Budapest, 1968. (6. évfolyam)

4. szám április - A címlapon: Gink Károly: Országház utca 20.

mértékben. A kórházi ágyak mellett a lakosság szükség szerinti mértékben veszi igénybe a körzeti orvosi és a szakorvosi rendelők szolgálatait; ezért is következik nagyságrendileg a kórházak után a rendelő hálózat 280 millió forintos fenntartási költsége. A gyermekekről való társadalmi méretű gondoskodást tükrözi egészségügyi és — mint látni fogjuk — oktatási költségvetésünk is. A gyermekegészségügy és gyermek egészségvédelem (gyermekkórházak, körzeti rendelők, védőnői szolgálat, csecsemőotthonok és bölcsődék stb.) teljes költség-előirányzata 246 millió forint. Ez az összeg az ágazat költségvetésének több mint 19 százaléka. A fokozott gondoskodásra utal, hogy a 19 százalékos költségrészesedéssel szemben a 0—14 éves korú gyermekek a fővárosi lakosságnak mintegy 15 százalékát képviselik. (Természetesen ez a korcsoport részesedik az általános egészségügyi szolgáltatásokból is.) A költségvetés által nyújtott társadalmi juttatások szerepének, mértékének dokumentálása céljából a gyermekintézmények közül foglalkozom a csecsemőotthonokkal és a bölcsődékkel. (Forint értékek kerekítettek.) Csecsemőotthon Bölcsőde Ft Ft Egy férőhely évi fenntartási költsége 29 600 12 500 Egy férőhelyre jutó átlagos szülői térítés 2 000 2 300 Egy férőhelyre jutó állami támogatás 27 600 10 200 Úgy vélem, a számok önmagukban is eléggé beszédesek, mégsem árt annak kihangsúlyozása, hogy az a szülő (család), akinek gyermeke pl. egész éven át bölcsődei ellátásban részesül, egyidejűleg az államtól havi 850 forint támogatást kap. És itt most szabad legyen szólnom arról, hogy az életszínvonal mértékét illetően gyakran élünk összehasonlításokkal. Ezek az összehasonlítások sokszor önkényesek, néha tendenciózusak, egy azonban biztos: csak az ilyen jellegű társadalmi juttatások számbavételével van módunk valós összehasonlítást, helyes értékelést adnunk. A sokoldalú közösségi gondoskodást példázza az öregeknek nyújtott támogatás is. A főváros kezelésében levő szociális otthonok összesen közel ötezer idős, nagyrészt egyedülálló ember gondozását látják el. Egy férőhely átlagos évi fenntartási költsége 15 800 forint, az erre jutó átlagos térítés 3400 forint; vagyis a gondozottak a szolgáltatásoknak mindössze a 21—22 százalékát térítik. Sajnos a férőhely még nem elegendő; sőt, az átlagos életkor meghosszabbodása folytán az ilyen jellegű igények további növekedésével is számolnunk kell! KULTURÁLIS ÁGAZATUNK 1 milliárd forintot meghaladó költség-előirányzattal gazdálkodik. A teljes előirányzat 90— 91 százaléka szorosan vett oktatási, míg a fennmaradó részarány népművelési célokat szolgál. Az oktatási előirányzatok közül az általános iskolai költségek képviselik a legnagyobb volument: 1968-ban 484 millió forintot. Ilyen összegű előirányzat kereken 173 ezer általános iskolás gyermek képzését teszi lehetővé; vagyis egy gyermek egy évi beiskolázási költsége 2 800 forint, míg az általános iskolai képzés teljes, nyolc évi költsége 22 400 forint. Fővárosi középiskoláinkban 43 860 a beírt tanulók száma. A középiskolák bruttó költségvetése 148 millió forint; átlag értékekkel számolva tehát egy középiskolai tanuló évi iskoláztatási költsége 3400 forint, teljes költsége 13 600 forint. Mindent összegezve egy középiskolát végzett gyermek teljes iskoláztatási költsége — az általános iskolai költségekkel együtt — 36 000 forint. Általános és középiskolai oktatásunk ingyenes, viszont bizonyos szolgáltatásokért (pl. étkeztetés) a szülők térítést fizetnek. A térítés összege azonban az összköltségnek kisebb hányada. íme, a beszédes számok és arányok: Intézmény Térítés Támogatás részaránya (%) 28 72 37 63 22 78 18 82 10 90 23 77 29 71 Óvodák Altalános iskolai napközi otthonok Általános iskolai diákotthonok Gyógypedagógiai intézeti ellátás Nevelőotthonok Középiskolai diákotthonok Középiskolai tanulószobák A tanácsi óvodák közel 23 ooo-es férőhelye — az üzemi óvodákkal együtt — az óvodáskorúak 76 százalékos elhelyezését biztosítja. Ez az arány lényegesen jobb az országos átlagnál. Az egy óvodai férőhelyre jutó állami támogatás 4160 forint. Az általános iskolák napközi otthonait 41 000 tanuló veszi igénybe (az igények az adott kapacitást meghaladják); itt az egy férőhelyre jutó