Budapest, 1967. (5. évfolyam)

4. szám április - Nagy Lajos: Közellenségünk — a rossz levegő

Kriss Géza: Újpest gyárváros Igaz-e, hogy a kontinens nagyvárosai között London után Budapest levegője a legszennyezettebb ? A válaszok általában így hangzanak: Igaz. Valószínű. Mindenképpen a legszennyezettebbek közé tartozik. A mérési adatok pedig közlik az érdeklődővel, hogy fővárosunkban a kéndioxid-, a por- és a koromszennyeződés többszöröse a megengedett maximális értéknek. A téli tüzelési idényben, különösen, ha felhős az ég, mi budapestiek valamennyien érezhetjük, hogy városunkban a füst, a por és a korom a szó legszorosabb értelmében fojtogatóvá válik. Az ipar nagyarányú fejlődésével Földünket mind nagyobb por- és füstfelhő veszi körül. Kiszámították, hogy légterünk széndioxid tartalma a századforduló óta 13 százalékkal növekedett és 2000-ben várhatóan már 50 százalékkal lesz magasabb, mint 1900 táján volt. A levegőszennyeződés tehát világjelenség, s az ellene való védekezés is mindinkább világméreteket ölt. Emberi élezottság titkára —, de bőségesen található Budapest légkörében kénsav, kénhidrogén, klór, sósav, szénmonoxid, fluorsók, fenol és még egész sor más vegyület is. Szinte elképesztő adatokat kapunk a következőkben. Budapesten egy év alatt 1 500 000 tonna tüzelőanyagot égetnek el. A körülbelül 1 millió kisebb-nagyobb kéményből évente 286 000 tonna kéndioxid jut a főváros levegőjébe, amely körülbelül 430 000 tonna kénsavval egyenlő. Tegyük ehhez hozzá : az ország évi kénsav termelése 240 000 tonna! A Budapesten elégetett tüzelőanyagokból a többi köpött 32 000 tonna pernye száll a levegőbe, veszélyeztetve embert, állatot, növényt, vasat, fát, épületet, szinte minden értéket. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmánya szerint a levegőszenynyeződés városunkban évente körülbelül 840 millió forint kárt okoz. Az orvostudomány pedig a levegőszennyeződés ártalmainak egész sorát derítette fel. Minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a szennyezett levegő káros hatással van a gyermekek fejlődésére, súlyosbítja a betegek állapotát és kedvező feltételeket teremt a mikroorganizmusok számára, növelve ezáltal a fertőzési veszélyt. A rossz levegő számos allergiás betegséget, elsősorban asztmát idéz elő. Szükséges a levegőtörvény revíziója? Budapest a legnagyobb vüágvárosokkal lépést tartva még négy évvel ezelőtt megalkotta levegőtörvényét, amelyet szigorú előírásai miatt azóta meglehetősen sok bírálat ért. Többen azzal érvelnek, hogy a levegőtörvény betartása olyan költséges műszaki intézkedéseket igényelne, amelyek megvalósítása a legtöbb esetben nem lehetséges. Ezért a törvény különböző pontjainak megváltoztatását, a szigorú előírások mérséklését javatek, az egészség és az anyagiak sokmilliárdos értéke forog kockán. Figyelmeztető füstkatasztrófák Az elmúlt évek során nem egy esetben megdöbbentő katasztrófákat okozott a szenynyezett levegő. A legfélelmetesebb az 1952 decemberi londoni füsttragédia volt, amely nem kevesebb mint háromezer ember életét követelte, s több mint tízezer megbetegedést okozott. 1958 októberében az amerikai Pennsylvania állam Donora városkájának 14 ezer lakója közül több mint 42 százalék hasonló okból betegedett meg, s a füst húsz halálos áldozatot szedett. A mexikói Poza Rica-ban 1950-ben történt nagy levegőszennyeződés 329 mérgezést és 22 halálesetet idézett elő. Los Angelesben 1953-ban és 1954-ben egymás után két súlyos eset riasztotta a város közvéleményét. Nálunk, szerencsére, még nem fordultak elő ilyen nagy katasztrófák, de az 1959 március 16-i „egyiptomi sötétség" már figyelmeztette a fővárost: sürgősen rendet kell teremteni a levegőben! Nem véletlen tehát, hogy évek óta mind többen foglalkoznak Budapest levegő-helyzetével, tavaly életre hívták a Budapesti Levegőtisztasági Bizottságot, amelynek az lesz a feladata, hogy egybehangolja a különböző intézmények tevékenységét. A bizottság titkára, Sárdi György, adatokat tár elénk, amelyekből kiderül, hogy Budapest levegője a kohó- és bányavárosoknál is szennyezettebb. Nézzük csak: a főváros levegőjének kéndioxid tartalma 0,94 mg/m-; Pécsé csak 0,30 mg, Diósgyőr levegőjében 0,40, Tatabánya légkörében pedig 0,35 mg kéndioxid található. A koromszennyeződés szintén a fővárosban a legmagasabb fokú: minden négyzetméterre 1,05 mg esik; Diósgyőrben csak 0,65, Tatabányán pedig 0,30 mg. — A legnagyobb szennyező kétségtelenül a kéndioxid — mondja a levegőtisztasági bi-10 Közellenségünk