Budapest, 1967. (5. évfolyam)

4. szám április - Molnár Zoltán: Válás Pesten (tárca)

3 3—4 pályát egy helyen valósítsuk meg, ami a beruházási költségeket is lényegesen csök­kentené. Sokan várjuk, hogy ez a téma vala­melyik távlati tervben felmerüljön — ha nem az ötévesben, akkor a tízévesben ... Most rátérek a következő problémára. Budapesten, ha kevés is a sportpá­lya, de játszótér rengeteg van — a lakótelepeken. Az épületek szellős, levegős elhelyezése már önmagában is meg­könnyíti, hogy minden épületcsoportra jusson egy-egy játszótér. Nem ilyen rózsás azon­ban a helyzet a régimódi, ormótlan bérhá­zakban összezsúfolt gyerekek számára (akik jelenleg még többségben vannak). Ha van is néhány játszótér, az is levegőtlen, kietlen környezetbe ékelődik be; éppen ezért nem csodálható, ha a Liget közelében lakó vagy a környékbeli iskolába járó gyerekek számára tavasztól késő őszig ez a terület nyújt máso­dik otthont. Túlzottan sok játszótérrel nem dicsekedhetik a Liget, és azok is meglehető­sen zsúfoltak. Legismertebb közülük a „nagy fáskör" — az Ajtósi Dürer sorral szemben —, ahol a serdültebbek a labdát rúgták, és a még serdültebb felnőttek kártyáztak, sak­koztak. E fáskör és a Népstadion út között terül el az ún. „nagy játszótér", melynek egyik végében hinták, homokozó, másik vé­gében pedig forgó, mérleghinta és tornasze­rek szolgálták a kisebbek szórakozását. Ide jártak délelőtt a környékbeli gyerekek, az óvodák, kora délután a napközisek és délután a kisiskolások. Persze, ez az idillikus állapot sem tartha­tott örökké. Egvszercsak eltűnt a játszótér közepéről a forgó, majd ugyanitt komor cö­vekek nőttek a ki a földből. Hogy kinek volt az ötlete, nem tudom: ide telepítették a Fő­városi Nagycirkuszt. Ide, pont ide! A ját­szótér két vége maradt csak meg. így járhat­tak a „Pál utcai fiúk" — most meg a „Rad­nótis" gyerekek... A cirkusz helyének kijelölésénél az illeté­kesek figyelmen kívül hagyhatták azt a jelen­téktelen körülményt, hogy a forgalmat el­sődlegesen nem a központi elhelyezés bizto­sítja, hanem az olyan műsor, amely a közön­séget vonzza. Ha az indiai fakírok fejedelme lép fel, aki kezét, lábát kifacsarja, ha a pári­zsi jégrevű csinos sztárjai pompáznak, ha idejönne egy ismert sztriptíz táncosnő ... szóval, ezek telt házat biztosítanának hosz­szabb időre, még akkor is, ha a cirkusz nem egy gyermekjátszótér kellős közepén foglal­na helyet. De ha a most végzett, illetve vég­zendő legkiválóbb artistanövendékek és a világhírű magyar artisták lépnek fel, akik ugyan a fentebb említetteket művészi tudás­ban sokszorosan felülmúlják — a cirkusz mégis üres lesz. Sajnos, így van. Persze, az elhelyezés is számít. Mondjuk, ha Rákos­csaba, vagy Újpest külső határára telepítet­ték volna, az nem lett volna ésszerű. De így sem az! Szeretném remélni — arra való tekintet­tel, hogy minimum öt évről van szó (1971-ben lesz kész az új cirkusz), és mert a gyere­kek úgysem gondolkozhatnak játékaikat il­letően távlati tervekben, hiszen mire azok teljesednek, ők már rég nem gyerekek, egy­szóval — hátha lehetne még ezen a bajon se­gíteni, és a jobb sorsra érdemes cirkuszt más­hova telepíteni? Tudnék is ajánlani megfe­lelő területet. A 25-ös autóbusz végállomása mellett, a volt KISOK, ma BVSC pályák végében, a Kacsóh Pongrác út mellett van még egy jókora zöld terület egy düledező, üres viskóval. Kisebbfajta tereprendezést igényel ugyan (hepehupás), különben alkal­masnak látszik a Cirkusz elhelyezésére. Az 55-ös, az l-es és a 25-ös buszokkal könnyen elérhető; a Kacsóh Pongrác és Erzsébet ki­rályné úti lakótelepek közelsége egy törzs­nézőgárda kialakulására is biztosítékot nyújt; a Vidám Park Kacsóh Pongrác úti szélétől cca 200 méterre van, tehát félreeső fekvéssel sem lehet vádolni. Úgy tudom, hogy a Ka­csóh Pongrác úti lakótelep sem kíván ezen a területen terjeszkedni. Ievelem elején a Nemzetközi Vásár által elfoglalt terület felszabadításával fog­^ lalkoztam. E kérdés azért is égető, mert az új Nemzeti Színház — mely­nek felépítésével, sőt helykijelölésével, úgy hiszem, mindannyian osztatlanul egyetér­tünk — újabb területet hasít ki a Liget tes­téből. A Nemzeti Színház kérdése szent. A nagymúltú Liget éke, dísze, kulturális cent­ruma lesz, az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út sarkán megépítendő Ifjúság Há­zával együtt. Éppen ezért kérjük fővárosunk vezetőitől, hogy e létesítmények hely-kom­penzálására adják vissza a Városliget eddig elfoglalt területeit a lakosságnak, a fiatalság­nak! Járai Rudolf: A Városliget a Vajdahunyad várral és a tóval (A „Budapest" fotópályázatra érkezett felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents