Budapest, 1967. (5. évfolyam)

1. szám január - Válasz interpellációnkra

AZ ILLETÉKESEK VÁLASZOLNAK interpellációs kérdéseinkre Kérdés: Mit tett és mit tesz a főváros az életveszélyes lakások felszámolása érdekében? Válasz: A budapesti lakásállomány egy része életveszélyes állapotba került az el múlt években és ennek felszámolása igen nagy gondot jelent a Fővárosi Tanács számára. Az életveszélyes lakások nagy számának több oka van. Egyik oka, hogy az állami tulajdonú —tehát HKI kezelésben levő — épületek egy része elavult, életveszélyessé vált. Hogy ez mennyire így van, annak bizonyítására az alábbi adatokat ismertetjük. 1860-ban és az ezt megelőző években 10 808 lakás épült 3,2% 1868—1890-ig 49 759 lakás épült 14,6% 1891—1915-ig 139 070 lakás épült 40,7% Már ezek a számok is bizonyítják, hogy az állami tulajdonban levő épületekben több tízezer olyan lakásunk van, amely 100 éves, illetve ennél öregebb, és nyilvánvalóan ez az oka, hogy az életveszélyes, tönkrement lakások száma évről évre növekedik. Az életveszély kialakulásának másik oka, hogy a magántulajdonban levő lakások és lakóépületek (kb. 200 000 lakossal) nagy része életkorát tekintve szintén elavultnak tekinthető. Súlyosbítja a helyzetet, hogy ezek tekintélyes százaléka már az építés idején használt építési anyag felhasználásával épült és így az élettartamuk jóval rövidebb. Ezeknek az okoknak együttes eredményeképpen alakult ki az a súlyos helyzet, amely ma a fővárosban az életveszélyes lakásokat illetően fennáll. Megemlítem még, hogy a Házkezelési Igazgatóság nyilvántart 25 000 lakást, amelyeket műszaki állapotuk miatt úgynevezett gazdaságtalan felújítási kategóriába sorolt, magyarul ezeket a lakásokat már nem szándékozik teljes felújításban részesíteni, csak karbantartásban. Az építési hatóságok az életveszélyes lakásokat három: a), b) és c) kategóriában tartják nyilván. A b) kategóriába azokat az életveszélyes lakásokat soroljuk, amelyeknek ugyan súlyos műszaki hiányosságaik vannak, de ez lokális és az épület még helyreállítható. A c) kategóriába pedig azokat az épületeket, amelyekben ugyan közvetlen életveszély nem áll fenn, de a lakások egészségtelenek, vizesek, emberi lakás céljaira éppen ezért alkalmatlanok, vagy a városrendezés, a városfejlesztési feladatok útjába állnak, és mindezeken felül teljes felújításuk is gazdaságtalan. Az a) kategóriában tartjuk nyilván viszont azokat az életveszélyes épületeket, amelyek minden szempontból reménytelenek, műszaki állaguk teljesen tönkrement, emberi lakás céljaira alkalmatlanok, vagyis egyértelműen le kell bontani és szanálni kell azokat. Súlyosbítja a helyzetet évről évre az a körülmény, hogy a c) kategóriából is egyre több lakás kerül át az a) kategóriába. Az építési hatóságok pontos nyilvántartást vezetnek az életveszélyes lakásokról. Amikor egy épületnél vagy lakásnál olyan jelenségek mutatkoznak, hogy az életveszély gyanúja forog fenn (födém leszakadás, falkidőlés stb.), az építési hatóságok rögtön megteszik a szükséges intézkedést a közvetlen veszély elhárítására. Ha állami tulajdonban levő lakásról vagy épületről van szó, akkor a HKI-t kötelezik az életveszély elhárítására, az épület megfelelő kidúcolására, hogy az közvetlen életveszélyt a benne lakókra ne jelentsen. Magántulajdonú lakás vagy épület esetén az ingatlan-tulajdonost kötelezi az építési hatóság először a közvetlen életveszély elhárítására, ennek megtörténte után a felújítási munkák elvégzésére. Amennyiben a magántulajdonos a hatósági kötelezésnek nem tesz eleget, az építési hatóság maga végezteti el az életveszély elhárítási munkát, soron kívül, és ennek költségét utólagosan a tulajdonosra hárítja. Külön kategóriát jelentett a fővárosban a barlanglakások felszámolásának problémája. A XXII. kerületben, Budafokon és Nagytétényben a régi kőbányák területén többszáz lakás, úgynevezett barlanglakás alakult ki. Vagy úgy, hogy a teljes lakást a puha mészkőbe vájták, vagy úgy, hogy a lakásnak csak a hátsó szobái voltak barlangszerűen kialakítva és előtte egy konyhát, vagy egy más helyiséget építettek fel. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága intézkedett a barlanglakásokfelszámolásáról és évenként rendszeresen foglalkozik az életveszélyes lakások szanálásának problémájával is. Tudjuk, hogy Budapesten a lakás-helyzet nagyon súlyos kérdés, még mindig kb. 100 ezres nagyságrendű lakáshiánnyal kell számolni a fővárosban. A lakáshiány mennyiségi kielégítése mellett igen nehéz feladat az életveszélyes lakások fokozott felszámolása. A végrehajtó bizottság, érezve ennek a helyzetnek súlyosságát, az adott lehetőségek határain belül évről évre több lakást utal ki az életveszélyesen lakók részére. Az utóbbi években például a XXII. kerületben így sikerült felszámolni lényegében az összes barlanglakást. A második ötéves tervidőszakban a végrehajtó bizottság az életveszélyes és barlanglakások felszámolására az alábbi lakásmennyiséget biztosította: Életveszélyes Barlanglakás Év lakás helyett db helyett db 1961 200 85 1962 200 50 1963 200 50 1964 450 110 1965 450 124 1966 600 — Ezen a lakásmennyiségen felül a kerületi tanácsok is felhívást kaptak arra, hogy a saját lakásgazdálkodási lehetőségükön belül szintén törekedjenek arra, hogy minél több életveszélyes lakást számoljanak fel. A kerületi tanácsok élnek is ezzel a lehetőséggel és a saját kereteikből évenként összesen kb. 60—120 lakást fordítanak a meglevő életveszélyes lakások felszámolására. Az a) kategóriájú életveszélyes lakások száma ezidő szerint kb. 4500 körül van. A fenti statisztika mutatja, hogy a kerületi tanácsok és a végrehajtó bizottság milyen erőfeszítéseket tesznek ennek az állapotnak mielőbbi felszámolásáért. Megállapítható azonban, hogy gyökeres javulás csak akkor várható, hogyha a III. ötéves tervben előirányzott nagykapacitású házgyárak működésbe lépnek és ezáltal a lakásépítés mennyiségileg megnövekszik. Ebben a helyzetben a jelenleginél jóval több lakást tudunk majd Budapesten évenként építeni és akkor nagyobb lakásmennyiséget tudunk majd az életveszélyes lakások felszámolására biztosítani. Csak ettől várható, hogy ezt a kategóriát lakásállományunkból végképp töröljük. Szilágyi Lajos osztályvezető E havi interpellációink OA harmadik ötéves tervben további lakótelepeket építenek Budapesten. Hogyan biztosítják, hogy ezek a területek kellő időben és az igényeknek megfelelő mértékben legyenek szolgáltatásokkal ellátva? OEgyes hírekből arról értesültünk, hogy a XI. és a XII. kerületben szolgáltató üzletházat építenek. Szeretnénk erről bővebb tájékoztatást, különös tekintettel a nyújtott szolgáltatásokra, és az üzletházak felépítésének várható idejére. 41