Budapest, 1967. (5. évfolyam)

8. szám augusztus - Dr. Seenger Ervin: A Lánchíd alapkőletételének 125. évfordulójára

MESÉLŐ HÁZAK f. :•./ S&• wi&iaüi '••• !<u., íiík•;>„j , i ivviiti 'A Erkel Ferenc % budavári lakása Már leszedték az állványzatot s tiszta külsőbe öltöztetve láthatjuk az Úri utca 24. számú házat, melynek második emeletén, a sétányra néző ablakok mögötti lakásban lakott a magyar zenetörténet kiváló alakja, Erkel Ferenc. Még friss volt a seb, melyet 1848—49 tragédiája ütött a nemzet testén, de Haynau már nem osztotta halálos ítéleteit a volt Károlyi-palotában, így a szellemi élet megmaradt irányítói lassan visszatérhettek Pest-Budára. Erkel is visszajött Gyuláról, testvéreitől, akiknél Világos után családjával együtt meghúzódott. Visszatért a meggyötört városba, hogy ismét kezébe vegye a muzsika fegyverét, és vele az összetiport, hallgatásra kényszerített népet felrázza, 1851-ben Budára költözött, a Herren Gasse 31. számú házba — mely a mai Úri utca 24. számú házzal azonos. Kezdetben zongoraleckéket adott Albrecht főherceg lányainak, a budai főhercegi palotában. (Albrecht 1851—1856 között volt Magyarország helytartója, s ideköltözésekorfolytattatni kívánta leányaival a zenei tanulmányokat. Választása Erkelre esett, mint kiváló zenepedagógusra.) Erkel igazi terveire azonban az a levél vet fényt, amelyet az akkor külföldön szereplő, szépségéről és művészetéről híres asszonyhoz, De Caux Mimihez írt. Ennek a levélnek egy töredéke az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található. Megjelent az Új Idők 1906. évi december 16-i számában is, a 301. oldalon. Jöjjön haza, mert meguntuk már a sok Német accentust Magyar Színpadunkon, Kaisernét a Publicum nem örömest hallgatja, azért ha valamikor, tehát most lehetne egy becsületes Engagement-re szert tenni. A' legközelebbi Postán megvárom a' feleletet, addig is magamat kegyébe ajánlva Maradok a' sok ezer tisztelője közül egyik imádója Erkel F. Meine Adresse Franz Erkel in Ofen, Festung, Herren-Gasse No. 31. 2-ten Stock." Keltezés nincs. Azt viszont lexikonjainkból tudjuk, hogy Kaiserné 1850—1857 között szerepelt, így a levél ez időben íródott. Kár, hogy kevés dokumentum maradt ránk Erkel életének e szakaszáról. A Fővárosi Levéltárban akad néhány, melyek bizonyítják, hogy a zeneszerző az Úri utca 24-ben, a régi Herren Gasse 31-ben lakott. Az itt következő adatok ,,Közműnkaösszeírási Jegyzőkönyvekéből valók: „1852/3 Haus no 36. Erkel Franz Kapellmeister. 1857. Haus no 31. Erkel Franz. 1860. Haus no 31. Erkel Franz Kapellmeister, Erkel Julius musikus." Hogy világos legyen előttünk: a 36-os szám később 31-re változott, majd lett belőle Úri utca 24. A fenti adatok között olvashattuk Gyula fia nevét is, aki szintén közmunkaösszeírás alá esett, mert 18 éves elmúlt (1841-ben született). A budavári plébániahivatal tulajdonában levő ,,Kereszteltek Anyakönyve"-i szerint Erkel családja még két gyermekkel szaporodott az Úri utcai lakásban. A név, születési idő, szülők neve, lakás, keresztszülők-rovatokban a következők olvashatók: „Franciscus de Paula, 1856. sept. 16. Erkel Franciscus compositeur et Adler Adél, Plat. Dom. n. 31. Dr. Liszt Franciscus virtuosus et com. Batthányi Antonia nata: com. Zichy." Ezen adatok az anyakönyv VII. kötet, 54. oldal, 39. sorszám alatt találhatók. Ugyanezen kötet 76. oldalán, a 70. sorszám mellett a következők állanak, a fentiekhez hasonló sorrendben: ..Stephanus Josephus, 1858. okt. 25. Erkel Franciscus Direktor Musical ad Nationale Theatrum Pestiense et Adler Adelhaidis, nr. 31. Plat. Dom. Lonovics Josephus et Hollósy Cornelia consors." A ,,Plat. Dom." a Platea Dominorum — Úri utca — rövidítése. És örök értékű nevek a keresztszülők sorában! Liszt Ferenc — és Hollósi Kornélia, a neves énekesnő, a régi Nemzeti Színház jeles tagja. Irodalmi forrásmunkák szerint Erkel Ferenc Budán a Czigler-féle házban lakott. Ez így van; az 1870—1880-as években Czigler örökösök tulajdonában volt az Úri utca 24. Előző birtokosa Aigner Tóbiás volt. A házszám helyességét pedig igazolja az is, hogy a mai Úri utca 36. számú ház kapuján belül egy régi házszámtábla látható, a következő felirattal: ,,Úri utcza 37 Herren Gasse." Ha innen visszafelé számolunk, a régi osztrák számozási módszer szerint, akkor a Herren Gasse 31, a mai Úri utca 24-re esik. Sajnos, sehol semmilyen nyomunk sincs annak megállapítására, hogy zeneköltőnk meddig lakott a Várban. Valószínűleg 1860-ban költözhetett el, amidőn felesége véglegesen Gyulára ment lakni, férjének öccse. dr. Erkel Rezső orvos Kossuth Lajos utca 30. számú házába. Tehát ez évben hagyhatta el Erkel is a budavári lakást. Pestre költözött, a Magyar utca 1. számú házba. Bizonyára a családias ellátást nem nélkülözhette, azért választotta rokonai lakását, ahol ideiglenesen megfelelő légkört talált. A Magyar utcai ház Magyar (Unger) Henrik, Erkel Jánosné és Erkel Rezsőné testvérbátyja tulajdonában volt. (Lásd Fabó Bertalan: „Erkel Ferenc Emlékkönyv.") Most már pontosan tudjuk, melyik volt a Herren Gasse 31. számú ház. Áll a régi formájában, kőlépcsőivel, vaskorlátos udvari körfoiyosójával. Itt járt fel Erkel is a második emeletre, viharzó lélekkel, a nagyszámú gyermekseregtől hangos lakásába. Új a ház köntöse — már csak egy emléktábla hiányzik, amely hirdetné, hogy a magyar géniusz e nagy alakja harcos életének egy szakaszát itt töltötte! Előkelő helyét majd akkor foglalja el igazán a várbeli öregházak között az Úri utca 24 . . . Szabó Sándor A ház második emeletén, szemközt volt az Erkel család otthona (Lőrinczy György felvételei) Az Űri utcai háznak — Erkel Ferenc egykori lakásának — homlokzata