Budapest, 1968. (6. évfolyam)

7. szám július - Regős István: Nyitott kapuk

— Naponta öt cigarettát kapnak a zseb­pénzükből. Örökké tiltották, mégis mindig cigarettáztak. Nem szabad elfelejteni, hogy ők egy „másik" életből jöttek, ahol sokan 14 — 16 éves korukra erős dohányosokká váltak. Egyszerűin kínzás, ha erőszakkal megvonjuk tőlük a cigarettát. És tudja, mi a legérdekesebb ? Nagyon sokan éppen, mert nem tilos, leszoknak a cigarettáról. — És a szerelem ? . . . — Állandóan és mindannyian szerelme­sek. Dehát ez érthető. Tizennégy-tizennyolc éves korban ki nem szerelmes? Azt szeret­nénk viszont elérni, hogy ez az érzés meg­felelő helyre kerüljön sokat próbált lelkük­ben. Ilyenkor, nyáron, a szerelmek idején min­dig emelkedik a szökések száma. Nemrég éppen ezért új jelmondatot terjesztettünk el: „szólj, ha szökni akarsz!" — Érdekes hatása van, — mondja az igazgatónő. — Amikor nyugtalan nagyon a gyerek, ideges, ingerlékeny, akkor a mi fel­adatunk nem az, hogy kisebb mulasztásait súlyos büntetésekkel toroljuk meg, hogy ezzel is tovább taszítsuk. Szeretnénk min­dig megállapítani az okot, a miértet. Eljött egy kislány nemrég. „Igazgató néni, nem engedtek eltávozásra büntetésből. Nekem ran­devúm van a Gellért téren vasárnap. Úgyis megszököm." A büntetést, amit a nevelője szabott ki, természetesen nem változtattam meg. De nem zártam fogdába (ilyen is van, de csak rendkívül súlyos fegyelemsértés ese­tére fenntartva, például szökés vagy durva verekedés). Elmentem helyette és behoztam az otthonba a fiút. Beszélgettek, és a kislány megnyugodott. Az ilyen lelki kapcsolatok a benti életben megsokszorozódnak. Ezért fontos, hogy rendes fiúk kerüljenek leányaink közelébe. * A sportpályán kézilabda csatát vív két csapat. Fekete trikós kislányok művészi­torna gyakorlatokat tanulnak. De a délutáni programban mindenki megtalálhatja, ami őt érdekli. Nagy a sürgés a főzőszakkörben is. A kultúrosok készülnek a házi ki mit tudra. Rádiót hallgatnak. — Mi a műsor? — Komjáti. — Kik a kedvenceitek? Kórus: — A Zoránék! — Túlkiabálják: — Nem igaz, mert az Omegáék. — Még hangosabban: — Az Illésék . .. Lányok. Gyerekek. Itt lettek életükben először igazán gyerekek. A viharfelhőket szétkergette egy olyan társadalom, ahol a fiatal életeket a legfontosabbnak tartják és ezért készek anyagi áldozatokat is hozni. Régen, mint azt az 1922-as dátumú Képes Krónika írja, ennek az intézetnek az elődjé­ről, „kiváló cselédeket neveltek a bukott lány­kákból". Azok a lányok a cselédkönyvükben életük végéig viselték a javítóintézet be­jegyzését. S ma? — Nagy utat tesznek meg. Komoly har­cot vívnak önmagukkal, amíg eljutnak az önítéletig, amíg elidegenednek a múltjuktól. Amikor végre már nem a galeri jelképezi a szabadságot, hanem az alkotómunka. Regős István A villamos a „ház" előtt áll meg Ezer fonal az életem Mi a szabadság ? A szépséget tanulni kell (Bohauek Miklós felvételei) i »2. pjlFT . -.. ••) -nitZ'i MÄf If: *5ÍhJ*ilR....fSeS' \ áJ 17

Next

/
Thumbnails
Contents