Budapest, 1967. (5. évfolyam)

11. szám november - Szabolcsi Gábor: A XXII. kerület

A magas házak előterében épül az „Öregek háza (Marosi László és Szalai András felvételei) — mi minden kell, hogy egy lakótelep ne a bosszankodások telepe legyen! A XXII. ke­rület tanácsa okult a főváros másutt épült lakótelepeinek példájából, s a Bartók Béla úti 745 lakásra tervezett telepet —120 mil­lió beruházása OTP, 40 millió a főváros út­ján — teljes komforttal tervezik. Ez nem csekély áldozat a főváros és a lakosság ré­széről, hiszen a 40 milliós, fővárosi tanácsot terhelő költségelőirányzat mellé mintegy 10 millió forintos társadalmi munkát ter­veztek. 3 millióval az üzemek járulnak hoz­zá, a feltöltési munkákat végzik; az első 4 ház KISZ-védnökség alatt épül, a lakásokat fiatalok kapják. 1968 végén elkezdődik az építkezés, ha lesz kiviteli kapacitás. A kivitelező vállala­tokon a sor, hogy a jelentkező feladatok közül, fölmérve a munka sürgősségét, ezt válasszák! Minden indok: gazdaságiak, poli­tikaiak — az elvégzett társadalmi munka a bizalom jele, kár volna eljátszani! — az it­teni építkezés gyors megkezdése mellett szól. * A kísérleti lakótelep építése 1963 óta fo­lyik. Az ÉM műszaki fejlesztési osztálya itt kísérletezi ki a III. és IV. ötéves terv proto­típusait. ,,A telep kísérleti célokat szolgált: szerkezet, lakásrendezés, lakhatóság szem­pontjából, s új társadalmi szokások kialakí­tásával is kísérleteznek itt" — mondja Hunya Sándor mérnök. A toronyházak még csúszózsalus techni­kával készültek, kohósalakbetonból, rész­ben könnyű kavicsbetonból. Belső burkolá­suk: az oldalfalak német műanyagtapétát kaptak, a padozat szőnyegpadlót. A fürdő­szobákban műanyag kádak vannak, a fürdő­kád a kézmosóval összeépített, „egy csap­telepről üzemel". Pakurafűtésű központi kazánház fűti őket és adja a melegvizet. 150 lakás elkészült, üzemel. Néhány panasz: a falak állíthatóságát nem sikerült jól megol­dani s a szobák között kicsi a zajszigetelés. Az S-jelű épület a kelenföldi szovjet ház­gyár prototípusa. A munkások itt tanulták meg a ház összeszerelését, teljes falakat ki­tevő panelekkel építenek — az építőipar közeljövőjét látja itt a szemlélődő, a ház­szerelő ipar első lépcsőit, mikor az építés gépekkel, az időjárástól gyakorlatilag 80 százalékban függetlenül folyik. Ezekből a lakásokból 60 elkészült, a lakók beköltöz­tek. Az épülő Öregek Háza nemcsak lakáster­vezési kísérlet, hanem lélektani is. Az idős és fiatal generáció jobb együttélésének for­máit keresik itt. A telep barkácsoló műhe­lye, ahol bármelyik lakó bármilyen javítani valóját rendbehozhatja, az öregek házának földszintjén van, ahol az öregek szakértel­me segíthet a barkácsolók igyekezetén. Ugyanitt kerülnek elhelyezésre a telep klubjának szobái. Az öregeket teljes beren­dezés és éjszakai ápolónő várja. Ide csak egy kofferral kell beköltözni. A telepen étte­rem áll a lakók rendelkezésére, negyedosz­tályú árakkal s bő választékkal; az a cél, hogy senki se főzzön otthon, csökkentsék a házimunka által lekötött időt — hogy az emberek életük egy részét a lakótelep kö­zösségében éljék. A kollektív társadalomról, az emberiség jövőjéről évszázadok óta utópiák sora je­lent meg. Közös vonásuk, hogy a kollekti­vitástól mindenki, így vagy úgy, az ember személyiségét féltette, a technika eredmé­nyeitől pedig az emberben kialakult etikai és esztétikai igényt. A kísérleti lakótelep tervezőinek célki­tűzései, az eddig európai viszonylatban is példa nélkül álló kezdeményezés kigondolói rácáfolnak az ember régi félelmére: itt a lakótelep tervezői az emberi lélek mérnö­kei is. Az építési osztály egyik mérnöke mondta: — Ami osztályunk olyan, mint az orvosi rendelő: mi házakat gyógyítunk — de gyó­gyítanunk kell a benne lakó embert is! E kerületrendezési terv egyik fő monda­nivalója: íme, a technika nem öli meg a hu­mánumot, hanem a szocialista társadalom s a szocialista tervezők kezében kiteljesíti azt. Nagytétény központjának felülnézeti terve.

Next

/
Thumbnails
Contents