Budapest, 1967. (5. évfolyam)

9. szám szeptember - Szabó László, dr. Huszár István, Guba Béla írásai

Ré^i glaubersós kút a kórház parkjában Óránként 2] ezer liter 49 fokos thertnálvíz ömlik kihasználatlanul a csa'O'iiáhj gyobb része él városokban, és az életszínvonal növekedésével mind nagyobbak a kommunális szükségletek, a fürdő szolgáltatás terén is. A gyógyintézeti ágyak számának tervezése a beruházási lehetőségek és a szükségletek összevetésén alapszik. A szükségleteket a jelenleg meglevő hálózat kihasználtságának fokából, a társadalmi biztosítás várható kiterjedéséből (a biztosítottak a gyógyintézetet gyakrabban veszik igénybe), a várható életkor alakulásából (az idősebbek gyakrabban kerülnek gyógyintézetbe), és az egyes intézeti osztályokon nyilvántartott betegek számából lehet megállapítani. A számításnál figyelembe kell még venni, hogy az orvostudomány haladása révén az átlagos ápolási idő hogyan alakul. Jelen esetben, amikor nem általános gyógyintézet létesítéséről van szó, a beruházási lehetőségek és a szükségletek összevetéséhez a helyi adottságok, más szóval az adott gyógyvizek felhasználási feltételeinek hozzávetése is szükséges. A gyógyfürdőre jellemző mutatószámok nagyságának — a szükségleten belül is — határt szab a gyógyvizek felhasználható mennyisége. A számításokat itt mellőzve, a fürdőkórház maximális teljesítőképessége 1750 fő nap lenne, melyből 1200 fő termálfürdőben, 550 fő pedig sósfürdőben nyerhetne kezelést. Figyelembe véve, hogy a gyógyfürdő teljesítményének kb. 40%-át kórházi kezelésre beutalt, 60%-át pedig ambuláns betegek igénylik, így 480 ágyas reuma osztály és 220 ágyas nőgyógyászati osztály létesítése volna szükséges. Természetesen, tisztában kell lennünk azzal a passzív tényezővel, amely a fürdőkórház létesítésével szemben igen súlyosan esik latba; mégpedig azzal, hogy fővárosunk általános kórházi ágyhiánnyal küzd. Ezzel szembeállítva vizsgáljuk meg azokat a tényezőket, amelyek a fürdőkórház létesítése mellett mint aktív tényezők hatnak: A Tétényi úti kórház főbejárata 1. A közel egy évszázadon át működő, soksok ezer embernek gyógyulást hozó Erzsébet Gyógyfürdő hírneve, amely ma is elevenen él mind a köztudatban, mind a magyar szakirodalomban. 2. Az üzemelő termálkút vízhozamából 1 400 000,— Ft népgazdasági érték megy veszendőbe (folyik el a csatornán) évenként, s ennél még nagyobb az a forintban nem mérhető erkölcsi veszteség, ami fővárosunkat éri azáltal, hogy a gyógyászati célokra kiválóan alkalmas gyógyvizet nem használjuk fel, ugyanakkor más gyógyintézetekben nehézkesen és drágán hálózati vízből állítunk elő a baineotherápia számára meleg fürdővizet. 3. A terület rendkívüli balneológiai értéke, mivel az egyetlen hely, ahol együtt megtalálható a termál- és a keserűvíz. 4. A nagyon jó klimatikus viszonyokat biztosító, nagy kiterjedésű és jó növényzetű terület. 5. A megnövekedett társadalombiztosítás aránya, melynek folytán egyre többen veszik igénybe a gyógyfürdőket. 6. A fővárosnak vannak ugyan üzemelő gyógyfürdői és fürdőkórházai, de kizárólagos fürdőkórháza, amely saját céljára szolgáló gyógyfürdővel rendelkeznék, mindezideig nincs, holott arra a gyógyító tevékenység hatékonysága szempontjából rendkívül nagy szükség lenne. 7. Városrendezési szempontból a gyógyfürdő szerves részét képezhetné a modern városrésszé kiépülő Kelenföldnek. A forrás tájjellege környezet-építészeti szempontból is nagy mértékben kiaknázható. 8. Végül: vannak betegségek, melyeket ma sem lehet csupán gyógyszeres kezelés révén megszüntetni, hanem balnec therápiás kezelést igényelnek. Ez sürge tőén indokolja a fürdőkórház létesítését. A Tétényi úti gyógyfürdő egy láncszem lenne „Budapest Fürdőváros" kiépítésében, de a főváros határain túl is hozzájárulhatna az ország kevésbé ellátott részeinek a kielégítéséhez. És nem utolsó sorban idegenforgalmi érdekek is szerepet játszanak abban, hogy fejlesszük gyógyfürdő hálózatunkat. A Tétényi úti kórház — a volt Erzsébet Gyógyfürdő—, mely egyedül áll különleges keserű-sós gyógyvizével, és a vele oly szerencsés módon párosuló, ugyancsak nagy gyógyértékű, kénes jellegű termálvizével, rendkívül kedvező fekvésével, nagy parkjával, ősi fáival és a távlati fejlesztésre is lehetőségeket nyújtó nagy területévül mindenképpen hivatva van arra, hogy mint nőgyógyászati és reumafürdő, az őt meg illető helyet foglalja el a balneotherápiában. 2'