Budapest, 1967. (5. évfolyam)
6. szám június - Dr. Fónyad Ernő: Egyetemi város a Duna partján
Czinege Istvánné Budapesti Művészeti Hetek infiR npypn Budapest is felsorakozott a nagy művészi seregszemléket IgUU UOiull ren ( je z ő fővárosok — Moszkva, Bécs, Berlin — mögé. Első alkalommal került sor — a Fővárosi Tanács megbízásából — a „Budapesti Művészeti Hetek" megrendezésére. Bár a kezdeményezés a maga nemében új volt, olyan jó alapokra épült, mint a nyolc éve ismétlődő, külföldön is elismert „Budapesti Zenei Hetek". Ennek kereteit bővítette, szélesítette más hivatásos művészetek — képzőművészet, színház, film — s az öntevékeny mozgalom legjavának bekapcsolásával. Nem volt célja, hogy versenyezzen a nagy hagyományú, sajátos profilú külföldi fesztiválokkal, seregszemlékkel; csupán egy-egy művészi terület kiemelkedő eseményének, eredményének igyekezett nagyobb hangsúlyt adni. Kísérletet tett arra, hogy egységes keretbe foglalja a főváros kulturális eseményeit, s mintegy nyitánya legyen az ősszel induló zenei, színházi, kiállítási stb. évadnak. Egyben ízelítőt, képet adott kulturális életünkről a fővárosunkban vendégeskedő külföldieknek is. Az 1966. évi első kezdeményezés sikerrel járt, elsősorban abból a szempontból, hogy pezsdítőleg hatott a művészetek egyes területeire. Új alkotások ugyan erre az alkalomra még nem születtek, de sikerült művészeket, művészeti intézmények és társadalmi szervek vezetőit megnyerni az „ügynek". A a főváros lakóinak elismerését tükrözte nemcsak a különböző rendezvények iránt érdeklődők, látogatók száma (218 703 fő), hanem a közvélemény hangját képviselő sajtóvisszhang, ami már magát a kezdeményezést is örömmel üdvözölte. A sajtó az egyes rendezvények értékelésére is elismerően tért vissza. A Népszavából idézve: „Budapest Főváros Tanácsa immár kulturális kezdeményező készségben is igyekszik mindinkább megfelelni feladatának, a város adottságainak, szépségének és jelentőségének." A Liszt—Bartók emlékkiállításról a Film Színház Muzsika a következőket írja: „A Budapesti Művészeti Hetek egyik legrangosabb eseménye az a nagyszabású, reprezentatív kiállítás, amely Liszt és Bartók életművét, pályáját mutatja be a dokumentumok tükrében. Kivételes figyelmet érdemlő és gondolatébresztő vállalkozás, mely nem a két mester teljes életművének keresztmetszetét kívánja adni, hanem inkább egy-egy jellemzőbb részletre, kettőjük kapcsolatára, művészi magatartásuk leglényegesebb vonásaira irányítja a figyelmet. Liszt-emlékekből harminc éve nem voit ilyen méretű kiállítás, Bartók-dokumentumok pedig még sohasem kerültek ilyen nagy számban a nagyközönség elé." A Főváros Képzőművészeti Gyűjteményének első alkalommal történő bemutatását így üdvözli egyik napilapunk: „Ez a kiállítás ... a legnagyobb figyelemre érdemes. Nem csak a műtárgyak tiszteletre méltó mennyisége miatt — hiszen többségüket a Fővárosi Képtárnak a Magyar Nemzeti Galériába költözése óta, tehát 10 éve gyűjtötték —, hanem azért is, mert azt bizonyítják, hogy a Kiscelli úti múzeum csak fekvése szerint van távol a centrumtól, valójában igazi kulturális központ." Megtiszteltetésnek vette két vidéki együttes — a szegedi és a veszprémi színház társulata —, hogy ez alkalommal vendégszerepelhetett Budapesten, és olyan darabokkal (Madách: Mózes, Bágyoni: A Botlár ügy) mutatkozhatott be a főváros közönségének, amelyek a budapesti színházak műsorán nem szerepeltek. Ez a lelkes, szeretetteljes