Budapest, 1968. (6. évfolyam)

7. szám július - Dr. Harsányi István: Milyennek látlak?

vélemény közös ideológiai alapjaira. Az V. évesek retusálási törekvését s így anyaguknak elemzésünkből való kihagyását is ez indokolja; hiszen ennek az évfolyamnak sok hallgatója egyáltalában nem volt hajlandó a szociometriai vizsgálat negatív tartalmú (b. jelzésű) kérdéseire válaszolni. A pozitív-negatív arányeltolódásnak az eddig említetteken kívül egészen biztosan van még egy harmadik oka is, mégpedig az, hogy a vizsgált csoportokban valójában sokkal több az értékes személyiség, mint az értéktelen. Tény, hogy a harmadévre a felvételi vizsgák rostálása után is jelentékenyen továbbszelektálódott a mezőny. A tanulmányi, karakterológiai fogyatékosságok következtében már az első két évben lemorzsolódtak a legnegatívabb egyének, nem is kis számban. A többszöri belső selejtezés után bennmaradtak többsége már kipróbált diploma-várományos. Szinte természetes tehát, hogy róluk reálisan sokkal több jót, mint rosszat lehet mondani. A leggyakoribb pozitív tulajdonságok Szorgalmas, kitartó 930 (8,37%); segítő, segítőkész 6S3 (5,88%); okos, eszes, jófejű, jó képességű, tehetséges, gyors felfogású 556; közösségi szellemű, kollegiális 352; megbízható, számítani lehet rá, szavát betartja 312; becsületes 291; csendes, halk szavú 282; vidám, jó kedélyű 280; sportember, a sport érdekli 258; szerény 235; barátságos, barátkozó 199; jó barát, jó szobatárs 173; rendes 167; művelt 162; pontos, precíz 141; érdeklődési köre széles, érdeklődő 137; lelkiismeretes, kötelességtudó 130; közösségi munkát, KISZ munkát végez 128; társasági ember 125; komoly 118; igyekvő, törekvő 114; jó szervező 108; humorérzéke van 103; vitapartner 102; aktív 100 (0,9%); jóindulatú, jószívű 97; műszaki érzéke jó 94; jó tanuló, rendesen tanul 84; őszinte, szókimondó 77; intelligens 71; udvarias, jó modorú 70; nyugodt 67; határozott 64; zenét szereti, a beat zenét szereti, zenéhez ért 63; alkalmazkodik, beilleszkedik 60; megfontolt 59; irodalomkedvelő, olvasott 54; akaratereje nagy 48; önzetlen 44; céltudatos, célratörő 43; nagyvonalú 42; ügyes 40; sokoldalú 39; politikailag tájékozott 38; politikailag stabil 36; kedves 36; látóköre széles 35; érdeklődő 33; kiegyensúlyozott 33; vezetésre alkalmas 32; munkaszerető, munkáját jól végzi 32; érdeklődése műszaki 31; következetes 26; szakmán kívül is tájékozott, érdeklődése nem csak műszaki 26; szolid 25; közvetlen 25; alapos 25; lelkes 24; nyelveket tud, nyelvérzéke jó 22; közös megmozdulásokon, rendezvényeken részt vesz 22; szimpatikus 22; fotózni szeret 21; önálló 21; gyakorlati érzékű 21; művészetkedvelő 20; szolgálatkész 20; gondolkodó típus 20; öntudatos 20. A leggyakoribb negatív tulajdonságok Nem szorgalmas, szorgalma változó, közepes, nem kitartó, lusta 189 31,7%); tartózkodó, zárkózott, visszahúzódó 147 (1,3%); nem közösségi szellemű, egoista, önző 75; beképzelt, nagyképű 59; értelmi képessége gyenge, közepes, nem okos 52; bőbeszédű, beszédes 50; tanulni nem szeret, rossz tanuló, közepesen tanul 45; nem aktív, passzív 41; nagyhangú, hangos 37; sértődékeny 33; határozatlan 30; ingerlékeny 26; ideges 25; hanyag 25; komolytalan 24; érzékeny 24; nem beszédes, szófukar 23; szórakozni szeret 22; képességeit nem használja ki 21; befolyásolható 20; kényelmes, lógni szeret 20; lobbanékony, hirtelen haragú 19; pontatlan 19; könnyelmű 19; lassú 18; nem társasági 17; nem barátkozó, nehezen barátkozó 17; közepes, rossz tanuló 16; felületes 14; dohányzik 14; időbeosztása rossz 14; meggondolatlan 14; a nőket szereti 14; indulatos 14; hangulatember 13; cinikus 11; önbizalma kicsi 11; műszaki érzéke közepes, gyenge 10; gátlásos 10; nem alkalmazkodik 9; nem segít 9; sokat alszik 9; pesszimista 9; sikertelenség letöri 9 műszaki érzéke gyenge 9; szórakozott 9; központban szeret lenni 8; gyerekes 8; modora nyers 8; nem jó szervező 8; meggyőzni nehéz 7; fontoskodó 7; feledékeny 7; nincs akaratereje 7; félénk 7; inni szeret 7; trehány 7; anyagias 6; akaratos 6; bizonytalan 6; fölényes 6; játékos 6; morcos, mogorva 6; nem őszinte 6; számító 6; törtető 6; tudálékos, tudor 6. A szociometriai vizsgálat adatai jelentős új eredményeket nem hoztak: a jellemzési kategóriák lényegileg azonosak az előbbi vizsgálatéival. A többlet, amelyet ezek az adatok nyújtanak, főleg az, hogy egy-egy konkrét társadalmi szerepben, feladatkörben milyenfajta pozitív és negatív személyiségtulajdonságok kapnak kiemelt hangsúlyt. Az első szituációban (együtt dolgozás nagyobb jelentőségű műszaki feladat megoldásán) leginkább értékelt tulajdonságok: szorgalmas, kitartó 