Budapest, 1968. (6. évfolyam)

10. szám október - Friss Gábor: A zene nevelőereje

nép- és történelmi társastánc óra) megismerkedtek a növendékek a Carmagnole-lal és muzsikájával, a korabeli öltözékekkel. Az Operaházban pedig megtekintették Aszafjev: Párizs lángjai-t. Ilyen sokoldalú, élményekben, benyomásokban, a tanulók érzelmeire és tudatára mélyen ható előkészítés után került sor a történelemórán a francia forradalom részletes tárgyalására. Kiderült, hogy a tanulók már tudják az anyagot, hibátlanul mondták el a történelmi esemény részleteit és összefüggéseit. A tanárnak nem kellett előadást tartania, csupán irányító kérdésekkel segítette a gyerekközösséget a téma feldolgozásában, majd rövid összefoglaló vázlatot írt. A számonkérés során a tanulók kifogástalan. nagy anyagtudásról tanúskodó feleleteket produkáltak — a leggyengébb osztályzat 4-es volt. Az elmúlt évek során országos szinten kiviláglott, hogy a zenei általános iskolák növendékeinek tanulmányi eredménye jelentősen magasabb a közismereti tantárgyak területén, mint a hagyományos általános iskolákban tanuló gyermekeké. Ennek alapvető oka — mint már említettük — a zene nevelőerejében, az alkalmazott módszerekben és a nevelőerő tudatos felhasználásában rejlik. Pl. az írás tanulásánál alapvető nehézség a betűk megformálása és egymáshoz kapcsolása. Már az I. osztályban naponként folyik zenediktálás. Az egyszerű negyed- és nyolcadértékekből álló ritmusképletek lejegyzése is írásgyakorlat, tehát az íráskészség fejlesztésének egyik módozata. A ritmusképletek lejegyzése a legegyszerűbb íráselemek (függőleges és vízszintes egyenesek) segítségével történik. Ezen egyszerű íráselemek használata közben még arra is jut ideje a kisgyermeknek, hogy az íróeszköz helyes tartására, munkája esztétikus külalakjára és hibátlanságára is ügyeljen. A zenediktálás egyenletes lüktetésű, a ritmusírás is egyenletes tempójú; mindez szokássá, képességgé fejlődik: a gyermek betűírása is egyenletes lesz. A fokozatos és többoldalú írásgyakorlat növeli az íráskészséget. Az olvasást folyamatosan és fokozatosan tanulják: a betűfelismerés után kapcsolják a betűket szótagokká, a szótagokat szavakká, s a szavakat mondatokká. A kottaolvasás globálisan, értelemszerűen történik: nem egyes hangokat olvasnak a tanulók, hanem motívumokat fog össze a tekintetük. Az egyenletes lüktetés serkenti az olvasót, hogy tekintete a hangoztatott dallamtöredék előtt járjon. Az így kifejlődött olvasási mód és kifejlett térérzék hatással van a betűolvasás folyamatosságára is: gyorsítja és zökkenésmentessé teszi az átmenetet a szótagolt olvasásról a folyamatos olvasásra. Az egyenletes tempójú, előirányú koncentrálás csökkenti a hibás betűfelismerést, kiegyensúlyozza és egyenletessé teszi az olvasás tempóját. A dalok tanulásakor a szövegtanulás is olvasási gyakorlat. Feltűnő a számolási készség ugrásszerű emelkedése is. A ritmustanulás során a gyermek előbb ösztönösen, majd tudatos módon oszt, összead, tehát: számol. A ritmus átjárja egész testét s így testének minden részével érzékeli a ritmusértékeket, az értékek egymáshoz való viszonyát, a ritmusképleteket. A tanulók meglepő könnyen és természetesen értik meg a törtszámot, mint számtani fogalmat. Érthető, hiszen már I. osztályos koruk óta foglalkoznak egész-, fél-, negyed-és nyolcad hangértékekkel, vagyis törtértékekkel. A,,tört-hangértékek" jól begyakorolt készsége megkönnyíti számukra „a tört mint számtani fogalom" megértését. Megnő a tanulók beszéd- és fogalmazási készsége: a népdalok szövege, azok költői szépsége tömör, egyszerű kifejezésmódra szoktatja a gyermekeket. A népdalokból megismert biológiai, tájleírásbeli fogalmak pedig természet- és földrajzi ismeretüket bővítik. Sok népdalunk kapcsolódik történelmi eseményekhez vagy időszakokhoz, az így nyert ismeretek tehát a tanulók történelmi és társadalmi tájékozottságát tágítják. A hallás fejlettsége növeli a nyelvkészséget az anyanyelv, valamint idegen nyelvek tanulása terén. Hozzájárul ehhez, hogy az énekórákon hozzászoktatott növendék ügyesen és pontosan utánozza a tanár szájmozgását, kiejtését, árnyalásait, előadásmódját. A szinte naponta megtanult új dallamok — a hozzátartozó 2—3 vers-_ szaknyi szöveggel —, a rendszeres ritmus- és dallamdiktálás, amelynek során több ütemet kell emlékezetben tartani, majd leírni, nagy mértékben fejlesztik a memória-készséget. Fejlett a gyermekek koncentráló