Budapest, 1967. (5. évfolyam)

10. szám október - Puruczki Béla: Kiránduló kalauz

A főváros életéből A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 118 budapesti utcanevet védetté nyilvánított. Az utóbbi két évben már 89 utcanév kapott védelmet, most pedig az egykori „Kis-Budapest" 319 utcája közül választottak ki ismét olyanokat, amelyekről kimondták, hogy ezek neve nem változtatható meg. Közöttük van az I. kerületi Dísz tér, amelyet már a középkorban Parade-Platznak neveztek, a Fortuna köz és utca, ahol a XVIII. században működő fogadó cégére Fortuna istenasszony volt. A Halászbástyának 1696-ban Fischplatz, azaz Haltér volt a neve, a belvárosi Aranykéz utca kocsmacégérről kapta nevét, a Fehérhajó utca 170 éve szerepel ezen a néven. A többi védett utcanév közt szerepel még: a Harmincad utca, a Képíró utca, a Vigadó tér, a Lövölde tér, a Gát utca és a Visegrádi utca. A végrehajtó bizottság további 13S fővárosi utca nevének meghagyása mellett foglalt állást. A Fővárosi Autóbuszüzemnél 1967-ben már olyan nagy a gépkocsivezető hiány, hogy a sofőrök átlag naponta 9 órát ülnek a volán mellett, s csak 2 napot vesznek ki havi 4, illetve 5 pihenőnapjuk helyett. A buszvezető-hiány miatt a nyári hónapokban a sofőrök 80 százaléka nyári szabadságát sem tudta kivenni, mert a Fővárosi Autóbuszüzem a munkaerőhiány ellenére is biztosítani akarta a fennakadás nélküli autóbuszforgalmat. Szomorú tapasztalatokról számoltak be a IV. kerületi tanács végrehajtó bizottságának ülésén a Fővárosi Kertészet és a Köztisztasági Hivatal képviselői. A parkok karbantartását jelentősen akadályozza az erőszakos rongálás. A pázsitot letapossák, a növényeket összetördelik, s mindez különösen vonatkozik a lakótelepek körül létesült parkokra. Ezekben kicsiny a játszótér, a gyermekeknek nincs megfelelő területük. Ennek következményeképp az újpesti Baross utcai lakótelepen ültetett élősövény például már csak nyomokban található, a pázsitot pedig az idén eddig kétszer kellett felújítani. Felülvizsgálták a budapesti tanácsok az életjáradéki, tartási és öröklési szerződéseket. A felülvizsgálat során kialakult gyakorlat kellő biztosítékot nyújt majd a szerződő felek érdekeinek érvényesítésére. A tanácsok munkatársai ugyanis a helyszínen tájékozódnak a felek személyi és anyagi körülményeiről, meghallgatják a lakóbizottságok egy-két tagját; szükség esetén a szomszédok véleményét is kikérik. A tanácsok figyelme kiterjed a szerződő felek emberi magatartásának vizsgálatára is: nem alkoholista, garázda, összeférhetetlen természetű-e az eltartó. Az elmúlt esztendőben a fővárosban az ipari üzemek 140,3 millió köbméter, a háztartások 84,9 millió köbméter vizet használtak. Egy lakosra 43,296 liter víz jutott. Gázból a háztartások 200,5 millió köbmétert kaptak, a 2785,7 millió kilowatt óra értékesített villamos energiából a háztartások rendelkezésére 577,6 millió kilowattórát bocsátottak. További érdekes adat: 1966-ban a strandokat, uszodákat 2 647 000-en látogatták, a gyógyfürdőkben 6 776 600-an váltottak jegyet. A budapesti házak elől 1 254 000 köbméter szemetet szállítottak el, a Közt isztasági Hivatal 460 különféle tisztítógéppel rendelkezett és a fővárosban 13 947 000 négyzetméter területet mosott, sepert, locsolt. A parkok területe elérte a 9 125 000 négyzetmétert, játszótér