Budapest, 1968. (6. évfolyam)

4. szám április - A címlapon: Gink Károly: Országház utca 20.

0 FŐVÁROS FOLYÓIRATA Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: FEKETE GYULA Képszerkesztő: PÉTER IMRE Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I. Országház u. 20 Szerkesztőségi fogadóórák: hétfő, szerda, péntek 16—18-ig Telefon: 351-918 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII. Blaha Lujza tér 3 Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlapirodánál (Budapest V. József nádor téri sz.) Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft félévre 60,— Ft egy évre... 120,— Ft 68.0733 A 100 éves Athenaeum Nyomda íves mélynyomása, Budapest Felelős vezető: SOPRONI BÉLA Index: 25 151 A TARTALOMBÓL Granasztói Pál: Budapest arculatai 4 Heim Ernő: A lakótelepépítés jövője .... 8 Tömöry Márta: „Piros kedvű, új ütemű lovaghad" 10 Dr. Kőszegi Margit — Dr. Berti Béla: A megújuló Üjpest 13 Schönwald Pál: Tömegmozgalmak 1918 elején 17 Vörös Károly Egy világváros születése .... 20 FÓRUM Tarnóczi Lóránt, Pakots György, Kovalovszky Miklós írásai 26 Dr. Viszkei Mihály: A lakosság hőenergiái ellátása 31 Dr. Szalai György: Egy kihalóban levő foglalkozás 33 Végh Antal: Passziója: röpgalambász Pesten (tárca) 36 Vargha Balázs: Petőfi Pestje IV 40 Nádass József: A mezítlábas csavargó utcája 42 4 címlapon: Gink Károly: Országház utca 20. 4 hátsó borítón: Szántó Piroska: Futórózsák (Szelényi Károly reprodukciója) VI. ÉVFOLYAM 4. SZAM 1968 ÁPRILIS Szerkesztő bizottság: BARCS SÁNDOR, az MTI elnöke; BARACZKA ISTVÁN, a Fővárosi Levéltár igazgatója; BUZA BARNA szobrászművész; GARAI GÁBOR költő; HANTOS JÁNOS, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettese; NAGY RICHÁRD,a Budapesti Pártbizottság osztályvezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS, az Építésügyi és Városfejlesztési Min. főosztályvezetője, TARJÁNYI SÁNDOR. a Budapesti Történeti Múzeum igazgatója Kőmíves István Egy szárazon megfogalmazott határozat, amely mögött egy kétmilliós társadalom közösségi életének anyagi megalapozása a tartalom. E tartalom részleteiről kívánok szólni, arról, hogy a költségvetés végrehajtása során milyen társadalmi juttatásokban részesül a főváros lakossága. A költségvetésnek ilyen jellegű bemutatása egyrészt közérdeklődésre tarthat számot, másrészt a tanácsi munka tartalma — a lakosságról való gondoskodás — válik konkrétabbá a részletek ismerete alapján. A Fővárosi Tanács költségvetési intézményeinek évi fenntartási költsége 3,248 millió forint, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a költségek felhasználása során ugyanilyen volumenű társadalmi juttatás realizálódik, különböző jellegű, tartalmú szolgáltatások formájában. Az egyes intézménytípusok szolgáltatásaiért (pl. bölcsődék, óvodák stb.) a lakosság térítést fizet. E térítések együttes összege azonban a fenntartási költségvetésnek mindössze a 8,5 százalékát reprezentálja, vagyis minden 100 forint intézményi szolgáltatásból 91,5 forint az állami támogatás. Ha a lakosság térítéseihez hozzászámítjuk a lakosságtól származó különböző adóbevételeket is, akkor 100 forint értékű szolgáltatásból 75 forint az állami juttatás mértéke. A költségvetési előirányzat 39 százaléka egészségügyi és szociális, 33,6 százaléka kul„A Tanács — az Országgyűlés által megállapított szabályzók és kötelező előirányzatok alapján — a főváros 1968. évi összesitett költségvetését 4010,3 millió forint bevétellel és kiadással... jóváhagyja." ( A Fővárosi Tanács 1968. január 30-i ülésének 1. sz. határozata.) turális célokat szolgál. Ezek az arányok arra mutatnak, hogy az egyéni és társadalmi szükségletek közül azoknak a kielégítése történik a kö.ltségvetés közbejöttével, amelyeknek kívánatos általános igénybevételét a társadalmi elosztás jobban biztosítja. Költségvetésünknek sok egyéb részlete mellett alapvetően ez adja meg szocialista jellegét, tartalmát. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ÁGAZAT szolgáltatásai a legszélesebb körűek, a lakosság minden rétegét és korosztályát érintik; ez tükröződik a folyó évi költségvetés 1,3 milliárd forintos előirányzatában is. A mi társadalmi rendszerünkben az egészségügyi szolgáltatások ingyenesek és így a fenti összeg majdnem egészét társadalmi juttatásként kell értékelnünk. Az ágazaton belül a legjobb példa erre a kórházi gyógykezelés, amely 573 millió forint fenntartási költséget igényel — ez azt is jelenti, hogy egy napi kórházi ápolási költség átlagosan 100—110 forint között mozog. Figyelmet érdemel az egészségügyi ágazat költségvetési tételeinek vizsgálata abból a szempontból is, hogy az elosztás milyen ismérvek alapján történik. A szolgáltatások nyújtásánál nagyrészt az igénybevétel, a szükséglet a meghatározó. Az ágazaton belül tehát a kommunista elosztási elv az uralkodó: ingyenes szolgáltatás — a szükség szerinti 159 A társadalmi gondoskodás és a költségvetés