Budapest, 1967. (5. évfolyam)

6. szám június - Szász Zoltán: Román diákok Budapesten

A főváros életéből A Zeneművészeti Főiskola új hangverseny orgonájának felállítását szeptember 15-én befejezik. Az új orgonának 7413 sípja van, ezerrel több mint a réginek, ehhez járul 24 harangjáték. Regiszterszáma hetvenkettőről nyolcvanhatra nőtt. Köszöntő hangjait, hasonlóan a búcsúzó régiéhez, hangszalagon megörökítik, s a műsor ugyanaz lesz, amellyel a régi hangszer elköszönt. A régi orgonát 1907-ben építették. Zürich érintésével repülőjárat nyílt Budapest és New York, valamint Budapest, Montreal és Chicago között. Ha az utas Budapestről reggel 9 óra 20 perckor elindul, ugyanaznap délután 15,50 órakor megérkezik New Yorkba. 1967 első három hónapjában 3464 magángépkocsival, 1256 motorkerékpárral és 5021 egyéb járművel: teherautóval, vállalati személygépkocsival növekedett a főváros jármű parkja. Ebben az időszakban 2300 budapesti szerezte meg a gépjárművezetői jogosítványt. Ittas járművezetők 51 balesetet idéztek elő az 1967-es év első negyedében Budapesten, ebből a legtöbb baleset márciusban történt: huszonnyolc. Az ellenőrzések során három hónap alatt 137 járművezetőtől vonták be a jogosítványt ittas vezetés miatt. A Fővárosi Tanács törekvése, hogy csökkentse a belső és a külső kerületek közötti különbségeket. Ezért az év első negyedében egyebek között, megkezdték a 44 millió forintba kerülő új keleti vízvezeték előkészítését, amely a XVII. kerületbe szállít ivóvizet. Épül a délpesti ipari vízvezeték is. Nagy gondot fordít a tanács az egészségügyi fejlesztésre: megkezdték a Gyáli úti kórház 84 ágyas, a Bajcsy-Zsilinszky Endre kórház 124 ágyas, az Uzsoki úti kórház ugyancsak 124 ágyas, a Tétényi úti kórház 240 ágyas és a László kórház 300 ágyas pavilonjának tervezését. Az utóbbi építkezés csaknem 46 millióba kerül. A budapesti Néprajzi Múzeum gyűjteményéhez 150 ezer leltározott tárgy, etnográfiai emlék tartozik. Évente körülbelül 3000 tárggyal gazdagodik a gyűjtemény, a kanáltól a szekérig mindenféle anyagot leltároznak, amely a meglevő értékeket kiegészíti. 240 ezer fénykép és másfél millió oldalnyi kézirat-gyűjtemény, nagy mennyiségű rajz és filmanyag zsúfolódik még a múzeumban. A Néprajzi Múzeumban 26 munkatárs foglalkozik az európai parasztkultúrákkal. Összegezték a budapesti kommunális beruházások tapasztalatait. Eszerint a múlt öt évben a fővárosban 56 milliárd értékű beruházás valósult meg, ennek azonban alig több mint egyötödét, 11,8 milliárdot használhattak fel kommunális célokra. Ez az összeg jóval elmarad az igényektől, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az ország városi népességének körülbelül 45 százaléka Budapesten lakik. A vizsgálat tanúsága szerint a kommunális szolgáltatásokat igénybevevők körében az utóbbi másfél évtizedben lényeges eltolódás következett be: ugyanis míg korábban a háztartások vízfogyasztása nagyobb volt, mint az iparé és a többi közületé, addig ma az üzemek, vállalatok a vízmennyiség csaknem kétharmadára tartanak igényt. Ezért olyan álláspont alakult ki, hogy a kommunális létesítmények gazdái elsősorban a tanácsok legyenek — Budapesten a közműfejlesztések csaknem kétharmada eddig is rájuk hárult —, de az érdekelt felek a szolgáltatások igénybevétele arányában viseljék a beruházások költségeit. A Városligetben érdekes eszpresszó nyílt: a Közlekedési Múzeum egyik „műtárgyában" kávézót rendeztek be. Az ötven éve Prágában készített Wagons Lits étkezőkocsit Mupresszó néven bocsátották a városligeti közönség rendelkezésére. A főváros 4000 pontján állatorvosok vigyáznak a pestiek egészségére. A Budapesti Hús- és Tejvizsgáló Állomás 47 állatorvosa 17 piaci árusítóhelyen, a Baromfiipari Országos Vállalatnál, a Halértékesítő Országos Vállalatnál, Közértekben, csemegeboltokban, italboltokban, szállodákban, üzemi konyhákban és magánüzletekben ellenőrzi, hogy a termékek megfelelnek-e az élelmiszeripari szabványoknak. 1966-ban csupán tejből 14 539 mintát vettek, ami több mint 75 ezer vizsgálatot jelent. Külön helyiséget biztosítanak az I., IX., X., XII., XV., XIX. és a XX. kerületben a kerületi tanácsok az alkohol elvonó szakrendelés céljaira. Hasonló módon szervezték meg már eddig a főváros nyolc másik kerületében is az alkohol elvonó szakrendelést. A II., V., és a VI. kerületi tanács nem tartja szükségesnek ilyen intézmény létrehozását. Húszezer darab különböző színű és alakú kerámialapot készített a pécsi porcelángyár az Állatkertnek, hogy az 1910 táján épített Állatház sérült cserepeit, falburkolatát felújíthassák. A Márvány utca és az Alkotás utca sarkán levő telken ünnepélyesen lerakták az Intranszmas magyar—bolgár társaság új budapesti székházának alapkövét. A közös