Budapest, 1968. (6. évfolyam)

9. szám szeptember - Radikális mozgalom a század elején

Indulásra kész autóbuszok a tárolótéren Jelenleg a budapesti tömegközlekedési eszközökön naponta négymillió ember utazik. A tömegközlekedési eszközök száma: 1278 autóbusz, 1938 villamoskocsi, ebből 17 földalatti villamos, 8 fogaskerekű vasúti jármű, 219 trolibusz, valamint 445 HÉV-kocsi és 21 kishajó. A fővárosban és környékén az utasszállítás 110 autóbusz, 86 villamos viszonylaton és 4 HÉV fővonalon bonyolódik le. Az autóbuszvonalak hossza 560, a villamosé 213, a HÉV-vonalaké 122 kilométer. A 21 hajónak 9 átkelő és 2 hosszirányú járata van: egy belvárosi és egy római-parti járat. A napi négymillió utas elszállítása, a csaknem négyezer tömegközlekedési eszköz üzemeltetése, röviden: Budapest tömegközlekedésének folyamatos és zavartalan lebonyolítása, forgalmának szervezése és koordinálása egyetlen szerv — a Budapesti Közlekedési Vállalat feladata. Új vállalat. 1968. január i-én alakult a Fővárosi Villamosvasút, a Fővárosi Autóbuszüzem, a Budapesti Helyiérdekű Vasút és a Fővárosi Hajózási Vállalat összevonása révén. Az a reális felismerés indokolta az összevonást, hogy Budapest közlekedése egységes egész, ezért célszerű, hogy szervezése, irányítása, a beruházásra fordított összegek felhasználása is egy vállalat kezében legyen. A felügyeleti szerv a távlati célokat, a fejlesztés irányát határozza meg. Mi jellemzi napjainkban Budapest tömegközlekedését ? Több mint egymillió 100 ezer utas — az összes utas majdnem 80 százaléka — rendszeresen havi bérlettel utazik. Ez a tény könnyebbség a közlekedésben, viszont kedvezőtlenül alakult a villamos- és az autóbuszutasok aránya. Mind több bérlet-Jó utazást, tulajdonos választotta állandó utazási eszközül az autóbuszt a villamos helyett. Jelenleg az a helyzet, hogy az úgynevezett párhuzamos vonalakon — ahol villamos és autóbusz közlekedik egymás mellett — a vülamosok férőhelye korántsincs kihasználva, az autóbuszvonalak viszont kivétel nélkül túlzsúfoltak. Ennél is nagyobb gond, hogy a főváros útjainak telítettsége állandóan és rohamosan növekszik: a nagy forgalmú csomópontok áteresztőképessége viszont alig vagy egyáltalán nem. Ez az állapot úgyszólván percenként előidézi a nagyvárosi közlekedés legnagyobb veszélyét: az egyenetlen forgalmat és ezzel a torlódást. Ez tapasztalható jelenleg Budapest olyan kulcsfontosságú csomópontjain, mint például a Kálvin tér, a Madách tér, a Clark Adám tér, és korábban a Baross tér. A rendezések, az átépítések, a rekonstrukciós munkák során — ha viszonylag rövid időre is — még rosszabb a helyzet. A buszvonalak zsúfoltságát, a járatok egyenetlenségét növeli az a körülmény is, hogy a buszközlekedés 34 helyen keresztezi a MÁV sorompós vonalait, s egy lezárt sorompó öt perctől 50 percig tarthatja fel a forgalmat. Megoldást sürgető gond az autóbuszgarázsokkrónikus szakemberhiánya is. Pillanatnyüag ezért teljesíthetetlen az utazóközönségnek az az egyébként érthető kívánsága, hogy növeljék a korai (hajnali) és a kései (éjszakai) járatok számát. Miről van szó? Ahhoz, hogy a pesti ember utas lehessen, s a fővárosi tömegközlekedésben ne legyen fennakadás, a vállalat garázsait, remízeit és kikötőit naponta hajnali fél 3 és reggel fél 7 között 1118 autóbusz, 1675 villamos, troli, fogaskerekű és földalatti, 306 HÉV és 16 hajó hagyja el. Egyelőre maradjunk az autóbusznál. Az 1118 kocsit négy garázs bocsátja ki: például a Fürst-garázs napi 350-et. Csakhogy a buszjáratok éjfélig, éjfél utánig közlekednek, ekkor jutnak a garázsba. Ott minden kocsit kivétel nélkül vizsgálóaknákra állítanak: kezdetét veszi az alapos műszaki ellenőrzés. Meg kell vizsgálni a buszok biztonsági berendezését, el kell olvasni a gépkocsivezető napi bejegyzéseit a járműről, elvégezni a szükséges javításokat, hiszen csak műszakilag kifogástalan jármű vehet részt a forgalomban. Mindezt állandó szakemberhiány közepette. Mint említettük, a buszvonalak általában zsúfoltak. A több utas, a nagyobb megterhelés jobban igénybe veszi a járművet. Nagyobb a meghibásodási lehetőség is, amit a kelleténél kevesebb műszaki munkaerőnk csak üggyel-bajjal tud elhárítani. A zsúfoltság tehát ilyen értelemben is előidézhet forgalmi zavarokat. A BKV e probléma megoldását elsősorban azzal segíti elő, hogy saját tanintézetében, műhelyében 268 ipari tanulót nevel, a jövendő műszaki szakembereit. 3d