Budapest, 1967. (5. évfolyam)

11. szám november - Dr. Palotás Zoltán, Halmos Benedek, dr. Zoltán Zoltán írásai

nem lehet megnyugtatóan behozni. A bejáró lakosság tehát áruszükségletének nagy részét Pesten szerzi be, mert otthon vagy nem számíthat megfelelő választékra, vagy már bezárnak az üzletek, de legalábbis elfogy a friss áruválaszték, mire hazaérnek. A kereskedelem fejlesztésének helyes koncepciója tehát az lenne, ha az új üzleteket — ABC, műszaki és ruházati áruházakat — nem a községek hagyományos központjaiban, vagy azokban elszórtan, hanem a tömegközlekedés gócpontjainak közelében: a vasútállomások mellett hoznák létre. A bejáró községekben a bevásárló-, szórakozó- és kulturális központok kiépítésének legideálisabb telepítési helye: az elővárosi gyorsvasút állomása, amely még több évtizedig a tömegközlekedés centruma lesz. Ezeket a létesítményeket azután kora hajnaltól éjfélig nyitva kellene tartani. A megyében már jelentkeztek ilyen kísérletek a vasútállomások várótermeiben létesített fiókkönyvtárak formájában, amelyek megfelelően igazolták e koncepció helyességét. Pest megye mezőgazdaságának fejlesztése is nagyobb figyelmet és több beruházást igényelne. Nálunk, sajnos, még nem jellemző, hogy a legkorszerűbb, piacra termelő és valóban ipari jellegű mezőgazdasági üzemek a főváros körül helyezkednek el — pedig a gyorsabb szállítás lehetősége és a friss áruk kedvezőbb árviszonyai gazdaságossá tennék ezeket a beruházásokat. És a szervezeti keretek is adottak. A megyében van a legtöbb állami gazdaság — szám szerint húsz — és a tsz-ek területnagysága is optimális. A gépesítettség, az átlagos műtrágya felhasználás és egyéb minőségi mutatók tekintetében azonban Pest megye nem áll az elsők között. A megye földterületének művelési ágak szerinti megoszlása országos viszonylatban a legkedvezőbb a belterjes mezőgazdaság kialakítása szempontjából. A kert-terület 26 907 kat. hold. (Ebben a vonatkozásban csak Borsod megye előzi meg.) Gyümölcsös: 31 170, szőlő: 59 194 kat. hold. (Ennél többel csak Bács-Kiskun megye dicsekedhet.) Rét- és legelőterületek tekintetében az ország első öt megyéje között szerepel. Mindezek ellenére Pest megye jelentősége a főváros gyümölcs- és zöldségellátásában az elmúlt két évtizedben csökkent, ami nemcsak a fogyasztás gyors ütemű növekedésével magyarázható, hanem azzal is, hogy egyes megyék — például: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád — gyorsabban fejlesztették intenzív kulturáikat. A Bács megyeiek „aranyhomok" kultusza egy évtized alatt óriási gazdasági eredményeket hozott. Ezzel szemben e tájegység északi, Pest megyéhez tartozó részén közel sem öltött ilyen méreteket a rekonstrukció. Veszített jelentőségéből a fóti paradicsom, a ceglédi szőlő, kajszibarack, szamóca, a nagykőrösi saláta-és uborkatermelés. A megye szarvasmarhatenyésztése — — amely a városellátó, lefejő tehenészetek alapját képezhetné — jelentős mértékben visszaesett, és a nagy kiterjedésű rétek, legelők ellenére évek óta takarmányhiánynyal küzd. Bár a szövetkezeti gazdaságok egy tehénre jutó évi átlagos tejhozama tekintetében Pest megye 1965-ben 2438 literrel országosan a második helyen állott, az egy kat. holdra jutó tejtermelés tekintetében 98,8 literrel csak a kilencedik helyet foglalta el. (Ebben a vonatkozásban Vas megye vezet 131 literrel.) Az intenzív kultúrák fejlesztését nemcsak a főváros egyre növekvő igényei, de az a felismerés is sürgetné, hogy a gabonafélék termésátlagai tekintetében Pest megye a 10—12. helyet foglalja el a megyék sorrendjében. Ez a viszonylagos elmaradás nem kis részben azzal magyarázható, hogy az egy kat. hold termőterületre jutó mezőgazdasági beruházás Pest megyében mindössze 666 Ft volt, vagyis az országos átlag körül mozgott, míg a legintenzívebb fejlesztést mutató megyékben ennél 20—25 százalékkal magasabb volt a fajlagos beruházás. Pest megye speciális jellege és a főváros fejlődésével való szoros kapcsolata egyrészt koncepciójában, másrészt beruházásainak volumenében más elbírálást, nagyobb figyelmet érdemel az eddigieknél! Minden gazda tudja, hogy a jó föld is csak úgy terem többet, ha áldoznak is rá. Különösen így van ez Pest megyénél, amelynek célkitűzéseit és fejlődését hazánk fővárosához kell igazítani, hiszen lényegében annak háztáji gazdasága. A kertész udvara Nolipa István Pál rajza