Budapest, 1967. (5. évfolyam)

9. szám szeptember - Vedres József — Maros László: Az MTK

Az 1963. évi KK .-győztes MTK csapata ... ... és a közönség csapat nyomdokain járva visszakerül a sportág élmezőnyébe. Miként a kézilabdázók, a férfi kosárlabda együttes is a Budapest bajnokság I. osztályában szerepel. A szakosztály, s egyben az egyesület igazi büszkesége a női kosárlabda-szakosztály, amely hat éven át sorozatban bizonyult az országban a sportág legjobb női együttesének. Eközben — több éven át — az Európa Kupában is képviselte a magyar színeket, s 1963-ban érte el legszebb sikerét: a negyedik helyet. Ebben a szakosztályban a több mint 150-szeres válogatott Kovács Kati a karmester, aki ilyen sorozattal egyedül áll a női sportok történetében. Mellette az egykori atléta, Hegedűs Györgyi az együttes igen ponterős játékosa. Jól illeszkednek a rutinos játékosok közé a fiatal Elekes, Fehér és a többiek, akiknek szorgalma, jó küzdőszelleme is részes volt abban, hogy az MTK több alkalommal elnyerte a Magyar Népköztársasági Kupát is. A felszabadulás után Bukovi Márton volt az, aki nagy tudásával, edzői képességeivel kialakította a felszabadulás után remek sikereket elért labdarúgó-csapatot. Érdeme, hogy a régi MTK-stílus modern változatát teremtette meg, s ezzel új színt hozott egész labdarúgásunkba. A fiatal tehetségek egész sorát: Hidegkútit, Sándort, Lantost, Palotást, Zakariást, Gellértet és a többieket, nagyszerű csapatmunkára nevelte. Hosszú éveken át ez az együttes egyike volt az ország legjobb csapatainak, amely a különböző nevek alatt 1951-ben, 1953-ban és az 1957/58-as bajnoki évben szerezte meg a bajnoki címet. Eközben két alkalommal a Középeurópai Kupa győztese is lett, s legnagyobb sikereként a Kupagyőztesek Európa Kupájában a legjobb négy között kiverte a skót Celtic együttesét, azonban Belgiumban már — két mérkőzésen — nem sikerült a KEK-győzelem kiharcolása: balszerencsés körülmények között mindössze egy góllal maradt alul az MTK a portugál Sporting Lissabon csapatával szemben. Ez a sikertelen döntő a csapat szétesését vonta maga után. 1965-ben Lakat Károly vezetésével megkezdődött az együttes átszervezése. Az új játékosok beépítése és csapattá kovácsolása nem ment zökkenők nélkül, de az 1967-es évben Hidegkúti Nándor — a jó alapokon elindított munka továbbfejlesztéseként — harcos, jó küzdőszellemű, s a 4 —3 —3-as játékrendszert helyenként jól alkalmazó csapattá erősítette az MTK-t. Az ökölvívó szakosztály történetében Papp László háromszoros olimpiai bajnok neve is szerepel, aki 1963-ban — a jubileumi esztendőben — a Bp. Bástya színeiben eltöltött évekről így nyilatkozott: „Annyira tartom magam MTK-istának, mint Vasas-versenyzőnek. A BVSC-n kívül erre a két klubra emlékezem vissza a legszívesebben." Kívüle több neves versenyző szerzett e klub színeiben magyar bajnokságot, így Horváth István, aki sorozatban négy éven át bizonyult súlycsoportja legjobbjának. Olimpiai bajnokságot Török Gyula, az egykor népszerű, de időközben sportszerűtlenségei miatt eltűnt „Béka" nyert, 1960-ban, Rómában. A szakosztály egyébként nagyon nehéz időszakokat élt át: olyan eset is adódott, hogy hat válogatott versenyzője ellenére a csapat kiesett az NB I-ből. Versenyzői azonban hűségesek maradtak a kék-fehér színekhez, s visszaküzdötték magukat az élvonalba. Példamutató versenyzőik sorában Fekete Pál és Szénási Ernő ragadták magukkal a szakosztály többi tagját, s Szénási és Gula az Európa-bajnokságokon a bronzérem kivívásával bizonyították kiváló képességeiket. Mind a férfi, mind a női röplabda csapat az NB II-ben vívja harcát a felkerülésért. A két megfiatalított gárda szereplése elé a klub berkeiben bizakodással tekintenek, hiszen a múlt évi bajnokságban csak 1 — 1 ponttal szorultak a bajnok mögé. A 64 fekete-fehér mező — a sakk — sportjában a felszabadulás óta mindig az élvonalban szerepel a nagymúltú egyesület. Ebben nagy része van Kőberl Ferenc mesternek, a sikerek fő szervezőjének, s a tehetséges Lengyel Levente nemzetközi mesternek, aki nagy nemzetközi viadalok egész során ért el kiemelkedő eredményt. Elég nagy a visszaesés az MTK-ban az „erős emberek" sportjában, a súlyemelésben. A felszabadulás előtt is működött szakosztály azért nem tudott megerősödni, mert tehetséges fiataljai nem maradtak sokáig a szakosztály keretében, s felcserélték az egyesület színeit. Pedig itt nevelődött Tóth Géza is, aki — mint a Szombathelyi Haladás versenyzője — világbajnoki címet vívott ki magának. Hosszú évek után 1966-ban már az OB I-ben szerepelt a női torna-szakosztály, amely néhány tehetséges fiatal versenyzőjével vívta ki feljutását. Egyelőre mint középcsapat szerepel az MTK női együttese, de remény van arra, hogy az utánpótlás megerősödésével javít majd jelenlegi pozícióján. A „vizes sportok": az úszás és a vízilabda új alapokra tért az egyesületben. A felszabadulás után az élvonalban szerepelt vízilabda együttes az OB II-ben játszik, s az év elejei erősítésektől és az edzőváltoztatástól azt remélik az egyesületben, hogy előbb utóbb visszakerül ez a csapat is az első osztályba. Nagy hagyományok őrzője a vívó-szakosztály, amelyben egykor Fuchs Jenő szerzett négy olimpiai bajnoki címet. A jelenlegi legütőképesebb fegyvernem képviselőjeként a női tőrcsapat küzd az OB I-ben, s a középmezőnyben foglal helyet. A szakosztály vezetői előtt az a cél lebeg, hogy a többi fegyvernemben is előrelendítsék az alsóbb osztályokból az MTK vívócsapatait a sportág élvonalába. * Ez volna hát az MTK patinás múltja, biztató jelene. És a jövő? Minden jel arra mutat, hogy a sokat hányatott fővárosi nagyegyesület hajója nyugodt révbe érkezett, amióta a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezete vette át az irányítását. Mérkőzésein mind több régi és új MTK-szurkoló vesz részt és buzdítja a kék-fehér színek reprezentánsait. Ami hosszú éveken -talán évtizedeken keresztül hiányzott, most megvalósult: ismét tömegei vannak a nagvmúltú egyesületnek. 43 Az MTK fennállásának 75. jubileumi esztendejében sok régi játékos látogatta meg az egyesületet. Sas Ferenc, a Közép-Európa válogatott jobbszélsője, (Salamon Béla és az ötvenháromszoros magyar válogatott Bíró Sándor között ül) a tengeren túlról érkezett a jubileumi ünnepségre