pedig összesen 555 (!) volt. A parkokban 1966-ban 303 ezer évelő virágot, 38 ezer rózsatövet, 276 ezer kétnyári virágot, 54 ezer tulipánt, nárciszt és 1 313 000 egynyári virágot ültettek el. A gyermekgondozási segélyről megjelent kormányrendelet életbelépte óta Budapesten jelentősen emelkedett a terhes nők száma — a Fővárosi Tanács egészségügyi osztályához befutott adatok szerint. A terhesgondozók által nyilvántartott aszszonyok száma az év első negyedeben 15 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év hasonló időszakában, a második negyedévben pedig már 23 százalékkal múlta felül a tavalyit. Elkészült a lista, hogy mit és miből mennyit vásároltak a budapestiek az év első felében. A fontosabb élelmiszerek forgalma így alakult: marha- és disznóhúsból, a húskészítményekből, továbbá baromfiból és halból a tavalyinál 356 vagonnal többet értékesített a kereskedelem. Marhahúsból 20 vagonnal kevesebb került piacra, mint tavaly, de ebből nem volt hiány, disznóhúsból azonban általában nem volt elegendő. A baromfiértékesítés 14,4 százalékkal emelkedett, tejből és sajtból nem emelkedett jelentősen a fogyasztás. Ezzel szemben vajból 2,6 százalékos csökkenés tapasztalható, aminek az a magyarázata, hogy az ellátás országosan javult, ezért a vidékiek kevesebbet vásárolnak a fővárosban. A zöldség- és gyümölcsellátás az első fél esztendőben kedvezőtlenebbül alakult a tavalyinál. 1966-ban a zöldségprimőrök 15—20 nappal korábban értek be. A burgonya, a zöldség és gyümölcs forgalma 7 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1966 első félévében. Ami a gyümölcsféléket illeti: almából a raktáron levő készlet csak március végéig volt elég. Eperből, málnából, őszibarackból az ellátás jó volt, cseresznyéből, meggyből, ribizliből és déligyümölcsből viszont — a citrom kivételével — az ellátás nem volt kielégítő. Megnyílt a főváros új színháza, a Pesti Színház, a volt Bartók Színpad helyén. Az átépítés érdekessége, hogy a színház bővítését terjeszkedés nélkül oldották meg, az üvegkupolás előcsarnok és az Aranykéz utca felőli épületrész magas légterét megosztották, s az így nyert emeleten helyezték el az irodákat, öltözőket, kelléktárakat. Az elmúlt év végén Budapest birtokában 1790 villamos, 239 trolibusz, 1296 autóbusz és 433 HÉV-kocsi volt. E járművek férőhely-száma a következőképpen oszlott meg: a villamoson egyszerre öszszesen 153 642-en, a trolibuszon 19 270-en, az autóbuszon 99 873-an , a HÉV-en 41 247-en utazhattak. Fővárosunkban 1358 taxi járt, ebből 990 Pobeda, Warszawa, 212 Moszkvics, 155 Volga és 1 „egyéb" típus. 1966-ban vásároltak 466, kiselejteztek 289 taxit. 161 taxiállomásról 8 633 000 fuvart teljesítettek és — visszautasítottak 204 000 fuvart. A budapesti KISZ-bizottság munkatársai hat nagy fővárosi üzemben vizsgálatot tartottak, hogy tájékozódjanak a 35 éven aluli mérnökök, közgazdászok és technikusok munkakörülményeiről. A hat üzemben 500 kérdőívre 361-en válaszoltak: 80 A Szépművészeti Múzeum grafikai kiállító termében szeptember 30-án nyílt kiállítás „Daumier és a francia karikatúra" címmel. A XIX. századi francia művészet egyik kimagasló mestere, Honoré Daumier (1808—1879) az, aki a karikatúra műfaját a legmagasabb művészi fokra emelte. Gúnyrajzait — kora új grafikai eljárását, a litográfiát alkalmazva — az újságok