Budapest, 1967. (5. évfolyam)
11. szám november - Szabolcsi Gábor: A XXII. kerület
Szabolcsi Gábor A XXII. kerület A dél-budai hegyek kikönyökölnek a Dunára. A folyó udvariasan kitérve, széles ívben fogja körül őket. Gazdag hamvú őszibarackokat szállítanak innen a budapesti vásárcsarnokokba, s száraz pezsgőket, illatos vermuth-kreációkat az ínyenc francia, angol megrendelőknek. Az előbbi a kertek kavicsos földjein érik, az utóbbi a „második városban", » mintegy 50 km hosszú barlangrendszerbet1 , ami a XXII. kerület egyik legnagyobb ve^.edelme és legnagyobb kincse. Budapest egyik legfiatalabb kerülete Budafok megyei városból, Budatétény nagyközségből és Nagytétény községből alakult a tanácsrendszer létrejötte során, 1950-ben. 34,23 km2 területével az ötödik a főváros kerületei között. Lélekszáma 1950-ben 33 050, az 1956-os kis statisztikai népszámláláskor 41 105. A növekedés elsősorban természetes szaporulat; a bevándorlás elenyészően kevés. A távlati tervek elkészítésekor 1975-re 45 500 lakossal számoltak a kerület vezetői. A túlnyomóan munkások által lakott kerület még ma is kisvárosi-falusi jellegű; ezt nemcsak úthálózatának, hanem a közművesítésnek a főváros egyéb kerületeihez viszonyított elmaradottsága is mutatja. 650 útjának hossza 200 km, ennek 25 százaléka kiépített, a többi földút. 200 km szükséges vízvezetékből 146 km van kiépítve, kb. 70% 200 km szükséges csatornából 38 km van kiépítve, kb. 15% 200 km szükséges gázvezetékből 5 km van kiépítve, kb. 2% 200 km szükséges villamosenergia hálózatból 170 km van kiépítve, kb. 90% A kerület közlekedését a városközponttal három sorompós vasúti átjáró tette nehézkessé; ebből kettőt felüljáróval már megszüntettek, a harmadik útalábújtatással tervezés alatt van. A vízszolgáltatás megjavítására 2500 m3 -es víztároló medence épült. Ez a medence vizét közvetlenül a Duna melletti kutakból kapja, nem úgy, mint a régi, amelynek vezetékébe az útbaeső telkek és lakások be voltak kötve. így a víz nem fogyhat el, mielőtt még a tárolóhoz érne. * A három település az urbanizáció különböző stádiumában volt. Az ebből eredő gondok felszámolásában a lakosság is részt vesz. A második ötéves terv időszakában a beruházásokra fordított 146,7 millió forint mellett — 1951—55-ben a kerület mindössze 22 millió forintot kapott — a lakosság is jelentős, 10,1 millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a kerület fejlődéséhez. A vízvezetékek árkait, évenként mintegy 6 km hosszú járdaépítés munkáit, a lakótelepek területének előkészítését és sok másfeladatot a lakosság társadalmi munkában végzett el. Különösen sokat segítenek az üzemek és iskolák KISZ-szervezetei. Sokan még a társadalmi munkán keresett összeget is fölajánlják egy másik munka fuvarigényének megoldására ... A legnehezebb gondon, a lakáshelyzeten azonban társadalmi munkával sem lehet segíteni. Égetően sürgető a jelentős állami beruházásokat, OTP-hozzájárulást igénylő lakótelep-tervezés megvalósítása! A 11 621 lakás 16 250 lakószobával rendelkezik, a szobaátlag 1,4, ami már önmagában is mu-Oroszlános címer az egykori Törley pezsgőgyár kapuján ... ... és az egykori barlanglakások, mint a múlt nyomorúságát idéző „védett történeti emlék" Budafok rendezésre váró központja
