Budapest, 1967. (5. évfolyam)

9. szám szeptember - Vedres József — Maros László: Az MTK

— Ez a kislánya lesz, feleségnek túl magas Kolozsvári Grandpierre Emil A mi kis életünk Nem győzök betelni a mi kis életünk elragadó színeivel. Ahova néz az ember, mindenütt megüti a szemét valami feljegyzésre méltó. Budapesti különlegesség, a maga nemében egyedülálló a világon a Filmmúzeum. Nem múzeumi minőségében, hiszen ilyen intézmények más városokban is vannak. Abban különlegesség, hogy ez az egyetlen mozi, ahol a bal oldal jobb oldal és a jobb oldal bal oldal. A néző vesz egy jegyet, megnézi: a bal oldalra szól, az előcsarnok jobb oldalán észreveszi a táblát: — Bal, odamegy, néhány lépcső, néhány fordulat, majd egyszerre a nézőtér jobb oldalán találja magát. Aki ismeri a mozit — eligazodik, az avatatlanok azonban nyugtalanok. Idegesíti őket, hogy jobb oldali jegygyei a bal oldalon ülnek, vagy fordítva. Ha sok az avatatlan, az egész nézőtér költözködik. Az igazgatóság rendkívüli gyakorlati érzékkel úgy igyekszik a bajokon segíteni, hogy szívós munkával hétről hétre szaporítja a bérlők számát. Magát a rendszert egy politikus találta ki, akinek megvolt a jó oka rá, hogy némi zavart keltsen akörül, hogy az ember mikor jobboldali és mikor baloldali. Más. A közönség kiárad a színházból, a koncertteremből vagy az Operaházból. A lábuk, a derekuk, a nyakuk zsibbadt a sok üléstől, a feszült figyelemtől. A tömeg megindul a színházi buszok felé, amelyek kék rendekben állnak, pöfögő vagy hallgatag motorral. Aztán megkezdődik az érdeklődés — ez a tizenkettes Budára megy? Nem, kérem, Pestre. — Ez az ötös Pestre megy? — Nem, kérem, Budára. — A közönség szalad, lógó nyelvvel lohol egyik busztól a másikig, de a végén mindenki megtalálja, amit keres. Mindenki hazaér, lefekszik s reggel üdén, jókedvűen ébred. Ezek a szerencsésebbek. De ott vannak a pechesek, azok szegények beülnek a kocsijukba s úgy ahogy vannak, hazahajtanak, lefeküsznek és másnap csodálkoznak, hogy a nagy színházi vagy zenei élmény után miért ébrednek merev nyakkal, béna derékkal, gémberedett tagokkal? Csakugyan miért? — Azért, kartársak, mert kivonták magukat a kötelező testmozgás alól, amelyben a Fővárosi Autóbuszüzem gondoskodása révén mindenki részesülhet színház vagy koncert után. Mert hazavitték a zsibbadtságukat, ahelyett hogy az egészségre annyira üdvös szaladgálással visszanyerték volna eredeti rugalmasságukat. Megérdemlik a sorsukat. Meg bizony! Más. Palatetős régi villa a Rózsadombon, a tágas telket kerítés veszi körül, pontosabban a kerítés már csak itt-ott látszik, benőtték a bokrok. A tetőszerkezet roskadozik, a palatáblák lecsúsztak, helyükön lyuk, a lyukon át becsurog az eső a padlásra, onnan csendesen tovább szivárog. A lakók értesítik a házkezelőséget, amely kl is vonul haladéktalanul. Serényen folyik a munka, egy hónap sem telik bele, az élősövényt megtizedelték s a régi drótkerítés helyébe új, drótkerítést húztak. — De mi lesz a tetővel, a beázással! — kérdi a járókelő. — Csak mindent sorjában, — hangzik a megnyugtató válasz. Mds. Joggal lehetünk büszkék építészetünk lendületes fejlődésére. Sehol annyi ötlet, mint a mai magyar építészetben. Ahol gáztűzhely van, ott a tervező építész kötelességszerűen gondoskodik nyílásokról, melyeken keresztül a konyha levegője felfrissülhet. Építészetileg kétféle megoldás használatos. A korszerű szakképzettséggel nem rendelkező mérnökök a szellőztető nyílásokat a szabadba vezetik, ami helytelen és értelmetlen. A szabadban ugyanis az ételek illata nyomtalanul eloszlik, következésképpen nem figyelmeztetheti az illatoknak a pirított hagymától a párolt fokhagymáig terjedő változatos skálájával a lakás birtokosait arra, hogy életszínvonaluk napról napra emelkedik. Azok a mérnökök — és számuk szerencsénkre állandóan nő—, akik szilárd ideológiai alapon állnak tudják, hogy az eszmei tartalmat nélkülöző szellőztetés vajmi keveset ér. A főcél a tudatosítás. Ezt már a közönség is kezdi megérteni, egyre erősebb az alulról jövő nyomás, hogy minél több házat lássanak el konyhaszagszolgáltató réssel. A hatóságok igyekeznek a kérésnek eleget tenni. Miért nem vigyáz jobban a minőségre ?! Minek! Nem exportra készül! . . . Kallus rajza VASVÁRI ANNA NŐI DOLGOK - Ugye megcsinálod a matekom ? . . .