Budapest, 1967. (5. évfolyam)

9. szám szeptember - Vedres József — Maros László: Az MTK

A főváros életéből Rádió és televfzióvárost építenek a III. kerületi Arany-hegyen és környékén. Az Építésügyi Minisz­térium, a Főváros Tanácsa és a Magyar Televízió együttes pályázatán 11 pályázó kapott díjat. A tele­vízió előzetes becslések szerint húsz, a rádió pedig mintegy tíz hektár területet foglal majd el. Ennek 15 százalékát beépítik, a fennmaradó részen pedig a közlekedési útvonalakon kívül két, egyenként 400 kocsi parkolására alkalmas terület kap helyet. A központi irodaházban működnek majd a Magyar Rádió és Televízió irányító szervei, a műsorosztály, s itt épülnek fel a tanácstermek, könyvtárak, film-és magnószalag archívumok, filmvetítők és lehall­gatóhelyiségek. A televízió stúdióközpontját az egyik épület tetőteraszán helyezik el, ugyanitt kap­nak helyet a helyszíni közvetítéseket lebonyolító mikrohullámú berendezések. A szociális intéz­ményekkel is ellátott rádióváros parkjait úgy ter­vezik, hogy a tv külső filmfelvételeket is tudjon ott készíteni. * * » Az Út- és Vasúttervező Vállalat mérnökei a Ferihegyi repülőtér korszerűsítésének tervein dol­goznak. Elkészült a minden igényt kielégítő Cate­ring fedélzeti étszolgálat konyhájának és a hozzátar­tozó kiegészítő létesítményeknek a terve. Az új konyha teljesítménye napi kétezerháromszáz Cate­ring tál lesz. Tervezik az üzemanyagraktár bővítését, egy új meleghangár és tűzoltóépület emelését és készül a repülőtér előtti új autóparkoló terve. Ehhez csatlakozik egy fedett várócsarnok az autó­buszok utasai számára. * * * Ebben az esztendőben, az 1967—68. évi tanév­kezdésig a kerületi tanácsok több mint tízmillió forintot költenek a tantermek rendbehozatalára, az iskolaépületek karbantartására. AzV. kerületben például a Szent István téri általános iskola tanulói a környék más iskoláira szétosztva kezdik atanévet, mert Iskolájuk nagyjavítása csak 1968-ra fejeződik be. Kőbányán a honvédség sietett a kivitelezők se­gítségére: a MÁV telepi és a Salgótarjáni úti iskolák kifestését a budapesti katonafiatalok vállalták társa­dalmi munkában. * * * 35 millió forintot költenek 1968-ban a Belváros üzleti negyedének rekonstrukciójára. A Váci utca — Vörösmarty tér—Bécsi utca—Martinelli tér—Vá­rosház utca—Kossuth Lajos utca és Kígyó utca által határolt területen négy év alatt akarják felújítani a közműveket, az útburkolatot, a lakóházakat és a portálokat, s beépítik a foghíjtelkeket. Jövőre le­bontják a Martinelli tér 6. számú földszintes üzlet­házat, mert a Petőfi Sándor utcát ezen a szakaszon kiszélesítik. Valószínű, hogy ugyancsak jövőre már sor kerül a Petőfi Sándor utca 17. és a Városház utca 20. számú házak bontására is, ha a posta a le­bontott házak helyén megkezdi a belvárosi táv­beszélő központ építését. * # * A XIX. kerületi Tanács ülésén a kerület szakor­vosi rendelőjének igazgató főorvosa elmondta: az intézet nemcsak a kerület, hanem az Üllői úti lakó­telep, továbbá 19 peremközség — összesen mint­egy 130 ezer ember — orvosi ellátásáról gondosko­dik. A tavalyi betegforgalom több mint egymillió volt. * * * A főváros 1966 —67-es színházi évadjának fő számadatai: 69 bemutató volt Budapesten, négy és félezer előadást tartottak két és fél millió néző előtt. A Vígszínház előadásait ebből 344 ezren, az Ódry Színpadot 61 ezren látogatták. Tájelőadásai­val együtt hasonlóan magas látogatottságnak örven­dett az Állami Bábszínház, a Fővárosi Operett és a József Attila Színház. A legtöbb előadással a Fővá­rosi Operettszínház rukkolt ki: 370-szer húzták fel a függönyt. