Budapest, 1967. (5. évfolyam)

11. szám november - Szabolcsi Gábor: A XXII. kerület

A főváros életéből Nemzetközi szemináriumot rendeztek Budapesten szeptember 21 —28-a között a szakmunkásképzés időszerű kérdéseiről. Több mint húsz országból érkeztek delegációk, s a tanácskozáson a legkülönbözőbb világnézetű küldöttek folytattak párbeszédet az új nemzedék e fontos rétegének helyzetéről. 1967 elején készítették el a szakmunkások a 70 esztendős Szabadság-híd pályaszint feletti, csaknem 35 ezer négyzetméter területű acélszerkezetének javítását, festését. A munka méreteire jellemző, hogy 22 tonna festéket használtak fel. Az Országos Szakipari Vállalat festői most is dolgoznak a hídon. E célra készített festékkel mázolják a vasfigurákat. A hídépítőkre is nagy munka vár: át kell vizsgálniok a pályaszint alatt levő szerkezetet, az acéllemezeket, a tartókat és a bordákat, hogy megállapítsák a kopásokat. Ahogyan a hídépítők haladnak, úgy látnak hozzá a festők is a munkához, s csaknem 120 méteres hosszúságban kétszer míniummal, háromszor durollal mázolják be a híd pályaszint alatti szerkezetét, a kábel- és a csőhálózatot. Jövőre kerül sor előbb a Petőfi-, később a Lánchíd tatarozására is. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítást 66-odszor rendezték meg az idén a fővárosban. Az eddigiek közül az idei volt a legnagyobb: 1700 négyzetméter alapterületű főpavilonja mellett a számos látnivalón kívül összesen 16 ezer tenyészállat szerepelt a kiállításon. A szakmai napokon 23 899 szakember számára 120 tudós, kutatóintézeti munkatárs tartott előadást, illetve mintegy félezer konzultációt. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete szeptember 9—10-én rendezte meg Budapesten a nemzetközi kutyakiállítást. A Nemzetközi Vásár területén levő kiállításon 82 kutyafajta 1081 legszebb példányát mutatták be. Legnagyobb számban a boxerek és a tacskók szerepeltek, de bőségesen akadtak magyar kutyafajták: pulik, komondorok, kuvaszok és sárga magyar vizslák is. A kiállításon tizenegy ország kiállítói vettek részt, a kutyákat 24 bírói körben, 16 hazai és 9 meghívott külföldi bíró rangsorolta. A Gellérthegy oldalában levő ritka források gyógyászati felhasználására érdekes tervet dolgozott ki egy szakértőkből álló bizottság. A Gellérthegy különleges földtani és geotermikus adottságainak felhasználásával olyan barlangterápiai kísérleteket lehetne végezni, mint az olaszországi Grotte Giusti-ban. A Sugárbiológiai Intézet mérései szerint a barlangban mérhető rádioaktivitás magasabb a külszíninél, de alatta van a megengedhető mértéknek. Ez a körülmény rendkívül biztatóvá teszi a kísérleteket, s arra enged következtetni, hogy itt egy barlanggyógyhelynek nagy hasznát látják majd az ízületi és reumatikus fájdalmakban szenvedő betegek. Kísérletképpen egyelőre 10 személy részére szeretnének fektetőhelyiségeket berendezni. A XX. kerületi lakóház-építésekről készült jelentéseket megtárgyalta a kerület tanácsának végrehajtó bizottsága. A jelentés szerint a kerület központjában 1080 lakást építenek négy-, hat- és kilencemeletes házakban: 347 lakást már átadtak, 1967 végéig pedig további 489 lakás készül el. Az idén megkezdik négy kilencemeletes toronyház építését. Az Aranycsillag helyén üzletházat emelnek, s társasházak épülnek az OTP beruházásával. OTP lakások készülnek a Mártírok útjai lakótelepen, ahol ABC áruház is nyílik. A lakások közül nyolcvanhatot már az idén átadnak. Lakótelep épül 1748 