Budapest, 1967. (5. évfolyam)
11. szám november - Szabolcsi Gábor: A XXII. kerület
A magas házak előterében épül az „Öregek háza (Marosi László és Szalai András felvételei) — mi minden kell, hogy egy lakótelep ne a bosszankodások telepe legyen! A XXII. kerület tanácsa okult a főváros másutt épült lakótelepeinek példájából, s a Bartók Béla úti 745 lakásra tervezett telepet —120 millió beruházása OTP, 40 millió a főváros útján — teljes komforttal tervezik. Ez nem csekély áldozat a főváros és a lakosság részéről, hiszen a 40 milliós, fővárosi tanácsot terhelő költségelőirányzat mellé mintegy 10 millió forintos társadalmi munkát terveztek. 3 millióval az üzemek járulnak hozzá, a feltöltési munkákat végzik; az első 4 ház KISZ-védnökség alatt épül, a lakásokat fiatalok kapják. 1968 végén elkezdődik az építkezés, ha lesz kiviteli kapacitás. A kivitelező vállalatokon a sor, hogy a jelentkező feladatok közül, fölmérve a munka sürgősségét, ezt válasszák! Minden indok: gazdaságiak, politikaiak — az elvégzett társadalmi munka a bizalom jele, kár volna eljátszani! — az itteni építkezés gyors megkezdése mellett szól. * A kísérleti lakótelep építése 1963 óta folyik. Az ÉM műszaki fejlesztési osztálya itt kísérletezi ki a III. és IV. ötéves terv prototípusait. ,,A telep kísérleti célokat szolgált: szerkezet, lakásrendezés, lakhatóság szempontjából, s új társadalmi szokások kialakításával is kísérleteznek itt" — mondja Hunya Sándor mérnök. A toronyházak még csúszózsalus technikával készültek, kohósalakbetonból, részben könnyű kavicsbetonból. Belső burkolásuk: az oldalfalak német műanyagtapétát kaptak, a padozat szőnyegpadlót. A fürdőszobákban műanyag kádak vannak, a fürdőkád a kézmosóval összeépített, „egy csaptelepről üzemel". Pakurafűtésű központi kazánház fűti őket és adja a melegvizet. 150 lakás elkészült, üzemel. Néhány panasz: a falak állíthatóságát nem sikerült jól megoldani s a szobák között kicsi a zajszigetelés. Az S-jelű épület a kelenföldi szovjet házgyár prototípusa. A munkások itt tanulták meg a ház összeszerelését, teljes falakat kitevő panelekkel építenek — az építőipar közeljövőjét látja itt a szemlélődő, a házszerelő ipar első lépcsőit, mikor az építés gépekkel, az időjárástól gyakorlatilag 80 százalékban függetlenül folyik. Ezekből a lakásokból 60 elkészült, a lakók beköltöztek. Az épülő Öregek Háza nemcsak lakástervezési kísérlet, hanem lélektani is. Az idős és fiatal generáció jobb együttélésének formáit keresik itt. A telep barkácsoló műhelye, ahol bármelyik lakó bármilyen javítani valóját rendbehozhatja, az öregek házának földszintjén van, ahol az öregek szakértelme segíthet a barkácsolók igyekezetén. Ugyanitt kerülnek elhelyezésre a telep klubjának szobái. Az öregeket teljes berendezés és éjszakai ápolónő várja. Ide csak egy kofferral kell beköltözni. A telepen étterem áll a lakók rendelkezésére, negyedosztályú árakkal s bő választékkal; az a cél, hogy senki se főzzön otthon, csökkentsék a házimunka által lekötött időt — hogy az emberek életük egy részét a lakótelep közösségében éljék. A kollektív társadalomról, az emberiség jövőjéről évszázadok óta utópiák sora jelent meg. Közös vonásuk, hogy a kollektivitástól mindenki, így vagy úgy, az ember személyiségét féltette, a technika eredményeitől pedig az emberben kialakult etikai és esztétikai igényt. A kísérleti lakótelep tervezőinek célkitűzései, az eddig európai viszonylatban is példa nélkül álló kezdeményezés kigondolói rácáfolnak az ember régi félelmére: itt a lakótelep tervezői az emberi lélek mérnökei is. Az építési osztály egyik mérnöke mondta: — Ami osztályunk olyan, mint az orvosi rendelő: mi házakat gyógyítunk — de gyógyítanunk kell a benne lakó embert is! E kerületrendezési terv egyik fő mondanivalója: íme, a technika nem öli meg a humánumot, hanem a szocialista társadalom s a szocialista tervezők kezében kiteljesíti azt. Nagytétény központjának felülnézeti terve.