hasábjain hatalmas példányszámban jelentette meg. Lapjai, ezek a nagyszerű művészi élményt nyújtó grafikák, nemcsak kitűnő technikai felkészültségéről, de csodálatos emberismeretéről is tanúskodtak, a kor társadalmát éles bírálattal illetik, a napi politikai eseményeket kemény kritikával kísérik. A politikai karikatúrák mellett kedveltek voltak sorozatai (Jó polgárok, Párizsi típusok, Házastársi szokások, Fürdőzők, Aktualitások stb.), melyeknek főhőse a párizsi kispolgár nagyképű, fontoskodó, érzelgő és k'ssé esetlen figurája volt. A közönség a kiállításon ez alkalommal közel kétszáz művet tekinthet meg, melyek részben Daumier hatalmas munkásságát illusztrálják, részben pedig a korabeli francia karikatúraművészet néhány jelentősebb mesterének alkotásai. mérnök, 15 közgazdász és 266 technikus. A fiatal mérnökök 57százaléka 2—3000forintot, 13 százalékatöbb mint 3000 forintot keres havonta a válaszok szerint. A közgazdászok 67 százalékának 1—2000 forint, 13 százalékának több mint 3000 forint a fizetése. A technikusok 62 százalékának 1500—2500 forint a havi jövedelme. Arra a kérdésre, elégedettek-e jelenlegi fizetésükkel, a megkérdezettek 28 százaléka igennel válaszolt, 58 százaléka igazságtalannak találta jelenlegi bérét, 14 százalék nem adott választ. Beosztásával a közgazdászok 50 százaléka elégedetlen, a mérnökök közül 76 százalék elégedett a mostani munkakörülményeivel. A vizsgálat adatai szerint a megkérdezett fiatalok 22 százaléka egyszer, 11 százaléka kétszer, 9 százaléka háromszor vagy ennél is többször változtatta munkahelyét. Eddig mintegy 120 fajta kevésbé fontos statisztikai jelentést, illetve nyilvántartást szüntetett meg a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága a felügyelete alá tartozó szerveknél. Most újabb lehetőségeket kutatnak az ügyfelek és a tanácsi dolgozók munkájának megkönnyítésére. A kerületi tanácsok ugyancsak figyelemre méltó javaslatokat tesznek ez ügyben. Újpesten például azt tapasztalták, hogy a tanácshoz forduló lakosok jelentős hányada csak érdeklődni akar, felvilágosítást kér. Ezért úgy vélik, igen gyakran a levélbeni megkeresés is elegendő. Más tanácsoknál a sok magyarázkodás elkerülésére a forgalmasabb osztályok ajtaja előtt táblán kifüggesztik az odatartozó ügyekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Több helyütt az építési osztály előterében tájékoztatók közlik, milyen építkezéshez milyen iratok, papirosok, beadványok szükségesek. Emelkedett Budapesten a telefontudakozók forgalma. Az elmúlt év végén az előfizetők hívószáma iránt 3 448 000-en érdeklődtek és 21 047 000-en tudakolták a pontos időt. Ébresztést kértek 510 000-en, az üzenetközvetítést 25 000-en, a meseszolgálatot 235-000-en vették igénybe. A zenei A-hangot 53 000-en tárcsázták. A főváros egészségügyi helyzetének javulásáról tájékoztatnak a kerületi tanácsok jelentései. A XIII. kerületben például egész Angyalföldre kiterjedőjárványügyi szolgálat foglalkozik a fertőző megbetegedések megelőzésével, s évente mintegy 40 ezer helybeli lakos oltását végzik el. Amióta a diftéria elleni védőoltást alkalmazzák, a torokgyík teljesen ismeretlen. Tíz-tizenkét esztendeje még 7— 800 angyalföldi gyermek esett át évenként szamárköhögésen, az utóbbi években már legfeljebb tízhúsz ilyen eset fordult elő. Daumier: A kikiáltó (kőrajz) 42