Budapest, 1967. (5. évfolyam)

8. szám augusztus - Viszkei Mihály: A továbbtanulási lehetőségek összehangolása a munkaerő-szükséglettel

nak és ütemének alapos tanulmányozását követeli meg. A harmadik ötéves tervidőszakra vonatkozó budapesti területi munkaerő-mérlegek már elkészültek. Ezek képezik — a többi között — az oktatás fejlesztésének alapját is. A harmadik ötéves tervidőszakban az általános iskola VIII. osztályát végző tanulók továbbtanulási lehetőségeire vonatkozó számításokat az alábbi tábla adataival szemléltetjük. ÉV ! A VIII. ilt. iskolát végzi (1000) középiskolában összesen Ebből terv szeri ebből szakmáé adó középiskolában nt tovább tanul szakmunkás iskolában egyéb szakiskolában ; Nem tanul tovább 1966 23,9 12,7 5,5 8.1 2,0 1.1 1967 28,5 14,4 6,3 10,9 2,1 1,1 1968 33,1 15,5 6,5 14,3 2,1 1,2 1969 27,4 14,9 6,4 9,6 2,1 0,8 1970 22,5 12,1 6,1 7,7 2,1 0,6 Az adatokból láthatóan a középiskolákba történő felvételi előirányzat nem követi teljes mértékben az általános iskolákban végzők számának emelkedését. A középiskolai beiskolázásokat ugyanis össze kell hangolni egyrészt a felsőfokú továbbtanulási, másrészt a középiskolát végzők elhelyezkedési lehetőségeivel. A középiskolák elsősorban az általános iskolát jó eredménnyel végző fiatalok számára biztosítanak a képességeiknek megfelelő továbbképzést. Azok a fiatalok pedig, akik ipari, kereskedelmi vagy mezőgazdasági pályára kívánnak lépni, szakmunkástanuló iskolákban folytathatják tanulmányaikat. Ezenkívül egészségügyi és egyéb szakiskolákban is nyílik lehetőség a továbbtanulásra. A középiskolákon belül az oktatás szervezetének változtatása tervszerűen tovább folyik. Fokozatosan csökken a gimnáziumi férőhelyek, ugyanakkor növekszik az új típusú, egységes szakközépiskolák férőhelyeinek száma. Ezt a szerkezeti változást az teszi szükségessé, hogy a gimnáziumok jó előkészítést adnak ugyan az egyetemi tanulmányok számára, de kedvezőtlenek a tovább nem tanuló és elhelyezkedni szándékozó fiatalok helyzetére, mivel nem nyújtanak kellő gyakorlati képzést. Ezzel szemben a szakközépiskolák, az általános műveltségen felül, több szakmát átfogó műszaki tudást is adnak. A szakmunkás iskolákban az „emeltszintű" oktatásban résztvevők aránya is jelentősen emelkedik majd. A középiskolában végzők továbbtanulása, illetve munkába állása A harmadik ötéves tervidőszakban a középiskolákban végző budapesti lakosú fiatalok továbbtanulási lehetősége lényegében ugyanolyan volumenű lesz, mint eddig volt: kb. 4,6 ezer. Az egyetemi felvételek száma a tervidőszakban is a jelenlegi szinten marad; a felsőfokú technikumok, illetve a kialakuló műszaki főiskolák nappali tagozatára felvételre kerülők száma azonban megnő. Budapesten a népgazdaság összes ágazataiban a harmadik ötéves tervidőszakban évenként átlagosan 24 ezer fő nyugdíjazására kerül sor. Az egyes ágazatok létszámnövekedését is figyelembe véve, évenként átlagosan mintegy 34 ezer új munkaerő munkába állítására van szükség. Az összes iskolából évenként kikerülő és tovább nem tanuló fiatalok száma átlagosan 30 ezer főre tehető. Tehát a megnyíló munkahelyek száma meghaladja a budapesti ifjúság munkaerő-kínálatát. Ennek ellenére, a szakmai és a minőségi összetétel miatt, kisebb elhelyezkedési rtehézségek várhatók. A gazdasági mechanizmus reformjának várható hatása a munkaerő-gazdálkodásra A munkatermelékenység növelésének lehetősége szinte határtalan. Az új gazdasági mechanizmusban a vállalatok a gazdasági célszerűség figyelembevételével maguk alakítják ki a foglalkoztatott létszám nagyságát és összetételét. Erre vonatkozólag a felügyeleti szervektől sem kötelező tervmutatót, sem irányszámot nem kapnak. Mindez nagyobb lehetőséget ad arra, hogy a vállalatok a munkaszervezés eszközeivel, a saját forrásokból és bankhitelből szerzett korszerűbb termelőeszközök üzembeállításával, új technológiák alkalmazásával, továbbá az anyagi érdekeltség növelésén keresztül fokozzák a munka termelékenységét, az emberi munkával pedig az eddiginél takarékosabban gazdálkodjanak. A nagyobb vállalati önállóság mégsem jelenti azt, hogy a munkaerőgazdálkodás szerepe és jelentősége a tanácsoknál csökken, sőt, a feladatok tovább növekednek: hiszen az ifjúsági munkaerő-forrás elosztását a területi munkaerő-gazdálkodás keretén belül kell megoldani. A MÜM 9. számú Bánki Donáth Ipari Tanuló Intézetének korszerű tanműhelyében az autóipar hét szakmáját tanulják a fiatalok (Fotó MTI)