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatán az idén 3094 pedagógusjelölt fejezte be tanulmá­nyait. Az új diplomások 3603 munkahely közül választhattak. A Művelődésügyi Minisztériumban elmondották, hogy a pályázatokat elbíráló-elosztó bizottsági üléseken 2516-an vállaltak állást. * * * Az Egyesült Izzóban július 1-én búcsúztatták Pióker Ignác Kossuth-díjas gyalust nyugalomba vonulása alkalmából. A 15-szörös kiváló dolgozót a gyár vezetősége, pártbizottsága és az üzem dol­gozói köszöntötték. * * « 28 491 nyolcadik osztályos diák közül a gimná­ziumokban az idén 8667 tanuló jelentkezését fogad­ták el, a szakképesítést nyújtó középiskolákba pedig 7967 első osztályost vettek fel. A gép- és gyorsíró iskolákban 1800 diák tanulhat tovább, a szakmun­kástanulók részére pedig Budapesten több mint 22 ezer hely áll rendelkezésre — de ennek alig 80 százalékát sikerült csak betölteni. • * * Sok vita előzte meg a Mátyás-templommal szem­ben a Szentháromság tér 7—8. számú saroktelek beépítési tervét. A döntés: ennek a háznak is magas teteje lesz, a tetőtérben műteremlakásokkal. A földszint beugró árkádszerű részén lesznek majd az üzletek, az idegenforgalom, a népművészet és az iparművészet boltjai. A templom mellett, az illet­ményhivatal romos épületében szálloda építését kezdik meg 1968 elején. Az új hotel a korszerű építkezés és a műemlék hatásos ötvözete lesz. A munka során felszínre került egy gótikus kút és az egykori domonkos-kolostor kerengőjének fal­maradványa. Ezeket meghagyják, s föléjük építik t szálló éttermét, presszóját és bárját. * * * 779 lakást adtak át az esztendő első öt hónapjában a fővárosban, s ez valamivel meghaladja a tervezet­tet. Az éves előirányzat Budapesten 6574 lakás, s a jelek szerint ezt teljesítik is. Á múlthoz viszonyítva jelentős változás: tavaly már nem adtak át fürdő­szoba nélküli lakást, s egy év alatt megháromszoro­zódott a villanyboylerek száma. Csökkent az egy­másfél szobás lakások aránya, nőtt a két-két és fél szobásoké. Ez utóbbiak részesedése 8 százalékról 12 százalékra emelkedett. * * * Hantos János, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyet­tese résztvett a Koppenhágában tartott ünnepsé­gen, amely a dán főváros 800. évfordulója alkalmá­ból zajlott le. Hantos János elmondotta, hogy több olyan főváros képviselőjével ismerkedett meg a magyar küldöttség, amely fővárosokkal Budapest­nek még nincsen kapcsolata. Több főváros vezetője kifejezte szándékát, hogy á jövőben baráti viszonyt óhajt kiépíteni a magyar fővárossal. A koppenhágai tanács elnöke elmondotta, hogy jövőre ismét várják a magyar küldöttség látogatását, de addig is hasznos lenne újabb lépéseket tenni a két főváros életének kölcsönös bemutatására. Elhangzott a javaslat, hogy rendezzünk Budapesten Koppenhága kiállítást, a dán fővárosba pedig vigyük el az idén Helsinkiben és Stockholmban nagy sikert aratott Budapest kiál­lítást. * + * A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság meg­vizsgálta a budapesti üzemek egészségügyi helyze­tét. Megállapították, hogy az utóbbi időben az ipar nagyobb összeget fordított a munkakörülmények biztonságosabbá tételére, s általában javult az együttműködés az üzemi vezetők és az egészség­ügyi szervek között. Ennek köszönhető, hogy az el­múlt öt évben csaknem a felére csökkent a főváros­ban a foglalkozási megbetegedések száma. A múlthoz képest jóval kevesebb a súlyosan veszélyes ólom­mérgezés és sikeresen küzdenek a szilikózis ellen is. Amire a jövőben is nagy, sőt, az eddiginél még na­gyobb gondot kell fordítani: a kötőhártyagyulladás. A vizsgálat a továbbiakban megállapította, hogy a fővárosi üzemekben az orvosok 68 százaléka főál­lásban látja el munkáját, míg 1961-ben ez az arány csak 45 százalék volt. Ennek ellenére általános véle­mény, hogy nem elég az orvos és sok az elöregedés. * * * Új módszerrel vizsgáltatta meg a VIII. kerületi Tanács a kezelésében levő 82 intézmény épületeinek műszaki állapotát. Az értékelés során hibapontot kaptak az épületek, s minél magasabb számok gyűl­tek össze, annál időszerűbb a tatarozás. Tíz épület kapott több mint 220 hibapontot, ezeknél teljes felújításra van szükség. 