Budapest, 1967. (5. évfolyam)

7. szám július - Szabolcsi Gábor: Vidéki fiatalok Pesten III.

Szabolcsi Gábor Vidéki fiatalok Pesten ni. A Ganz-MÁVAG hatalmas üzem a Pamuttextilművek budai fonógyárához képest. Dolgozóinak száma tízszer annyi, a problémák tehát nagyobbak; a vidékiek és a vidékről bejárók aránya itt sem kisebb. Csaknem 6000 ember jár naponta ide Budapest környékének változó távolságban lévő községeiből. Az átlag utazási idő napi 3 óra 25 perc. A nem utazó, albérletben lakó vidékiek számában csak becslésre vagyunk utalva — ezek szerint a vidékiek száma további 2-3000; s a 8 — 9000 vidéki dolgozó közül 3 -3500 lehet a KISZ-korúak száma. A bejáró dolgozók a köztük végzendő politikai és kulturális munkát tekintve nem jelentenek homogén tömeget. Legfejlettebb rétege a 10 — 13 éve az üzemben dolgozókból adódik, olyanok is vannak, akik nemzedékről nemzedékre a Ganz-MÁVAG-ban dolgoznak, a törzsgárdához tartoznak. Legtöbb közülük szakmunkás, egy részük tovább tanul és elég sok közülük műhelybizottsági tag, vagy bizalmi. A TERMELÉSI MUNKAIDŐN BELÜL vállalnak társadalmi munkát. A szakszervezeti aktíva 25%-a vidéki; azEKGY-ban a fele. Termelési tanácskozásokon, taggyűléseken a vidékiek 48 százalékban vesznek részt. A bejárók nagyobbik része betanított és segédmunkás. Jelentős közülük azoknak a száma, akik lakhelyükön háztájival rendelkeznek; egyesek a tavaszi-nyári-őszi idényben mezőgazdasági munkát is végeznek. A heti mintegy 16 óra szabadidő, ami az utazás mellett megmarad, még szórakozásra, kikapcsolódásra is kevés, nemhogy tanulásra, politikai, szakmai továbbképzésre. A heti 16 óra különben is optimális idő; a bejárók 42,3 százalékának van kertes háza, tehát nekik még heti 16 óra szabadidejük sincs. A vidékről bejáró dolgozók kulturális szintjét jól illusztrálja egy összehasonlító táblázat. 1963-ban tanul olvas színházba iir tvtulajdonos Budapesti napi 1 órát utazik átlag 26»/«, 22,2 »/„ 52 !•/, 25"/0 Vidéki 3.25 óra utazási átlag I5°/„ 19,2 «/„ 33°/0 19°/„ 1966-ban Budapesti 27»/„ 23,3°/o 00 25°/o Vidéki I6°/o 22 "/„ 31°/o 23°/o Különösen rossz a bejárók átlagos iskolai képzettsége; 52%-nak nincs meg a nyolcosztályos végzettsége. Az a 60 — 80 fő, aki évente a szakszervezet esti oktatásán elvégzi az általános iskolát, a többezres tömegből még mérsékelt sikernek sem mondható. A szakszervezet jelentése így foglalja össze az összképet a vidékről bejáró munkások életéről: „1. A falun-lakásból, kétlakiságból származó látszólagos kereseti többlet különösen fogékonynyá teszi a bejárókat az anyagi kérdések iránt. Nem ismerik fel, hogy a kezdetleges kis-gazdálkodásuk elveszi erejüket, idejüket a szakképzettségtől, az ipari szakmunkássá válástól. A segéd- vagy betanított munkások és a szakmunkások közötti kereseti különbségeket a magántermelésből származó keresettel igyekeznek kiegyensúlyozni. Kétlaki tudatuk gátolja beilleszkedésüket a szocialista közösségbe és nem tudnak kellően megfelelni a nagyüzemi munkáskollektívák erkölcsi normáinak. 2. A bejáró munkásaink tudatát sokszor nemcsak a faluról örökölt kistulajdonosi nézetek, gátlások befolyásolják károsan, hanem az utazás közben őket érő hatások is. Velük utaznak gyakran a város könnyen élő seftelői és a munkahelyüket örökké változtató huligán elemek. Mindezek az elferdített kül- és belpolitikai híreknek terjesztői s ezzel erősítik bennük a visszahúzó erőket." A bejáró munkások közötti bármilyen kulturális, politikai tevékenységet megnehezíti életük három szakaszra tagolódó megterheltsége. A szakszervezet keresi a módot, hogy mégis eljusson ennek a jelentős munkásrétegnek az életéhez a mai világ üzeneteivel. A vidékről bejárók nagy százaléka szocialista brigádokban dolgozik, ezért létesítettek „Szocialista brigád könyvszekrényeket", a vidékinek nem kell munkaidő után időt vesztve a központi könyvtárba járnia, munkahelyén kölcsönözhet könyvet. A brigádkönyvtáraknak 1966-ban 1303 vidékről bejáró állandó olvasója volt. Vidékre 8 letéti könyvtárat telepítettek, közülük legforgalmasabb a vecsési, mely a községi művelődési otthon