Budapest, 1967. (5. évfolyam)

1. szám január - A Százados úti művésztelep

Tóth B. László rajza első napokban áldozatai voltak: Csikasz Imre, Sámuel Kornél és Juhász Gyula. A Tanácsköztársaság kikiáltását lelkesen fogadták a művészek, felpezsdült az alkotómunka, nagy célok megvalósítására törekedtek — ám ezek is csak napjainkban válnak valósággá ... A művésztelep első gárdájából Pór Bertalan — aki a Tanácsköztársaság direktóriumának volt tagja — emigrálni kényszerült: előbb Szlovákiába,majd onnan Párizsba. A két világháború közötti idők alkotóinak tevékenységéből kiváltképpen kiemelkedik Medgyessy Ferenc szobrászművész munkássága. Kisfaludi Stróbl Zsigmond 1944-ig ugyancsak a művésztelepen dolgozott. Az ostrom alatt a művésztelep is sokat szenvedett. A régiek közül sokan elmentek, de jöttek helyettük újak, akik, ha kellett, kétkezi munkával és sok fáradsággal hozták rendbe a műtermeket, lakásokat. Az élet lassan újra megindult. Államunk is gondosko-A Százados úti művésztelep rövid története A Százados úti művésztelep az 1910-es években létesült. Európában ez volt az első olyan intézmény, amely alkotó művészeknek nyújtott egyszerre otthont és munkahelyet. A Főváros akkori vezetősége a művészek kívánságára — akik valamely külföldi művészakadémia elvégzése után idehaza akartak alkotni — elősegítette, hogy a Százados úton 480 000 korona költséggel műtermes lakásokat építsenek. Abban az időben a főváros mellett működött a Kislakásokat Építő Bizottság, amely 1910. július 27-én tárgyalta először a művészek kérését. A munka 1911. május i-én kezdődött el, amikoris hozzáláttak a telep közművesítéséhez. A megvalósulásig — sok igyekezet és szervezőmunka eredményeképpen — Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Gábor Móric, Kallós Ede és Horváth Géza körül kialakult az alapítók első csoportja. A jelentkező bérlők kiválogatásánál figyelembe vették az addig elért alkotói eredményeket. Az építkezés gyorsan haladt: novemberben az első beköltözők már elfoglalhatták bérleményeiket. A lakbéreket, tekintettel a művészek pénztelenségére, önköltségi áron állapították meg; ezzel szemben a város semmiféle tatarozást nem vállalt. Az épületek közé szép parkot telepítettek. Erre nemcsak azért volt szükség, hogy kellemes környezetet teremtsenek az ott lakóknak, hanem azért is, mert a művésztelep és a város között zöldterület abban az időben csak a Kerepesi úti kiserdő volt. A művésztelepet eredetileg szükségmegoldásnak szánták, csak tíz évre építették. A végleges művésztelepet ezidő alatt szándékozták felépíteni. De a későbbi terveket áthúzta a történelem ... Alighogy befejezték az „ideiglenesnek" szánt művésztelep felépítését, kitört az első világháború, aminek súlya és nyomorúsága az itt lakó művészeket sem kímélte. Már az 8 A Százados úti művésztelepen alkotó szobrászok készítik a művészeteket szimbolizáló szobrokat a Vár épületének díszítésére. Stöckert Károly „Tánc" című szoboralakjával (MTI fotó - Szebellédy Géza felvétele>