33 épület pontszáma nem éri el ugyan a 220-at, de ezek is komolyabb karban­tartásra szorulnak. A 90-nél kisebb hibapontszámú csoportba 22 épület került, ezeken legfeljebb egy­két kisebb javítást kell elvégezni. Az új módszerű vizsgálat alapján készítik el a kerület távlati felújí­tási tervét. A legrosszabb állapotban levő tíz épü­let felújítására több mint 23 millió forintot irá­nyoztak elő. * * * Új épületet kap az 1. számú Szemklinika. A ter­vek jóváhagyás végett szeptemberben kerülnek az Egészségügyi Minisztériumhoz. Az épület helyéül a Balassa utca 4. és a Tömő utca 25. számú házak lebontásával megürülő, a Pszichiátriai Intézet és Neurológiai Klinika közvetlen szomszédságában levő telket jelölték ki. * * * Az I. kerületi Házkezelési Igazgatóság kísér­letképpen újítást vezetett be. A javítási munkával megbízott dolgozó munkája elvégzése után véle­ménykutató lapot hagy. Árra kérik a bérlőket, hogy ezt a kutatólapot töltsék ki, küldjék el a HKI-nak, s ilymódon közöljék, elégedettek-e a munká-. val és a munkavállaló magatartásával. Amennyiben a kísérlet beválik, a kerület valamennyi házkezelő­ségénél bevezetik. * # * Három nemzedék igazította óráját a Múzeum körúti ingaórához, amely az ELTE természettudo­mányi karának bejárata mellett mutatta a buda­pestieknek a pontos időt. A százéves óraszerkezet megkopott, annál is inkább, mert precíz alkatré­szeit erősen rongálják az épületet, s a járdát ráz­kódtató járművek. Áz órát most ismét felújították, nemcsak alkatrészeit cserélték ki, külsejét is ara­nyozták, ezüstözték, s ismét megbízható pontos­sággal mutatja az időt. A megengedhető differencia változatlanul heti 1 —2 másodperc késés vagy sietés. Az óra megmentése Nemeskéry Ferencnek, az egyetem főgondnokának köszönhető, mert ami­kor szóba került, hogy az öreg időmérőt esetleg nyugdíjba küldik és múzeumban állítják ki, inkább vállalta, hogy helyrehozatja, csak hogy Budapest kedves, régi színfoltja a helyén maradjon. * # * A zene ifjúsági világszervezetének, a Jeunesses Musicales-nak a javaslatára a Montreali Világkiállí­tás szervezői elhatározták, hogy az EXPO 67 láto­gatóinak bemutatót tartanak a mai muzsikusnevelés metodikájáról. A választás a Budapesti Zeneművé­szeti-Főiskolára esett — tizenöt növendék utazott Montreálba egy énektanárnő vezetésével, hogy a szorosan vett lapról olvasási metóduson kívül né­hány szóló- és kamaradarab előadásával illusztrál­ják, mennyire segíti a hangszeres zenetanulást a Kodály-iskola, a két évtizede szorgalmazott relatív szolmizálás. * * * A budapesti munkásság foglalkoztatási és szoci­ális helyzetét megvizsgálva a főváros illetékesei megállapították, hogy az utolsó három évben a munkaképes korú budapesti lakosság száma évente csupán 10—11 ezerrel nőtt, ami az évi egyszázalé­kos gyarapodást sem éri el. A munkaképes kort el­érő fiatalok jelentős hányada nem áll munkába, mert tovább tanul. Ugyanakkor a nyugdíjas korúak aránya évente 3—3,5 százalékkal emelkedik. A múlt esztendőben Budapesten körülbelül 5000 dol­gozó ment nyugdíjba, s mivel a tovább tanuló fiata­lok száma is emelkedett, a budapesti munkaerőfor­rás nem bővült. Amíg a korábbi években átlag 7—8 ezer üres munkahelyet tartottak nyilván a főváros­ban, addig ez év májusában az üzemek, vállalatok 13—15 ezer betöltetlen állást jelentettek be. 44

Next

/
Thumbnails
Contents