támogatás évi összege 2400 forint. AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN mindkét terület fejlesztése jelentősen meggyorsult, amit a többi között a foglalkoztatási viszonyok alakulása is indokol. Ugyanis Budapesten a produktív korú férfiak és nők foglalkoztatása csaknem teljes. Ez a körülmény gyermekintézményi hálózatunk további fejlesztését igényli (ide sorolva a bölcsődei hálózatot is). A népművelési célokat szolgáló költségelőirányzatunk évi 120 millió forint. Ebből pl. a közművelődési könyvtárak üzemeltetési költsége több mint 21 millió forint. A múzeumok ismeretterjesztő tevékenységére 11 millió forint az előirányzat. Évenként 9—10 millió forintot fordítunk a meglevő köztéri szobrok karbantartására, felújítására, illetve új alkotások felállítására. A várost behálózó művelődési otthonok fenntartása és az ezekben folyó szakköri tevékenységek támogatása meghaladja a 9 millió forintot. A teljesség igénye nélkül végül szólnom kell arról is, hogy a színházak állami támogatása meghaladja a 23 millió forintot — ebből az egy színházi látogatóra jutó támogatás mértéke 18 forint. Az egészségügyi és a kulturális ágazatokban a tevékenységek fő formája az intézmények útján nyújtott szolgáltatás. A gazdasági ágazatban jelentkező feladatok nagy része vállalati tevékenység útján valósul meg. A gazdasági ágazatban realizálódnak azok a szükségletek, amelyeknek tipikus megjelenési formája nem egyéni, hanem társadalmi; ilyenek pl. a parképítés és parkfenntartás, a közterületek tisztántartása és világítása stb. Az ilyen tömegjellegű — a városi élethez kapcsolódó — igények kielégítése a mindenkori városi életnívó jelentős tényezője. A FŐVÁROSBAN FOLYÓ SOKIRÁNYÚ FELÚJÍTÁSI MUNKÁK közül a város arculata szempontjából legjelentősebbek a lakóház- és útfelújítások. Házkezelési szerveink összesen 430 ezer bérleményt tartanak fenn, illetve üzemeltetnek. Az állami lakóház ingatlanok folyó évi felújítási programja 1,1 milliárd forint költséget igényel; ezzel megegyező nagyságrendű volt az előző évek házfelújítási tevékenysége is. A házingatlanok műszaki állapota ennél magasabb összegű felújítást tenne indokolttá, azonban a lehetséges mértéket a Budapesten adott, ilyen jellegű építőipari kapacitás is befolyásolja. A főváros úthálózata közel 3000 km hoszszúságú, amelynek folyó évi karbantartási és felújítási költség-előirányzata 250 millió forint. A felújítások évek óta korszerűsítéssel párosulnak. Ennek eredménye kettős: egyrészt javul a közlekedés biztonsága, másrészt kedvezően alakul a városkép is. A városkép számtalan múlt- és jelenbeli tényező függvénye. A jelenbeli tényezők közül meghatározóak — a már fent kifejtetteken túl — a város tisztasága, világítása, parkosítása. Budapesten a tisztítandó útfelület meghaladja a 14 millió négyzetmétert. A keletkező háziszemét évi mennyisége 1 300 000 köbméter. Ennek a nagy volumenű köztisztasági feladatnak ellátása évi 125—130 millió forint költséget igényel. Budapest közvilágítását mintegy 80 ezer lámpahely biztosítja. Ezek évi üzemeltetési költsége 95 millió forint. Az üzemeltetési költségeken túl mintegy 15 millió forintot fordít évente a főváros a közvilágítási hálózat korszerűsítésére. A karbantartandó (belterjesen kezelt) parkterület az utóbbi években átlagosan mintegy 500 ezer négyzetméterrel növekedett. Ez idő szerint a kezelt parkok területe közel 10 millió négyzetméter; évi fenntartási költségük meghaladja az 52 millió forintot. A dunai partfalak — állóeszköz értékük 1 milliárd forintnál több — karbantartására és részleges felújítására, valamint egyéb árvíz- és belvízvédelmi feladatokra költségvetésünk összesen 27 millió forintot irányoz elő. A lakossági érdekek védelme szempontjából igen fontos a belvizes területek víztelenítése, a rajtuk épült, nagyrészt kertes házak állagának védelme szempontjából is. Ennyiben kívántam számszerűen is érzékeltetni azt, hogy egy költségvetés jóváhagyása és végrehajtása mit jelent a főváros lakosságának. NEM LENNE TELJES a költségvetésről szóló tájékoztatásom, ha nem szólnék azokról a változásokról, amelyek az új gazdasági mechanizmus bevezetésével léptek életbe. A sok közül két meghatározó, alapvető változást kell kiemelnem: az egyik a tanács megnövekedett hatásköre a pénzügyi gazdálkodásban, a másik a megnövekedett hatás-2