Budapest, 1967. (5. évfolyam)

6. szám június - Dr. Fónyad Ernő: Egyetemi város a Duna partján

V. Pannónia utca 5 I. (Finta József — Lakóterv.) A lakóház lényegében „columbárium": azonos rendeltetésű egységek egymás mellé sorolása. Ennek elegáns megoldását mutatja ez az épület. A mellvédek műkő burkolata időálló, is jól megfelel a pesti légköri viszonyoknak. Az ablakok összeépítését alulemezzel burkolták, melynek csillogása kellemesen élénkíti az egyéb felületek diszkrét színeit. XI. Bocskai út. 5. (Bíró Márton — Iparterv.) Jó példája annak, hogy még a típus fa-ablakok alkalmazásával is lehet jó homlokzatot alkotni. (Ellenpéldaként lásd a „Zöldfa-házat".) V. Jó z s ef nádor tér 3. (Földesi Lajos — Iparterv.) Elegáns, nagyvonalú épület. A homlokzaton itt is világosszürke műkőburkolatot alkalmaztak. Az épület plaszticitása mindig markánsan kifejező marad. XII. Orvos lépcső. (Schmit Lajos — AÉTV.) A Tabáni parkra néző, erősen lejtős területen épült lakóház mesteri módon követi a terep adottságait. Szellemesen lépcsőzi a tömegeket, az ablak- és mellvédsorok mintaszerű összekomponálásával. FOTÓ: MÜLLER FERENC Kétségtelen, hogy a tervezőknek nincs könnyű dolguk. A rendelkezésre álló épületanyagok választéka igen csekély. A kötelező takarékosság, az előre meghatározott költségnormák lehetetlenné teszik igényesebb anyagok alkalmazását. Az alkalmazható típus-faablakok elavult, kisméretű szerkezete csaknem lehetetlenné teszi a korszerű homlokzat kialakítását. A korábban széles körben alkalmazott horizontális tolóablakokat ma, sajnos, nem gyártják. A tervezők sok esetben mégis leleményesek voltak, és e feltételek mellett is tudtak jót és szépet alkotni. Ám itt volna az ideje annak is, hogy építőiparunk korszerű anyagokat és jó szerkezeteket bocsásson a közösség rendelkezésére. Javaslatok és kérdések a Római-part ügyében Évtizedek óta Csillaghegyen lakom, és így közvetlen közelből módomban áll figyelemmel kísérni a Római-fürdő fejlesztését. Az utóbbi években örömmel tapasztaltam, hogy az eddig nagyon elhanyagolt strandfürdőből világvárosi színvonalú strandot építettek, mellette pedig egy csodálatosan szép camping tábort. A Római-partot is lényegesen kiszélesítették, és ellátták korszerű lámpákkal. A fentiekkel kapcsolatban azonban lenne néhány javaslatom és kérdésem. 1. A Római-fürdői Duna-part a gyakori magas vízállás következtében erősen megrongálódott és helyenként már beszakadt. Ezen, a további károk megelőzése céljából, mielőbb segíteni kell. Az itteni Duna-partot ugyanúgy véglegesen rendbe kell hozni, mint a Margitszigetét. 2. A Római-parton már áll egy szálló: a többemeletes Hotel Lido. Helyesnek tartanám, ha ehhez hasonló, csónakházzal kombinált, sokszintű, télen-nyáron üzemeltethető, minél több szállót építenének még a parton. A csónakházakban tárolt csónakok egy része pedig bérelhető legyen, hogy a víziturisztikát kedvelő bel- és külföldi vendégek is igénybe vehessék. 3. A strand mellett egy igen régi, hangulatos vendéglő állott, amely a camping vendégeit nagyon jól ellátta. Ezt az éttermet, rossz állapota miatt — nagyon helyesen — lebontották. Másikról azonban nem gondoskodtak. A lebontott vendéglő helyett mikor építenek újat, és hová? 4. A strand és a Szentenderi út közötti keskeny terület gazos, elhanyagolt földdarab — nagyon csúnya. Minél előbb rendezni kellene. Ez a hely is nagyon megfelelne szálló részére. Mi kerül ide, és mikor ? 5. Ez inkább közlekedésrendészeti, mint városrendezési probléma, de azért mégis csak megemlítem. A campingből kimenő, idegen nemzetiségű autósok, a város felé menet semmiféle olyan figyelmeztető táblát nem találnak, amely több nyelven irányítaná őket a centrum felé. Ezeket az irányító táblákat sürgősen fel kell állítani! Közérdekűnek tartanám, ha a „Budapest" a Római-part, a Római-fürdői strand és camping távlati fejlesztéséről egy tervekkel illusztrált cikket közölne. Ugyancsak indítványozom, hogy a folyóirat a fontosabb építkezésekről folyamatosan közöljön képes cikkeket (például a „Budapest", a „Duna", a „Palatínus" szállók építésének előrehaladásáról stb.). Vereskuti István 28