Budapest, 1967. (5. évfolyam)

1. szám január - Major Máté: Építészet és közvélemény

Major Máté Építészet és közvélemény <A Roosevelt téri Akadémiai Könyvtár és a Kossuth Lajos téri irodaház körüli viták ürügyén) A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárát 1826-ban, már több mint száznegyven esztendővel ezelőtt alapították, és 1867-ben, kereken száz esztendeje költözött jelenlegi helyére, a Roosevelt térre, F. A. Stüler olaszújreneszansz, eklektikus épületébe. Az alapítástól 1963-ig könyveinek száma harmincezer egységről egymillióra gyarapodott, s ez a gyarapodás egyre gyorsabb ütemben, szinte ugrásszerűen növekszik. Ilyen mennyiségű és értékű anyag elhelyezésére az Akadémia épületének jelenlegi könyvtárhelyiségei, raktárai már évtizedek óta elégtelenek (a raktározás nagyrészt az épületen kívül, a városban szétszórva történik), s ez idestova lehetetlenné teszi a Könyvtár nagyfontosságú funkciójának betöltését. Ezért került sor az 1963-as esztendőben tervpályázat kiírására, hogy az egykori Lloyd-palota helyén, az Akadémiai Könyvtár új épülete mielőbb felépülhessen. A tervpályázat eredményes volt. A zsűri átgondolt döntése alapján a viszonylag legjobb művek tervezői kapták a díjakat, s ennek nyomán e tervezők bázisa, a Középülettervező Vállalat a tervezési megbízást. A tervezés több fázisban, olykor szenvedélyes viták „tisztítótüzében", több mint kétesztendei munka után érkezett el a kiérlelt, az Akadémiai Könyvtár igényeit teljesen kielégítő megoldáshoz. » Ekkor merült fel, újból, a közvélemény megkérdezésének gondolata. A nagyközönség megszólaltatását, elvben, magam is helyesnek tartom (amint erre, épp e lapban, egyszer már utaltam). Elvégre nem közömbös dolog, hogy Budapest egyik (nem épületeiben, hanem egyéb adottságaiban) legszebb terének déli szélén — olyan elődépület helyén, mint a Lloyd-palota — müyen új, mai épület Az Akadémiai Könyvtár („A" változat) Roosevelt téri és Dorottya utcai homlokzata „vállalja" a Duna-parti tájba szépen illeszkedés nagyon nagy jelentőségű városképi szerepét. A Magyar Tudományos Akadémia vezetői úgy érezték, hogy ilyen fontos kérdésben érdemes lenne e város patrióta polgárainak véleményét is meghallgatni, s ezért az épület Roosevelt téri, Duna-parti (Apáczai Csere János utcai) és Dorottya utcai homlokzatáról három variánst kért a tervezőtől, Czebe István építésztől. így készült el három — „A", „B", „C" — változat, az épület mindhárom vul-jéről. Ezt a kilenc, szépen, színesen kifestett, ortogonális vetületi (vagyis nem perspektivikus) képet, egyeden általános-emeleti alaprajz (és egy-egy homlokzati részlet plasztikus modellje) kíséretében aztán kiállíttatta az Akadémia földszinti előcsarnokában, hogy bárki megnézhesse, és véleményét a vendégkönyvbe bejegyezhesse. A sajtóbemutató után a napüapok hívták fel a közönség figyelmét a kiállításra. Mindenekelőtt szükségesnek tartom, hogy egyszer egy ilyen vendégkönyv tartalmát teljes egészében közzétegyem, mert úgy érzem, érdekes és fontos következtetéseket lehet levonni belőle az építészet és a közvélemény ' jelenlegi viszonyát illetően: — A „C" változat lenne a legmegfelelőbb, ha egyedülálló épületről volna szó. Azonban a Duna-parti szállodasor is tervbe van véve, ehhez viszont jobban illeszkedik az „A" változat. A nézeti képekből úgy tűnik, mintha az „A" változatnál kapná a legtöbb természetes fényt az olvasótér és ez, úgy gondolom, nem egy elhanyagolható szempont. Valószínű az ,,A" változat fog felépülni. — „A" és „C" változat tetszett, s inkább az utóbbit választanám. Az „A" homlokzata fegyelmezettebb, a ,,C" viszont változatosságával, sokoldalúságával feltétlenül modernebb.'" Az Akadémiai Könyvtár tervesett épületének helyszínrajza a Roosevelt téren