készsége is: a többszólamú éneklés és ritmusgyakorlás, de pusztán a muzsika érzelmi hatása is a figyelem erős összpontosítására szoktatja, sőt, a többirányú koncentrálás képességére is neveli őket. A fejlett esztétikai érzék és hallási színérzékenység hatása világosan felismerhető a tanulók rajzkészsége vizsgálatánál. Segítséget nyújt a hangszeres játék a manuális fejlettség terén; a zenei kifejezéskészség a rajz és színbeli kifejezésmódra, a zenei rendezettség a formaérzékre, a zenei elemzések a logikai készségre gyakorolnak kedvező hatást. A közös dalolás közösségi alkalmazkodásra nevel, egyben növeli az egyéni felelősségérzetet, s mindez együttesen a közösségi szellemet. A közös muzsikálás-dalolás teljesértékű munkát és figyelmet követel valamennyi tanulótól, aktivitásuk szokássá, természetessé válik — a közismereti órákon is. A fejlett esztétikai érzék kihat a személyi és környezetbeli tisztaságra, ápoltságra, a közösség értéktárgyainak megóvására. A ritmusérzék fejlesztése a gyermekkorban nagyon jelentős. A kisgyermek életeleme a mozgás: e fogalom számára játékosságot, a felszabadult, oldott életformát, a vidámságot és a kellemes közérzetet jelenti. A szabad mozgás korlátozása vagy eltiltása (s a közismereti órákon óhatatlanul ez történik) élete beszűkítését, elszürkülését jelenti a szemében, valami természetelleneset, amely ellen minden idegszálával tiltakozik. A gyermeki mozgásvágy kiaknázása a zeneoktatásban: a tanórák leghangulatosabb, legcélravezetőbb szakaszai. Különös jelentőségű a ritmusérzék s egyben a mozgáskészség fejlesztése a pubertás időszakában. A fizikai fejlődés egyenetlenségei miatt megbomlik a kamasz addigi testi harmóniája: a testarányos, ügyesen, formásán mozgó kisgyermek esetlenül csetlő-botló, nyakigláb kamasszá válik. E fizikai diszharmónia, a mozgási bizonytalanságokon, a szegletességen és esetlenségen túl, mély nyomokat vés a serdülő egész életritmusába, kihatással van egyébként is labilis hangulataira, kedélyállapotára, érzelmi életére, gátlásokat okoíhat, s a lelki defektusok egész sorát eredményezheti. A ritmikus mozgásgyakorlatok, s a mozgással egybekötött ritmusgyakorlatok éppen ezért nagy segítséget nyújtanak a fejlődő gyermeknek nemcsak zenei, hanem fizikai, s egész emberi alakulásában. A naponkénti ének-zeneóra kikapcsolódást, pihenést is jelent. Színes, testet és érzelmeket megmozgató légköre szellemileg felfrissülést okoz, amely után új lendülettel látnak munkához, kevésbé fáradékonyak, munkateljesítményük magasabb színvonalú, magatartásuk fegyelmezettebb. A zenei általános iskolákban végzett megfigyelések, felmérések és kísérletek nyomán az a következtetés vonható le, hogy itt fejlettebb a tanulók gondolkodási tevékenysége, mint a hagyományos általános iskolákban. S. Molnár Edit pszichológus és jelen tanulmány írója együttes vizsgálatot. végeztek szépirodalmi szövegek megértésével kapcsolatban. A vizsgálat összesen 208 általános iskolás korú tanuló bevonásával történt két iskolában; ebből 84-en voltak ének-zenei általános iskolások. A vizsgálat az általános iskola 5. és 8. osztályaiban történt. Mivel a vizsgálat idején a zenei általános iskola még nem jutott el a 8. osztályig, ezért itt a kísérlet a 7. osztály bevonásával történt. (Ennek ellenére a tapasztalat azt mutatta — mint az majd a továbbiakból ki is tűnik —, hogy a zenei 7. osztályosok teljesítménye minden tekintetben jobb volt, mint a hagyományos általános iskola 8. osztályosaié.) A vizsgálat témája Móricz Zsigmond: Ami megérthetetlen című novellája volt. A tanulók kézhez kapták a novella sokszorosított példányait és így végezték el a feladatokat. Valamennyi vizsgálatot két variációban végeztük. Az első variációban a tanulók önállóan, tanári irányítás nélkül olvasták a novellát és írásban válaszoltak a feladott kérdésekre. A második variációban a novellát irodalom órán dolgozták fel a tanulók, a kérdésekre pedig házi feladatként, írásban feleltek. A novella tanításának módja nem különbözött a kétféle iskolában, a tanulók teljesítménye között mégis eltérés mutatkozott — a zenei általános iskolások javára. íme: 5. osztály 7. osztály 8. osztály zenei általános zenei általános 1. variáció % 0/ /o o/ /o % Helyes válasz 52,9 32,8 68,5 51.4 Rossz válasz 45,8 65,7 26,5 37,8 Nem válaszolt 1.3 1.5 5,0 10,7 II. variáció Helyes válasz 79,5 51,5 67,7 62,5 Rossz válasz 20,5 42.8 30,9 37,5 Nem válaszolt — 5,7 1.4 — 22