adott egyenes válaszok, hanem az előző tanuló feleleteihez kapcsolódó kiegészítések. Ez azt jelenti, hogy ezek a tanulók sokkal inkább egy kollektív munkának, mint a tanár—tanuló párbeszédnek voltak részesei. Az említett kísérlet természetesen csak szerény töredéke annak az egyre szélesebb körű zenepszichológiai kísérletező munkának, amelyet kiváló szakemberek országszerte folytatnak. Az ének-zenei általános iskolák tanulói biztos alapot kapnak a zenei írás-olvasás készségben, könnyedén leírnak hallás vagy emlékezet után nehéz dallamokat és hibátlanul leénekelnek első látásra többszólamú kórusműveket. Tájékozottakká válnak a zenei stílusok és formák világában, ismerik és felismerik a jelentős zeneművészeti stíluskorszakok jellemzőit. Tisztában vannak a zenei formavilág sajátosságaival és törvényszerűségeivel, ismerik a szimfonikus zenekar hangszereit, tájékozottak az egyetemes és a magyar zenetörténet kiemelkedő mesteri alkotásainak jelentősége felől, ismerik a zeneelmélet alapfogalmait és elemi szabályait. A tapasztalatok szerint a zene ilyen középpontba helyezése ellenére sem válik a tanulók érdeklődési köre egyoldalúvá. Pályaválasztásuk ugyanolyan színes és változatos mint a hagyományos általános iskolák azonos korú növendékeié. Csak a legtehetségesebbek — a tanulók mintegy 8—10%-a— választják jövő élethivatásukul a zenét. A többiek a legkülönfélébb gimnáziumokban vagy szakközépiskolákban folytatják tanulmányaikat, vagy mesterséget tanulnak, de valamennyien magukkal viszik a zenéről szerzett ismereteket, a muzsika szeretetét és azokat a hagyományosnál fejlettebb képességeket és készségeket, amelyeket a zenei nevelés új módszerei segítségével szereztek,. 23