Budapest, 1967. (5. évfolyam)

3. szám március - Nagy Lajos: Budapest gyomra

A Ferencvárosi Malomban napi 25 vagon gabonát őrölnek Készül a kenyér a „91 $"-ös pesterzsébeti sütödében (MTI Fotó — Bara István felvételei) gasba rakva! Kis fantáziával hatalmas lakótelep épületeinek nézheti az ember. Az Anna hegyi barlangban egyébként 160 vagon zöldség és 360 vagon burgonya is áttelelt. A kőbányai pince-rendszer Budapest másik legjelentősebb éléstára, de ezen kívül a Rákóczi úti csarnok alatt, a Gyulavezér úti barlang-tárolóban és több más raktárban, barlangban halmozzák fel ősszel az árut az „inségesebb időkre". Hányan foglalkoznak Budapest zöldség- és gyümölcs-ellátásával ? — A bolti hálózattal együtt — körülbelül 700 üzletünk van — több mint 5000-en. Hatszázan kizárólag a raktárakban dolgoznak, hiszen csupán a téli tartalék, a 6000 vagon áru átválogatása, ládázása, csomagolása éppen elegendő munkát ad. A szabad tároló területen találkoztunk a munkásokkal, akik az éppen szakadó hóban prizmát bontanak. A gülbaba idén rosszul telelt, az ella viszont jól állta a tárolást. Egyegy prizmában általában 180 mázsa burgonyát raknak, körülbelül 40 centiméter vastag szalmatakarót helyeznek rá, majd ugyanilyen vastag földdel borítják be. Ez a „védőruha" —25 fokig tökéletesen elegendő. A baj azonban akkor kezdődik, ha erős hidegben, fagyban kell prizmát bontani. —5 fok alatt nem volna szabad, de ha az ellátás megköveteli, mégis bontani kell. Hidegben, fagyban, hófúvásban dolgoznak egész nap a munkások. — Reméljük, hamarosan ezen is segíthetünk — próbál megnyugtatni Endresz András. — Szeretnénk külföldről két hatalmas műanyagsátrat beszerezni és ezeket állítanánk a prizmák fölé, hogy a dolgozók saját egészségük és az áru épségének veszélyeztetése nélkül bonthassák meg Budapest szabad ég alatti éléstárait. A nagyvásártelepen egyébként 400 vagon árut befogadó hűtőteret rendeztek be a közelmúltban, s bizonyára feltűnt a budapesti közönségnek, hogy tavaly még december 10-én is meglehetősen olcsó friss zöldpaprikát kaphatott az üzletekben. A hűtőkben négyhat hétig minden károsodás nélkül tárolhatták a paprikát. Idén előreláthatóan még jobban kinyújthatják majd az éwégi „primőr szezont". További 1000 vagon befogadóképességű hűtőt építenek, ahol romlásveszély nélkül tárolhatják majd Budapest teljes téli almaszükségletét. Nőtt a szabadpiac szerepe Budapest ellátásában mind jelentősebb szerepet játszik a szabadpiac. A főváros 53 vásárcsarnokába és piacára a termelőszövetkezetek, a földművesszövetkezetek és a háztáji gazdaságok minden eddiginél nagyobb mennyiségben hozzák áruikat. Ezek a piaci standok igen jól kiegészítik az állami kereskedelem tevékenységét, és gyakran egészséges „konkurrencia" alakul ki közöttük. Az utóbbi évek helyes gazdaságpolitikáját igazolja az a tény, hogy a vásárcsarnokokban semmiféle áruban nincs hiány. 1965-ben a szabadpiaci felhozatal értéke 973 millió forint volt, tavaly pedig 1 milliárd 106 000 000 forint. Az elmúlt évben a szabadpiacon 1 647 000 mázsa mezőgazdasági terméket hoztak forgalomba, jó 300 000 mázsával többet, mint a megelőző esztendőben. Burgonyából például a szükséglet egyharmadát a szabadpiac fedezte. Számottevően emelkedett a gyümölcs-felhozatal, és a baromfi ellátásban a szabadpiac különösen fontos szerepet játszott. 