vállalat anyagmozgató rendszerek tervezésével, műszaki fejlesztésével és kivitelezésével foglalkozik. Az új székház 11 emeletes lesz. 1917. március 26-án lépett a főváros szolgálatába Szőke Margit tisztviselőnő, aki azóta sem változtatott munkahelyet, s most az egészségügyi osztály műszaki csoportjának adminisztrátora. Szőke Margitot ötven évi odaadó munkájáért kitüntették. Érdekes vizsgálat adatainak a feldolgozása folyik az ELTE természettudományi karán. Földrajz és meteorológia szakos hallgatók Budapest 11 pontján városklíma méréseket végeztek. Egy napon át hajnalban, délben és este vizsgálták a hőmérséklet alakulását, a légnedvességet és a légszennyeződést. A vizsgálatok eddigi adatai szerint a főváros legmelegebb pontja a Madách tér. Itt 5,2 fokkal melegebbet mértek, mint a Hármashatár-hegyen, és jónéhány fokkal többet mint a főváros többi pontján. A koraszülött probléma világszerte, így hazánkban is, és különösen a fővárosban mind több gondot okoz. Amíg egy évtizeddel ezelőtt (az országban elsőként ekkor alakult meg Budapesten önálló koraszülött kórház) az összes szülések mintegy 5—6 százaléka volt korai, addig ma országosan 10, Budapesten pedig 12 százaléknál is több. A Vegyészeti Múzeum egy 29 cm hosszú, 3 mm átmérőjű gyufaszálhoz jutott. A gyufaszálat a múlt század negyvenes éveiben még maga Irinyi János készítette. A csaknem félcentiméteres kénmentes gyújtófej a szakemberek szerint most is kifogástalanul meggyulladna. Irinyi gyártmányaiból ez az egyetlen példány maradt meg. Az elmúlt évben Magyarországon 57,5 liter volt az egy főre jutó szeszesital fogyasztás. A kereskedelemben értékesített italok statisztikája szerint a sör és az égetett szesz fogyasztása emelkedik, a boré csökken. 1966-ban csak 1165 ezer hektó bort fogyasztottak, az előző évi 1223 ezerrel szemben. Sörből viszont 4725 ezer hektoliter, brandyből, rumból, pálinkából és likőrből 340 ezer hektoliter fogyott az 1965. évi 4466 ezer hektó sörrel és 308 ezer hektó égetett szeszesitallal szemben. Az üdítő italok fogyasztása emelkedik: 1960-ban csak 11 vagon gyümölcslé fogyott, 1966-ban pedig már 62 vagon. A hátsó borítón levő reprodukcióhoz: Tikos Albert (1815-1845): Gyermekét tápláló anya (olajfestmény, vászon 98x73,5 cm) Jelezve jobbra lent: Tikos Albert ping Rómába 1842. A Magyar Nemzeti Galéria tulajdona Nemzeti művészetünk hőskorának, a reformkornak, a XIX. század első felének alig ismert festője a fiatalon meghalt Tikos Albert. Rövid festői pályája — mindössze 30 évet élt — úgy indult, mint általában kortársaié. Hazai festőakadémia nem lévén, először Bécsbe, majd Itáliába megy, hogy a híres bécsi akadémián, és olasz földön a klasszikus múlt, a renaissance nagy emlékein csiszolja, fejlessze tudását. 1834-ben, 19 éves korában került a császárvárosba, ahol néhány magyar festőtársával együtt a bécsi biedermeier neves mesterének, Friedrich A merling nek a tanítványa. Amerling festészetének fő jellemvonásai: a szépség szolgálata, a rajz virtuóz biztonsága, a kifejezés melegsége, a színezés harmóniája — mind olyan értékek, amelyek méltán állítják a XIX. századi osztrák festészet nagyjai közé. Tikos festészetében nyomon követhető a kitűnő mester hatása, festői felfogását: „a szépség szolgálatát" igyekszik alkotásaiban megvalósítani. Amerling nagyra becsülte tanítványát, tudomásunk van arról, hogy Tikos egyik Rómában festett képét később megvásárolta. Tikos először 1840-ben állított ki Bécsben, majd a Pesti Műegylet tárlatán 1841-ben egész kis kollekcióval szerepelt, a korabeli sajtó nagy elismeréssel emlegette. Ez alkalommal haza is jött és Pesten festette meg Zichy Mihály szüleinek arcképét. Maradandó élmény a gyermek Zichy életében — aki többször elkísérte szüleit Tikos műtermébe —. hogy ekkor látott először igazi festőművészt és műtermet, festőfelszerelést. Tikos 1841-ben hosszabb európai tanulmányútra indult. Néhány hetet Münchenben töltött, majd 1842-ben eljutott az „ígéret földjére": Rómába. Itt festette oeuvrejének egyik remekét, a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában levő, vonzó szépségű alkotását: „Gyermekét tápláló anya" című festményét. — Modellje: sötéthajú, klasszikusan szép olasz nő. nyakán tompa fényű korall gyöngysor csillan, világoszöld takaróba burkolt gyermekét gyengéd mozdulattal vonja magához. A képből mély és tiszta érzelem, lírai meghittség árad. Mesterkéletlen szendeség, kellemes báj teszi vonzóvá a finom kompozíciót. Utolsó hírek működéséről: 1844-ben Pesten több képével, 1845-ben Bécsben „Olasz nő" című festményével szerepelt tárlatokon. 1845-ben Bécsben halt meg. „Gyermekét tápláló anya" a Magyar Nemzeti Galéria „Magyar festők Itáliában" című időszaki kiállításán szerepelt Dr. Bodnár Éva ßß