Budapest, 1968. (6. évfolyam)
7. szám július - Regős István: Nyitott kapuk
— Naponta öt cigarettát kapnak a zsebpénzükből. Örökké tiltották, mégis mindig cigarettáztak. Nem szabad elfelejteni, hogy ők egy „másik" életből jöttek, ahol sokan 14 — 16 éves korukra erős dohányosokká váltak. Egyszerűin kínzás, ha erőszakkal megvonjuk tőlük a cigarettát. És tudja, mi a legérdekesebb ? Nagyon sokan éppen, mert nem tilos, leszoknak a cigarettáról. — És a szerelem ? . . . — Állandóan és mindannyian szerelmesek. Dehát ez érthető. Tizennégy-tizennyolc éves korban ki nem szerelmes? Azt szeretnénk viszont elérni, hogy ez az érzés megfelelő helyre kerüljön sokat próbált lelkükben. Ilyenkor, nyáron, a szerelmek idején mindig emelkedik a szökések száma. Nemrég éppen ezért új jelmondatot terjesztettünk el: „szólj, ha szökni akarsz!" — Érdekes hatása van, — mondja az igazgatónő. — Amikor nyugtalan nagyon a gyerek, ideges, ingerlékeny, akkor a mi feladatunk nem az, hogy kisebb mulasztásait súlyos büntetésekkel toroljuk meg, hogy ezzel is tovább taszítsuk. Szeretnénk mindig megállapítani az okot, a miértet. Eljött egy kislány nemrég. „Igazgató néni, nem engedtek eltávozásra büntetésből. Nekem randevúm van a Gellért téren vasárnap. Úgyis megszököm." A büntetést, amit a nevelője szabott ki, természetesen nem változtattam meg. De nem zártam fogdába (ilyen is van, de csak rendkívül súlyos fegyelemsértés esetére fenntartva, például szökés vagy durva verekedés). Elmentem helyette és behoztam az otthonba a fiút. Beszélgettek, és a kislány megnyugodott. Az ilyen lelki kapcsolatok a benti életben megsokszorozódnak. Ezért fontos, hogy rendes fiúk kerüljenek leányaink közelébe. * A sportpályán kézilabda csatát vív két csapat. Fekete trikós kislányok művészitorna gyakorlatokat tanulnak. De a délutáni programban mindenki megtalálhatja, ami őt érdekli. Nagy a sürgés a főzőszakkörben is. A kultúrosok készülnek a házi ki mit tudra. Rádiót hallgatnak. — Mi a műsor? — Komjáti. — Kik a kedvenceitek? Kórus: — A Zoránék! — Túlkiabálják: — Nem igaz, mert az Omegáék. — Még hangosabban: — Az Illésék . .. Lányok. Gyerekek. Itt lettek életükben először igazán gyerekek. A viharfelhőket szétkergette egy olyan társadalom, ahol a fiatal életeket a legfontosabbnak tartják és ezért készek anyagi áldozatokat is hozni. Régen, mint azt az 1922-as dátumú Képes Krónika írja, ennek az intézetnek az elődjéről, „kiváló cselédeket neveltek a bukott lánykákból". Azok a lányok a cselédkönyvükben életük végéig viselték a javítóintézet bejegyzését. S ma? — Nagy utat tesznek meg. Komoly harcot vívnak önmagukkal, amíg eljutnak az önítéletig, amíg elidegenednek a múltjuktól. Amikor végre már nem a galeri jelképezi a szabadságot, hanem az alkotómunka. Regős István A villamos a „ház" előtt áll meg Ezer fonal az életem Mi a szabadság ? A szépséget tanulni kell (Bohauek Miklós felvételei) i »2. pjlFT . -.. ••) -nitZ'i MÄf If: *5ÍhJ*ilR....fSeS' \ áJ 17