1966-ban csaknem 5 és félmillió kiló csirkét, tyúkot, libát vásárolhattak a budapestiek az őstermelőktől. A halhús iránti kereslet növekedésére is gyorsan reagált a szabadpiac, és a megelőző évhez képest 50 százalékkal növekedett a felhozatal. Ez a nagy árubőség érdekesen szabályozta a szocialista szektor és a szabadpiac között a forgalom alakulását. 1966 decemberében például a szabadpiac burgonya-forgalma 59 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel megelőzően, ugyanakkor a szocialista kereskedelem forgalma — a csarnokokban — visszaesett. Az őstermelők ugyanis nagyobb választékban és jobb minőségben hozták a piacra árujukat. Hasonló volt a helyzet a zöldségforgalomban is, ahol a szabadpiac forgalomnövekedési aránya meghaladta az állami szektorét. A gyümölcs-forgalomban viszont az állami kereskedelem 37 százalékos előretörése volt tapasztalható, az őstermelők felhozatala alig emelkedett. Magyarázata: emelkedett a felvásárlási ár, és érdemesebb volt egy tételben eladni, mint piacra hozni. — A nagy árufelhozatal, az egészséges piaci ! versengés az áruk minőségének javulásával együtt feltétlenül kihatott az árak kedvező alakulására is — mondja Hámori Miklós, a Vásárcsarnok Vállalat igazgatója. — A rendelkezésünkre álló adatok szerint a baromfi átiagára 1965-ben kilogrammonként 34 forint volt, tavaly 33,80 forint. A nagy burgonya-felhozatal 40 filléres árcsökkenést idézett elő: 3,70-ről, 3,30-ra esett vissza a kilónkénti ár. Ugyanez a helyzet a zöldség-féléknél, ahol az ádagár 5,50 foriatról 5 forintra mérséklődött. Valamelyest olcsóbbodott a gyümölcs is. Az a véleményünk, hogy ez a folyamat a mezőgazdaság fellendítésére hozott különböző kormányintézkedések hatására a továbbiakban még kedvezőbben befolyásolja majd a fővárosi szabadpiac felhozatalt, és feltétíenül számíthatunk az áruk minőségének javulására, nem utolsósorban pedig az árak csökkenésére. A „Budapest" fotópályázat III. negyedévi anyagának átvizsgálása és értékelése után a Fotóművészek Szövetsége, a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata és a szerkesztőség által delegált bírálóbizottság az alábbi nívódíjakat szavazta meg az arra érdemesnek ítélt pályaművek szerzőinek: Inkey Tibor ..Budavári séta" jeligével beküldött feketefehér sorozatáért 1000 Ft Inkey Tibor a Mátyás-templom apszisáról készült színes felvételéért 1000 Ft Zoránd Gyulának a Parlamentről készített színes diasorozatáért .. 1000 Ft járai Rudolf „Aurora 13" jeligével beküldött felvételei közül két parlamenti enteriőrt ábrázoló ff. képért 500 Ft A szerkesztőség Kriss Géza „133999" jeligével beküldött Erzsébet-híd ff. sorozatát Püapök Attila „Magány" című ff. képét Pálffy György „Variáció I" jeligéjű Esti Duna-part című felvételét Gál Imre „1522" jeligéjű Tél Budán című ff. képét 300-300 Ft-os különdíjjal jutalmazza A pályázat első évének lezárása és az évdíjak odaítélése előreláthatóan ez év májusában zajlik le. Az eddig beérkezett anyagból természetesen — mint ahogy azt olvasóink már eddig is tapasztalhatták — lapunk számos színes fekete-fehér képet — részint mint a főváros szépségére, életére jellemző önálló művészi felvételt, részint mint egyes cikkek fotóillusztrációját — felhasznál és ezeket megfelelően honorálja. A pályázat folyamatos, kérjük a hivatásos, és amatőr fotósokat, hogy alkotásaikat a szokásos módon továbbra is juttassák el szerkesztőségünkbe: I. Országház Utca 20. 33