130; okos, jó képességű, értelmes 119; műszaki érzék 97; alapos, nagy tudás, képzettség 96; precíz, pontos 68; segítő 44; műszaki tájékozottság, jártasság 43; ötletes, találékony 38; gyakorlati készség 25; alapos 23; megfontolt 23. Ugyanebben a szituációban a legnegatívabb tulajdonságok: Tudása nem megfelelő, képzetlen 25; műszaki érzék hiánya 20; nem szimpatikus, antipatikus 12; komolytalan IL; hanyag 10; pontatlan 10; zárkózott 9; nem segít 9; nincs önálló gondolata 8; beképzelt 8; nemtörődöm 6; lezser 6; nagyképű 6; önállótlan 6. A második szituációban (nyári táborozás alkalmával közös sátorban lakás) leginkább értékelt tulajdonságok: Jó barát, jó kolléga 119; vidám, jókedvű 108; rendes, tiszta 67; társasági ember 42; megértjük egymást 36; humorérzéke van 31; érdeklődése hasonló 29; sportol, focizik 26; szimpatikus 25; közösségi 21; barátságos, barátkozó 20; segítő 19; jópofa 19. Ugyanebben a helyzetben a legnegatívabb tulajdonságok: Nem szimpatikus 41; nem közösségi 14; fél a lányoktól (!) 12; nem ismerem 10; nagyképű 8; nem barátkozó 8; horkol és fogat csikorgat(!) 8; nincs közös témánk 7; természetünk eltérő 6; beképzelt 6. A harmadik szituációban (vezetésre alkalmasság) leginkább értékelt tulajdonságok: Nagy tudás, képzettség, jó felkészültség 99; jó szervező 66; vezetőkészség 52; értelmes 29; megfontolt 28; jó képességű, tehetséges 25; komoly 24; határozott 24; szorgalmas 24; pontos, precíz 24. Ugyanebben a helyzetben a legnegatívabb tulajdonságok: Vezetéshez nincs érzéke 17; határozatlan 13; nagyképű 10; komolytalan 10; beképzelt 9; szervezőkészség hiánya 8; önállótlan 7. Tanulságok Bár a KISZ-jellemzések pszichológiai jellegű vizsgálatokkal való kiegészítése beváltotta a hozzá fűzött előzetes reményeket, nyilvánvaló: nem volna helyes ezen a szinten megállni. A szociometriai vizsgálat a konkrét célra teljesen beváltnak tekinthető, a röpjellemzést viszont — mint ahogy az előrelátható is volt — tovább kell fejleszteni. Ezt legvalószínűbben az eddigi tapasztalatok felhasználásával gondosan előkészített próbavizsgálatok során egyre finomítandó tulajdonságlajstrom, „inventár" alkalmazásával érhetjük el. Arra a kérdésre, hogy teljesen megnyugtatóak-e az eddigi vizsgálatok eredményei, nem válaszolhatunk igennel. Igaz ugyan, hogy semmi különleges hiányosság, negatívum vagy éppen veszélyjelzés nincs bennük, mégis több, alaposan átgondolandó problémát vetnek fel. Ilyen például az, hogy az egyetemi anyag egy hasonló jellegű korábbi, általános iskolai 7. osztályosokkal és III. gimnazistákkal végzett anyaghoz viszonyítva nem mutat szembeszökő minőségi eltérést a tartalmasodás és differenciálódás felé. Úgy is fel lehet fogni ezt a jelenséget, hogy a valóban lényeges tulajdonságok kötegeit mindkét vizsgálati csoport megtalálta. Viszont a fejlődéslélektannal, a személyiséglélektannal foglalkozó pszichológusban — egyelőre ugyan kielégítő válasz nélkül, de mégis — felmerül az a kérdés, hogy egyes differenciáltabb, immár a „felnőtt" életszemléletre jellemzőnek vélt kategóriák miért nem, vagy miért csak elhanyagoltan, hangsúly nélkül szerepelnek. íme, ezek közül néhány: kiforrott világnézet, állásfoglaló magatartás, fegyelmezettség, fantáziagazdagság, önuralom, felelősségvállalás, fejlett ítélőképesség, korszerű, kiegyensúlyozott műveltség, objektivitásra, igazságra törekvés, humanitás, értékes eszményekért lelkesedni tudás, egészséges életvezetés, magas szinten integrált személyiség stb. Ugyancsak kérdés: miért hanyagolják el a megkérdezett egyetemisták a negatív oldalon az olyan tulajdonságok említését, mint például a közöny, cinizmus, agresszió, megbízhatatlanság, önuralom hiánya, előítéletek, elfogultság stb. Amennyiben a majd gondosan összeállított inventár felhasználásával sem sikerülne az egyetemi ifjúság körében immár teljes joggal „felnőttesnek" minősíthető értékrendszert felfedezni, akkor föl kellene vetni azt a kérdést: vajon ifjúságunk, közelebbről és különösen egyetemi ifjúságunk nevelése terén nincsenek-e fontos teendőink, nem kell-e egyetemi nevelésünket ebből a szempontból revízió alá vennünk, s megfelelő, a személyiségfejlesztés hatékonyságát biztosító, céltudatos, koncepciózus nevelési eljárásokat megterveznünk és kipróbálnunk. Azt pedig máris határozottan kimondhatjuk, hogy a reális, minél egzaktabb, minél hitelesebb jellemzés és önismeret megvalósítása elől el kell hárítani a bizalmatlanság, az opportunizmus, a következményektől való irtózás észlelhető akadályait. Ezt pedig elsősorban az egészséges társadalmi közvélemény kialakításával és általános elterjesztésével látjuk megvalósíthatónak. 11