könyvtárának részlegeként működik. A könyvtár kötetszáma 9000, 1530 olvasóval, évente 40 — 50 ezer kötet könyvet forgalmaz. Dübörög az Ikarus, az előadó sétál, meg-megáll az ülések közötti keskeny folyosón; az öntödében dolgozó vecsésieket viszi haza az autóbusz a „Politikai Akadémia" előadásáról. Csöppüs István, az előadó megszokta már az oktatásnak ezt a különös formáját. A műszak után az öntöde kis oktatótermében tartotta meg előadását; az autóbuszban, hazafelémenet megvitatják az előadás egyes pontjait, kérdésekre válaszol. Vecsésen a község művelődési otthonában ezalatt készülnek az esti előadásra. A politikai akadémia hallgatói itt fejezik be az aznapi tanulást. Az Acélműben 84, az öntödében 80, a Vagongyárban 60 vidéki vesz részt a havonta egyszer rendezett előadáson, a Politikai Akadémia sorozatain. A cél: a vidékről bejáró munkássereg erkölcsi, politikai tudatának, műveltségének humanizálása. Aki utazott már munkásvonatokon, nem csodálkozik ezen a megfogalmazáson. A hétvégi távolsági vonatok, a hétközi helyi járatok, amelyeken együtt utaznak diákok, családapák, vagányok, anyák, a teljes kötetlenség illúzióját adják. A kártyázók, még nem is indul a vonat, már kevernek, s az utolsó fékcsikordulásig forog a lap. A folyosókon állandó a vándorlás, keringenek a sörösüvegek, a háromdecis borok, a fiatalok, köztük a lányok itt próbálják ki az első titokban lenyelt korty hátborzongató örömét — az emberek úton vannak, folyton változó tömegben, ahol teljesen megszűnik a közösség ellenőrző ereje. Ezt az utazást kellene emberibbé tenni, ezt kellene a teremtő munkába utazó munkás méltóságának szintjére emelni. Egy kérdőív tanulságai A KISZ V. B. egyik vezetője Mester Pál elvtárs. Mikor az üzemben dolgozó 27 éven aluli vidéki fiatalok munkájáról kérdezem, hirtelen meglepődik. — Nem, nem, ezzel még külön nem foglalkoztunk. Elhatároztuk, hogy 2 alapszervezetben 100 — 100 kérdőívet oszt szét a KISZ-bizottság a vidékről felvándorolt vagy az utazó fiatalok között. A kérdések a születési helyet, a testvérek számát, az iskolai végzettséget, a szakképzettséget, a keresetet tudakolták, valamint: Mennyit költ havonta lakbérre, ruhára, tisztítószerekre, színházra, mozira, könyvre, élelemre ? Szüleit segíti-e? Ha igen, havonta milyen öszszeggel? Van-e baráti köre ? Hol ? Vidéken, Pesten ? Mivel töltik baráti társaságban az időt? Részt vesz-e társadalmi munkában? Hol? Miben? Tanul-e? Ha igen, mit? Miért jött el hazulról? Vísszamenne-e ? ha nem, miért? ha igen, miért? Milyenek a lakáskörülményei ? Főzési, fürdési, fűtési lehetőségei? Hányan laknak egy szobában ? 200 kérdőívből visszakaptunk 52-t; ebből nem vehettük tudomásul a kitöltésük miatt 6-ot (szándékosan hamis adatokat közöltek, kitöltőik láthatólag remek viccnek szánták a különböző zöldségek beírását). A 46 kérdőíven érkezett válaszok a vidékről bejárók vagy felköltözöttek nagy tömegének politikai gondolkozásban érettebb, kulturális érdeklődésében igényesebb részéről adnak képet. (Az általános iskola 8 osztályát el nem végzettektől, például, alig kaptunk választ.) A 46 kérdőívből 20-at névvel, 26-ot név nélkül kitöltve kaptunk vissza. Budapesten lakik albérletben 39, rokonnál 2, vonaton jár be 5. A legtávolabbiak Nyírgyulajról, Makóról, Zalaapátiból Sopronból jöttek föl; a naponta utazók Monorról, Szentmártonkátáról, Albertirsáról járnak be. A megkérdezettek közül 6 általános iskolai osztályt végzett 1 7 általános iskolai osztályt végzett 2 8 általános iskolai osztályt végzett 21 Érettségizett 7 3 középiskolai osztályt végzett 1 2 középiskolai osztályt végzett 2 Szakmunkás (iparitanuló iskolát végzett) 11 Nem közölte iskolai végzettségét 2 A számok összesítésénél figyelembe kell venni, hogy a szakmunkás képesítéssel rendelkezők a 8 általános iskolát végzettek s az érettségizettek közül kerülnek ki; 2 érettségizett választotta a szakmunkás életpályát. A többség sokgyermekes családból származott: 3 vagy annál több testvére 33 megkérdezettnek volt. Parasztcsaládból jött 41, kisiparos családból 3, alkalmazottiból (vasúti pályaőr, hivatalsegéd) 11