lakással a Vécsey utcában is, 92 lakás épül a Csarnok téren és új OTP-lakásokat adnak át a Nagy Sándor és a Kossuth Lajos utcában is. A Városligetben megtartották az Aerofila 67 nemzetközi légiposta bélyegkiállítást és a nemzetközi idegenforgalmi bélyegkiállítást. Szeptember 3. és 10. között 34 országból mintegy 350 kiállító körülbelül 200 ezer bélyeget mutatott be. A kiállítást az Aerofilatelista Világszövetség védnöksége alatt a hivatalos idegenforgalmi szervezetek nemzetközi szövetsége, az Országos Idegenforgalmi Hivatallal és a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségével közösen rendezte. Ebből az alkalomból sok világhírű aerofilatelista jött Budapestre, köztük dr. Jan Boesman, ismert ballonrepülő, a FISA elnöke. Alig másfél évvel az első budapesti házgyár üzembe helyezése után megkezdődtek az üzempróbák a második házépítő kombinát, a ferencvárosi házgyár első részlegeiben. Ebben a házgyárban a központi üzemcsarnok alapterülete 12 ezer négyzetméter, tehát kétszer akkora, mint az első házkombinát központi üzeme. Az új gyárban a gépszerelők csaknem 500 vagonnyi gépet és vasszerkezetet helyeztek el. A panelgyártó gépsorokat és a homlokzati műveket készítő betonüzemet Dánia, a nagy betongyárat Ausztria szállította. A termelési próbák 1967 végéig tartanak, 1968 elejétől már megkezdődik az üzemszerű termelés, amellyel évente 1700 korszerű lakást ad Budapestnek a második házgyár-A Budapesti Városrendezői Tervező Intézet utasítást kapott a Fővárosi Tanács vezetőitől, hogy készítse el a Budapest szálló környékének rendezési tervét. Ez a terület ugyanis ma igen elhanyagolt. A szálló kör alakú épületéből a szép panoráma mellett eléggé lehangoló látvány tárul a nézők szeme elé. Sürgős átépítésre szorul a Fogaskerekű vasútállomása, dohányboltot, édességboltot, virágüzletet, eszpresszót, tejivót, s még sok más olyan üzletet kell nyitni a Fogaskerekű új pavilonjában, amely üzletek már eddig is nagyon hiányoztak ennek a környéknek. A különböző bódék lebontásával megteremtik a városmajori park folytatását a János-kórházig, s ahol most a Fővárosi Kertészet van, ott olyan játszóteret építenek, amelyet nagyobb gyermekek használhatnak. A Fogaskerekű déli oldalára jól fásított pihenőkertet terveznek tenisz- és golfpályával, esetleg lovaglóiskolával. El szeretnék költöztetni a Fővárosi 1. számú Építőipari Vállalat telepét, sőt a sporttelepet is. S mert a sporttelep mélyen fekszik — néhány ezer köbméter föld megmozgatásával tavat létesítenek a helyén. A Városmajor utca és a Városmajor köz keleti sarkába vendéglőt terveznek, s az épület tó felőli oldalán öltözőhelyiséget építenek a télen korcsolyapályává alakítható kis tó sportolói számára. A Maros utca folytatásában fasoros sétány csatlakoznék a Városmajor rendezett részéhez. A Józsefvárosban 1967 első felében a lakosok több mint százezer munkaórát fordítottak társadalmi munkára, s ez 3 millió forintot meghaladó összeget ér. A józsefvárosiak egyebek között játszótereket, utcakerteket hoztak rendbe; összesen 23 ezren vettek részt ezekben a parkosításokban. A pesterzsébetiek ugyanez alatt az idő alatt elvállalták a Dózsa György út és a Kossuth Lajos út által határolt terület régi, roskatag házainak lebontását, munkájukkal 240 ezer forintot takarítottak meg. Az újpestiek kerületük 19 utcájában csaknem 8 ezer méter járdát építettek, társadalmi munkájuk értéke több mint másfél millió forint. Sajdik: Alkotók A realista Az aluljáró-építő szobra 41