Budapest, 1967. (5. évfolyam)

9. szám szeptember - A címlapon: A Margitszigeten. Kántor Géza felvitele (A „Budapest" fotópályázat anyagából)

őrőrs, HKI-iroda stb.) kapnak helyet. Délre vendéglőbisztró, két szupermarket és szolgáltatóipari üzletház nyílik. A terven kijelölt parkolóhelyek mintegy 1200 gépkocsi elhelyezését biztosítják. A terület rekonstrukciója természetesen jelentős út és közmű felújítást, sőt, sok esetben új hálózat létesítését teszi szükségessé. Az első ütem teljes beruházási költsége közel egy milliárd forint, teljes felépítése öt-hat év alatt várható. Sor kerül a tervezési terület további részének beépítésére és a közintézmény-központ kialakítására. Nagyobb távlatban Óbuda rekonstrukciója a jelenlegi tervezési területen túlnyúlik és folytatódik. A Zsigmond tértől a Bogdáni útig, valamint a Duna és a Bécsi út közötti területen — beleértve a jelenlegi tervezési területet is — 20 ezer lakásos városrész alakítható ki a bontásra kerülő lakóépületek és a jelentéktelen ipari üzemek megszüntetése után. Közelebbi távlatban — már a IV. ötéves tervidőszakban — kívánják megkezdeni a kerület másik nagy lakótelepének, a békásmegyerinek építését. Ez a városrész is — a kerületközponthoz hasonlóan — mindazokkal a természeti és táji adottságokkal rendelkezik, amelyek ideális lakóhely kijelölésére alkalmassá teszik. Ugyancsak e mellett szól más területeknél gazdaságosabb közművesíthetősége is. Vízzel a Duna közelsége miatt, gázzal a terület szélén haladó földgáz körvezetékről jól ellátható, csatornázása pedig terepadottságai következtében oldható meg gazdaságosan. A belső városrészektől, munkahelyektől való távolságát csökkenti a szentendrei HÉV gyorsvasúttá alakítása, és a 11-es út átépítése a Bogdáni úti felüljáró létesítése — következtében lerövidülő utazási idő, ami_ egyébként előfeltétele a lakótelep megvalósításának. A Szentendrei út mentén fekvő, nyugatról hegyektől körülölelt régi falu területén tervezett lakótelep a főváros egyik legnagyobb egységesen épített, teljes egészében házgyári elemekből készült lakótelepe lesz. A területen kezdetben 10—11 ezer, később — a község avult, bontásra érett mintegy 900—1000 lakásának felszámolása után — 14—15 ezer lakás elhelyezését tervezik. A kialakítandó lakótelepen 54—55 m2

átlagos lakás-alapterület mellett zömmel többférőhelyes — kb. 40%-ban öt-hat, 10%-ban nyolcférőhelyes — lakást kívánnak építeni. A területre 1965-ben kiírt tervpályázat egyik első díjas terve — Kovács Balázs, Mező Lajos, Vojnits István munkája — azt javasolja, hogy a lakótelepet a Szentendrei út mindkét oldalára telepítsék. Ez a megoldás lehetővé tenné, hogy először a Duna és a Szentendrei út közötti terület épüljön be — s így első ütemben csupán 40—50 lakás bontása válna szükségessé —, majd a Szentendrei úttól nyugatra fekvő mai község területe — a Fő térig — kerülhetne beépítésre. A békásmegyeri lakótelep felépülése után a kerületben további lakótelep elhelyezését tervezik; erre a célra a temető felett, az Óbudai vasútállomástól nyugatra fekvő Aranyhegy környékét jelölték ki. Ugyancsak ide kívánják telepíteni a közeljövőben — még a lakótelep megvalósulása előtt — a Televízió új székházát, majd pedig egy modern sport-Úbuda rendezési terve a budai hegyek felől nézve. Tervező: Mező Lajos. Közlekedési tervező: M. Gremsperger Ilona. kombinátot is. Mindezeknek a létesítményeknek korszerű egymásmelletti elhelyezésére és a terület rendezésére vonatkozó javaslatokat azok a részletes-rendezési tervek tartalmazzák, amelyek a közelmúltban a területre kiírt tervpályázatra készültek. A lakóterületeken kívül a római-parti üdülőterületre is készült rendezési terv. A Rómaipart üdülési és sportközponttá alakítását a sekély víz és a kavicsos-homokos part közelében levő füves terület teszi alkalmassá. Ez vetette fel a mintegy öt kilométer hosszú partsáv rendezésének gondolatát. Amellett a fejlesztés tervszerűbbé tételének érdekében javaslatba került a Római-parti Intézőbizottság létrehozása. Feladata lenne a Római-part fejlesztési tervének a népgazdasági tervekkel való koordinálása, a tervek véleményezése, a végrehajtás ellenőrzése és a Római-part rendeltetésszerű használatának biztosítása. Az üdülőterület nagyobb arányú kiépítésére majd csak az árvízvédelmi gát helyének végleges meghatározása után kerülhet sor. Az eddigiek során főként a tervezett lakótelepekről és azoknak a területeknek fejlesztéséről volt szó, amelyekre már rendezési terv készült. A kerületnek azonban az említetteken kívül vannak olyan felújítandó létesítményei, területrészei, melyeknek korszerűsítését, rendezését a kerületre 1963-ban készített fejlesztési terv tartalmazza. A terv felvetette, hogy a ma rendkívül elhanyagolt állapotban levő Nagyszombat utcai amfiteátrumot nyaranként korabeli környezetben görög, római tragédiák és komédiák színrevitelére tegyék alkalmassá. Javasolta az óbudai régi temető területének — amely csúszós talaja miatt beépítésre alkalmatlan — parkosítását, a Bécsi út mentén levő, felhagyott téglagyári gödrök feltöltését és erdősítését. Ugyancsak erdősítést javasolt a Rókahegy és Péter-hegy kopár hegyoldalain. Foglalkozott a terv az Üröm-hegy és környéke, valamint a Mátyás-hegyi barlang és környéke természetvédelmi területté való nyilvánításával. Az előbbi különleges növényzete, az utóbbi geológiai jelentősége miatt érdemel figyelmet. A terv végül utal arra is, hogy a hajógyári sziget egész területét zöldterületté alakítsák, hivatkozva Budapest általános rendezési tervére, ami a gyár vidékre telepítése után a szigetet a Margitszigethez hasonló pihenőparkká kívánja alakítani. (Ez a terv természetesen csak nagyon hosszú távlatban valósítható meg). Mindezek a tervek azt mutatják, hogy a III. kerület fejlesztése túlnyúlik a kerület határain és a kerületi érdekeken. E városrész fejlesztése Budapest fejlesztésének, világvá_ rosi szintre való emelésének szerves része. Felhasznált irodalom: Budapesti séták. (Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal kiadványa.) He/m Ernő: Városrendezésünk fejlődése Óbuda városrendezési tervének tükrében. (Városépítés 1965. 3. sz.) Krúdy Gyula: Pest-Budai séták. (Újságcikkek.) Magyarország Útikönyv. Óbuda. (III. ker. Tanács V. B. kiadványa 1967.) Preisich Gábor: Budapest városépítésének története II. kötet. S»klóssy László: Hogyan épült Budapest? Az Árpád-hídfő környékének kiképzési terve. Mező Lajos rajza