fogadtatás, amely az 1966. évi Budapesti Művészeti Hetek szinte minden rendezvényénél megnyilvánult, arra készteti az illetékeseket, elsősorban Budapest Főváros Tanácsát, hogy e rendezvény-sorozatot évről évre ismételtesse meg. A rendezőszerveknek viszont — éppen, mert helyes kezdeményezésről van szó — törekedniök kell annak továbbfejlesztésére, elsősorban a tartalmat illetően. Hogyan? orro hogy egy-egy művészeti terület egyébként is ' megvalósuló eseménye — ha az arra nem érdemes — ne lépjen elő ünnepi rendezvénnyé, csak azért, mert abban az időben kerül megvalósításra, amikor éppen a Művészeti Hetek vannak. Nem a rendezvények mennyiségével kell növelni a Budapesti Művészeti Hetek jelentőségét, hanem azok minőségével. Egy-egy szép gondolathoz, évfordulóhoz vagy rendezvényhez kapcsolódjék több művészeti ág. Pl. az 1967-es őszi program az Októberi Szocialista Forradalom 50 éves évfordulójának jegyében zajlik. Ezt reprezentálja a Zenei Hetek műsora is, ehhez kapcsolódnak — reméljük — nagyrészt a színházak bemutatói is. Az Állami Operaházban ebben az időpontban vendégszerepel a szófiai opera Musszorgszkij: Hovanscsiná-jával. Az Állami Operaházban, a Zeneakadémián neves külföldi művészek vendégszerepelnek (Isaac Stern, Arvid Janszonsz, Zar a Doluhanova, Misztyszlav Rosztropovics). A Művészeti Hetek budapesti jellegét hivatott aláhúzni a Petőfi Irodalmi Múzeum Szabó Lőrinc kiállítása, ahol néhány alkalommal neves előadóművészek lépnek fel. Az Irodalmi Színpad Budapest költészetéből válogatott estet rendez. Hasonló célzatossággal készül a Színháztudományi Intézet rendezésében a Magyar színház, világszínház című kiállítás, éppen a Budapesten megrendezésre kerülő Nemzetközi Színházi Kongresszus időpontjában. A zenei eseményekhez kapcsolódik az Iparművészeti Múzeum dísztermében megrendezésre kerülő és kamara koncerttel egybekötött Hangszer kiállítás. Neves hazai és külföldi képzőművészek kiállításai teszik még színvonalasabbá a programot. Szó van arról, hogy ebben az időpontban nyílik a Nemzeti Galériában Uitz Béla kiállítása, melyet születésének 80. évfordulójára rendeznek. Tárgyalások folynak szovjet képzőművészek, a „Prágai grafika", „Bulgária képzőművészete", „Üzbég népi- és iparművészet", „Intergrafik", modern francia festők, s a „Főváros Képző- és Iparművészeti Gyűjteményéinek bemutatásáról. Az 1967. őszi program kialakítása közben sok szó esett arról, hogy az öntevékeny művészeti csoportok rendezvényei milyen mértékben kapcsolódjanak az eseménysorozathoz ? Tekintettel arra, hogy ezzel is színesíthető a rendezvények sora, a legjobbat, a kiemelkedőt érdemes ez alkalommal, ünnepélyes keretek között bemutatni. Már folynak az előkészületek a Vándor Sándor Kórusfesztivál lebonyolítására, amelynek utolsó, az emlékserleg kiadásával egybekötött hangversenye a Művészeti Hetek időpontjában lesz. S hogy a legfiatalabb korosztály is képviselve legyen, a tavalyi Gyermekrajz kiállítás sikeréből kiindulva, ugyancsak az Iparművészeti Múzeumban kerül bemutatásra az Ifjúsági Szakköri Kiállítás. Ezen kívül a TIT ünnepi előadássorozattal bővíti a programot. Az idegenforgalmi szervek bevonásával megfelelő propaganda anyagok is készülnek. Reméljük, hogy az 1967. szeptember 18 — október 30. között megrendezésre kerülő Budapesti Művészeti Hetek ismét nagy érdeklődésre tarthatnak számot. Térzene a Bástyasétányon (Pap Zoltán felvétele) A „Budapest" fotópályázat anyagából
