Budapest, 1967. (5. évfolyam)

11. szám november - Szabolcsi Gábor: A XXII. kerület

tatja a lakások korszerűtlenségét. A túlnyomórészt magánkézben levő lakásokat (9803) évek óta senki nem gondozza; a lakó nem költ rá, mert nem az övé.atulajdonosa sem, hiszen reménye sincs arra, hogy valaha beköltözzék. A felszabadulás után hozott rendelet annak idején a lakók kizsákmányolását akadályozta meg: azt a felszabadulást megelőző bérleti jogviszonyt szabályozta, mely egy 4—5 kislakásból álló ház bérbeadásából a tulajdonos megélhetését biztosította. Ma már ez a rendelet csak a tanácsok dolgát nehezíti. Ha vitás ügyekkel az építési osztályokhoz fordulnak, a jogszabályok szerint a 800—900 forintos nyugdíjból élő tulajdonosokat?—8000 forintos fel újítási költséggel kell megterhelniük. Számtalan esetben tudják a határozat meghozói, hogy az végrehajthatatlan, a pénzt nincs miből behajtani — a lakók védelme érdekében mégis szükséges a határozat; csak úgy lehet állami pénzből javítani, ha legalább ez a látszat-fedezet megvan. A tulajdonosoknak lehetővé tenni, hogy házukba bejussanak, a felújításra fordított összegeket lakók esetében a lakbérbe, tulajdonos esetében az adóba beszámítani, tehát a tulajdonost is, alakot is érdekeltté tenni abban, hogy a lakás épségét megóvják — parancsoló szü kségesség! Ám a lakások nagy százalékán már így sem lehet segíteni. 648 állami és 140 magántulajdonban levő lakás már most is életveszélyes, aládúcolt — nem számítva a barlanglakásokat. Egy új rendelet azonban még sokat segíthetne (nemcsak itt, hanem országosan!), nagy nemzeti vagyont mentene meg. * A nagy filokszéra után, mely a Promontor néven ismert budafoki szőlőkerületet is elpusztította, a szegényebb lakosság — az üzemi és földmunkások — a hegyoldalba vájt borpincéket lakásokká alakította át. Több mint 500 barlanglakásból 364-et már felszámolt a kerület tanácsa. A lakások többsége 100 évesnél is idősebb, s az itteni olcsó építőanyagból, a vizet magába szívó és nehezen száradó budafoki mészkőből épült, rosszul alászigetelt, nedves. A kerület lakásainak mintegy 7 százalékában van csak fürdőszoba. Hát ez a múlt, s ez a múlt alaposan itthagyta a névjegyét; még mindig ez határozza meg a kerület arculatát. De már nem sokáig. A kerület tanácsának vezetői „mozgó" sajtóértekezleten mutatták be a Fővárosi Tanács vezetőinek s újságíróknak ezt a múltat; és a jövőt is, aminek megvalósulása már elkezdődött, s ami három lépcsőben varázsol a kisvárosi-falusi jellegű kerületből modern nagyvárost. Az első ütemben a kerület központjának rekonstruálására kerül sor; közintézmények és magánlakások épülnek itt. Hárommillió forint beruházással kerül sor a kerület lakosai régi vágyának, az iparcikk-üzletháznak megvalósítására. A korszerű berendezésre 1 millió forintot költenek. A Tanács eddig is igyekezett enyhíteni az üzlethálózat szűkösségéből adódó gondokat. Saját beruházásként zöldségesboltokat épített, amit eladott a MESZÖV-nek; annak ugyanis beruházásra nem volt pénze, csak a kész üzletek megvásárlására. Az iparcikk-üzletház felépítésére szerencsére akadt vállalkozó: a Szivárvány Áruház. 536 lakás építése a kapcsolódó iskolákkal, bölcsődékkel mintegy 113 millió célhitelt vesz igénybe az építés első ütemében; s az előkészületekkel úgy áll a Tanács, hogy ha a beruházási programot aláírják, kezdődhet az épületek tervezése. Bárkivel beszélgettünk is erről a központrendezésről, két gondot említett, amivel minden kérdés megoldásánál szembe kell nézni. Az egyik: a kerület lakosainak lokálsovinizmusa, ami még mindig ellentétet lát Budafok, Budatétény és Nagytétény között, s tömérdek fárasztó vita forrása; a másik: abból a tényből fakadó ellenvetés, hogy a központ rekonstrukciójánál a szanálási költség nagyon magas, a több ütemben felépítendő 1118 lakás költségének 17 százaléka. — Valóban, ez a százalék, ha a helyzetet nem ismerjük, megdöbbentően magas — mondja Simó Zoltán, az építési osztály vezetője —, de: a 118 lebontandó lakás teljes egészében lebontásra érett, gazdaságosan nem lehet helyreállítani, s a 100 évnél is öregebb házak amortizációs ideje lejárt! 80 lakásos OTP társasház építése, OTP fiók, csemegeüzlet, az Állami Biztosítófiókjának építése, a Pécsi utcai régi lakótelepen 72 lakásos emeletráépítés és a tisztasági fürdő egészíti ki a központ rekonstrukcióját. A Tanács ötszázezer forintos munkával, 7 lakás szanálásával előkészítette a területet a fürdő építésére. A harmadik ötéves tervből azonban a felsőbb szervek piros ceruzáéi szalagház új lakói ja kipipálta a 10 milliót, ami a fürdőre kell. Budapest egyik munkáskerűlete, ahol a lakások 7 százalékában van csak fürdőszoba, még várjon! Kár, hogy ilyen megoldás született, s ha gazdaságilag lehet is magyarázkodni, de a szocialista humanizmus nehezen fogad el indokot. Budatétény központjában a tervezett 178 lakás helyett 300 lakást kíván a Tanács építtetni; a laksú'rűség itt olyan alacsony, hogy megengedi a tervezett emelést. A Kertészeti Kutató Vállalat mandulásának helyén az ÉM Betonelemgyártó Vállalat 300 lakásos lakótelepet épít dolgozóinak. A terület szépsége, nagysága s rendezettsége más vállalatok számára is lehetővé tenné ilyen nagyobb arányú lakásépítési akció megszervezését. A kerületek üzemei nem olyan nagyok, hogy ilyen lakásépítést vállalni tudnának; a kerület tanácsa örömmel üdvözölné a jelentkezőket. * A lakótelepek építése bonyolult feladat. Utak, parkírozás, üzletek, Patyolat, iskola A barlanglakások szomszédságában a kísérleti lakótelep